Gábor Áron uzoni elhantolása

Annyi bizonyos, hogy júliusban kánikula volt, s a holttestet sokáig tartani nem lehetett. Nem ellenőrzött és eléggé bizonytalan adatok, a szájhagyomány azonban arról beszélt és beszél még ma is, hogy az őrnagyot — miért, miért nem — még aznap elhantolták. Ugyan a témakörben jártasabb szakemberek feladata erre igent vagy nemet mondani, de mi a kérdés fontosságára való tekintettel részletet közlünk az uzoni Antal Béla tanácstag, faluismerő és természetbúvár leveléből, akit szerfelett érdekel a téma, több éve próbál ehhez adatokat gyűjteni.

,,A faluban azt beszélték a régiek — írja Antal Béla —, hogy Gábor Áront a Tatrangi Sándor-féle kertben ideiglenesen elhantolták. Nem tudtak vele Bereck felé haladni az osztrák csapatok miatt. Ez a kert ma is ismert, ott van a rendőrség épülete mellett. Elvárnánk, hogy egy történész jöjjön ki, nézze meg a helyet, mert ha ez beigazolódik, akkor azt a helyet illene egy emléktáblával megjelölni. Azok közül, akiket én kikérdeztem, már meghalt Deák Bandi, Deák Jóska, Antal Laci, Antal Ágnes, Mihály Gyuláné Antal Julis, de él még Lőte Anna és Rél Boris, akik a kert közelében laktak. Deák Bandi azt mondta, hogy másnap kiásták a halottat, bevitték Rácz Antal csűrjébe, s onnan vitték tovább. Magyari Pál szerint amikor a telken 1893-ban építették a régi iskolaépületet, ami ma is áll, a meszesgödör ásásakor megtalálták a nem mély sírt, és benne katonai posztóruhákat. Deák Jóska szerint az említett csűr gerendájára be volt vésve Gábor Áron neve. Erről a históriáról Beder Tibor is hallott, s nekem édesapám, Antal Mihály is mesélte."