Sepsiszentgyörgy, 2017. november 18., szombat 02:57
Köszöntjük Jenõ nevű olvasóinkat!

Kós Károly a Magyar Értéktárban

2017. március 22., szerda, Belföld
Budapest után Sepsiszentgyörgyön található a legtöbb, Kós-tervezte épület. Albert Levente felvétele
Budapest után Sepsiszentgyörgyön található a legtöbb, Kós-tervezte épület. Albert Levente felvétele
Döntött a Hungarikum Bizottság: kiemelkedő nemzeti érték lett Kós Károly életműve, az aradi Szabadság-szobor, Torockó épített öröksége, valamint a nagybányai művésztelep és főiskola – jelentette be Hegedüs Csilla, az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság elnöke azt követően, hogy tegnap a Hungarikum Bizottság ülésén vett részt Egerben.
Hegedüs Csilla elmondta, a Magyar Értéktárba bekerült erdélyi értékek következő lépésként hungarikummá válhatnak – mindehhez újabb felterjesztés és annak elfogadása szükséges. A hungarikumok közé sorolás a magyarság egésze számára fontos értékként határozza meg majd a felterjesztetteket, és segíti minél szélesebb körben való megismerésüket. „Amikor másfél évvel ezelőtt megalakítottuk az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottságot, azt vállaltuk, hogy Erdély tárgyi és szellemi örökségének biztonságot nyújtunk, hogy feltérképezzük azokat az értékeket, amelyek az évek során kiemelkedően hozzájárultak közösségünk formálásához. De nem titkolt szándék volt ezeknek az értékeknek idővel a Magyar Értéktárba való felvétele, hiszen így elismerésben részesülnek az egész magyar nyelvterületen. A mai döntés egy kezdő, de nagy lépés efelé, hiszen a Magyar Értéktárba való bekerülésük révén most először szereztek kiemelkedő nemzeti értékstátust erdélyi értékek” – értékelte Hegedüs Csilla.
Úgy véli, bár nincs vita arról, hogy Erdély mennyire is gazdag magyar vonatkozású tárgyi és szellemi örökség terén, ennek az egyértelmű ténynek fontos az intézményesítése is. „Ahogyan az Erdélyi Értéktár is vállalta az összegyűjtött értékek feletti őrködést, azt reméljük, a Magyar Értéktár által Magyarország is védnöke lesz a befogadott értékeknek, hozzájárul megőrző munkánkhoz” – tette hozzá.
Az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöki tisztségét is ellátó szakember arra is emlékeztetett: az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság törekvései között szerepel a magyar közösség büszkeségérzetének erősítése az épített, tárgyi és szellemi örökség megfelelő hasznosítása által, de a turisták térségbe való bevonzása is. „Az ősök munkájának elismerése ugyanakkor azt is üzeni a fiatalabb generációnak, hogy érdemes itthon maradni, érdemes itthon jövőt tervezni, hiszen csakis addig a pillanatig lehet élő egy közösség, amíg a felnövő nemzedék megőrzi és gyarapítja értékeit” – összegzett Hegedüs Csilla.
Hozzászólások
2017-03-22: Belföld - :

Rövid távú megoldás születhet (Marosvásárhelyi Katolikus Gimnázium)

A marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium működtetésében érintett intézmények és a szülők egy csoportjának tegnapi egyeztetésén körvonalazódott a megoldás a tanintézet rövid távú működtetésére: a prefektusi hivatalban tartott többórás tanácskozás után Csíky Csengele, a szülők képviselője elmondta: a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal illetékese ígéretet tett arra, hogy a hivatal csütörtökig átiratban közli a Maros megyei tanfelügyelőséggel, érvényesnek tekinti a város iskolahálózatáról még 2015-ben hozott határozatát. Ez a határozat önálló tanintézetként vette számba a katolikus gimnáziumot.
2017-03-22: Belföldi hírek - :

Végleg eltörölve

A szenátus plénuma három tartózkodás mellett 104 támogató szavazattal elfogadta a 2014/55-ös sürgősségi kormányrendeletet visszautasító törvénytervezetet, amely lehetővé tette a helyi választottaknak, hogy pártot váltsanak anélkül, hogy elveszítenék mandátumukat. A szenátorok azt követően vizsgálták felül a jogszabályt, hogy az alkotmánybíróság megállapította, az illető kormányrendeletet elfogadó törvény alkotmányellenes. A vita alatt Eugen Pîrvulescu liberális szenátor kijelentette, hogy a kormányrendelettel Victor Ponta és Liviu Dragnea 500 polgármestert „lopott el” az ellenzéktől, és ennek köszönhetően van ma a szociáldemokratáknak kormányuk és parlamenti többségük. Mihai Goţiu, a Mentsétek meg Romániát Szövetség szenátora úgy fogalmazott, hogy az 55-ös rendelet a „demokrácia megcsúfolása” volt.