Sepsiszentgyörgy, 2017. október 22., vasárnap 20:21
Köszöntjük Elõd nevű olvasóinkat!

Őszinte román–magyar párbeszédet (Zilahi RMDSZ-kongresszus)

2017. május 15., hétfő, Közélet
Semjén Zsolt, Kelemen Hunor és Liviu Dragnea. Fotó: Biró István
Semjén Zsolt, Kelemen Hunor és Liviu Dragnea. Fotó: Biró István
Alapszabályt és programot módosított szombaton az RMDSZ Zilahon ülésező kongresszusa, emellett stratégiai dokumentumot, illetve négy határozatot is elfogadtak a küldöttek. A köszöntőkben és beszédekben visszatérő motívum volt a magyar–román viszony, Semjén Zsolt magyar miniszterelnök az államközi kapcsolatok „újragombolását” javasolta, Liviu Dragnea pedig burkoltan ugyan, de kormányra hívta az RMDSZ-t, amit a szövetségi elnök a kongresszus utáni sajtótájékoztatóján elhárított.
Zilahon tartotta tizenharmadik kongresszusát az RMDSZ, amely tisztújítás nélkül is izgalmasnak bizonyult, alkalmat adott a szövetség politikusai számára a kibeszélésére és odamondásra. Nemcsak saját eredményeiket méltatták, de az erdélyi magyarság gondjairól is szót ejtettek sokan, szó volt a romániai visszásságokról, no meg feladatokról és tervekről is.
Kelemen Hunor szövetségi elnök politikai tájékoztatójának középpontjában a román–magyar viszony állt, a Román Tudományos Akadémia magyarellenes megnyilvánulásaira utalva hangsúlyozta, meg kell óvni a romániai társadalmat attól, hogy Románia és Erdély egyesülése jövő évi centenáriumának fő üzenete a magyarok ellen irányuljon. Hozzátette: „Ne magyarellenes retorikával fedjék el azt, hogy nincs egy olyan nagy össztársadalmi projekt, amely a közös jövőnkről szólna. A jövőt képeseknek kell lennünk alakítani, úgy formálni, hogy abban mindenkinek helye legyen, és ne az asszimiláció réme lebegjen előttünk, hanem a másság kölcsönös tisztelete és elismerése.”
Az RMDSZ elnöke „politikai indíttatású merényletnek” minősítette a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium elleni ügyészségi eljárást, amelynek szerinte semmi köze a korrupció elleni harchoz. „Ugyanilyen határozottan állítom, hogy a székely zászló és a magyar feliratok abszurd drámába illő üldözése és bírósági döntések tucatja messze túl van a jogállamiság határain” – fogalmazott.
Kelemen Hunor a jogállamiság megcsúfolásának tekintette a magyar önkormányzati vezetők ellen indított ügyészségi eljárásokat is. Úgy vélte, ezek az ügyek „újratermelik azt az évszázados félelmünket, hogy a magyar közösség asszimilációját a kommunista diktatúra után sem adta fel a magát nemzetállamként meghatározó Románia”.
Kelemen Hunor hangsúlyozta: az erdélyi magyaroknak az az érdekük, hogy Románia jól működő jogállam legyen, megtörténjen a hatalmi ágak szétválasztása, hogy a kisebbségi jogok ne csak papíron létezzenek, hanem a valóságban is érvényesüljenek. Azt is célnak tekintette, hogy az 1918-as gyulafehérvári ígéretek a centenárium közeledtével valósággá váljanak, és Románia elismerje a magyar közösséget államalkotó tényezőként.
Az RMDSZ elnöke beszámolt arról, hogy a szövetség kidolgozta az önkormányzati törvény módosításának javaslatát. Javasolta, hogy csökkentsék azt a küszöbértéket, amely fölött nyelvhasználati jogok illetik meg a kisebbségeket, és egy alternatív küszöb bevezetését is kezdeményezte. „Ennek a tervezetnek a sorsa egyben a próbatétele is lesz annak, hogy a kormánykoalíciós többség mennyire gondolja komolyan a parlamenti együttműködést a szövetséggel” – jelentette ki. Tájékoztatása szerint a közösségi szimbólumok használatának a kérdése is a kormány asztalán van. „Nem kérünk mást, csak annyit, hogy (...) se a székely zászlóért, se Erdély zászlójáért ne járjon semmilyen büntetés” – jelentette ki.
Kelemen megjegyezte: nem hisz a csodákban, és nem gondolja, hogy egyik napról a másikra minden megváltoztatható Romániában, de meggyőződése, hogy szorgalommal és hozzáértéssel, valamint tisztességesen és alázattal elvégzett munkával eredményeket lehet elérni.
Román méltatások
A kongresszust román és magyar politikusok egész sora köszöntötte, az SZDP elnöke, Liviu Dragnea burkoltan kormányra hívta az RMDSZ-t. Dragnea többek között említést tett arról a bizalmi viszonyról, amely közte és Kelemen Hunor között kialakult az elmúlt időszakban. Úgy vélte, az RMDSZ és az SZDP parlamenti együttműködése eredményes. Megjegyezte: a politikában sokszor egy kézfogás fontosabb, mint egy sokoldalú együttműködési megállapodás. „Gondolkozhatunk azon, Hunor, hogy talán érdemes megtennünk a következő lépést is” – utalt a kormányzati együttműködésre a politikus. Hozzátette: tudatában van annak, nem érett még meg az idő arra, hogy az RMDSZ már a zilahi kongresszusán döntsön erről.
Liviu Dragnea arra kérte az erdélyi magyarság politikai képviseletét, hogy Erdély és Románia egyesülésének centenáriuma közeledtével legyenek partnerek a következő száz év projektjének kidolgozásában. „Ha a megosztó stratégiákat folytatjuk, olyan dolgokat is elveszíthetünk, amelyeket közösen építettünk fel, és a román–magyar bizalom is sérülhet” – jelentette ki a politikus. Az RMDSZ támogatását kérte a „hegemóniára törekvő intézményekkel szembeni” harcban is, „amelyek nem értették meg a hatalmi ágak szétválasztásának szükségességét” – utalt a politikus a korrupcióellenes harc vélt túlkapásaira.
Az SZDP elnöke fontosnak tartotta az anyanyelvű oktatást, de arra kérte az erdélyi magyarokat, hogy tanítsák meg románul is gyermekeiket, mert szerinte ezzel az ő lehetőségeik bővülnek. Azt is kívánatosnak tartotta, hogy Székelyföldet ne kerüljék el az autópályák. A politikus úgy vélte: nincs szüksége az RMDSZ-nek ügyvédekre – utalt a szövetség nemzetközi aktivitására –, és az RMDSZ-nek az országon belül kell keresnie a megoldásokat a közösség gondjaira.
Semjén nem köntörfalazott
Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes felszólalásában Liviu Dragneá­hoz is szólva kifejtette: Magyarország kész „újragombolni a mellényt” a magyar–román államközi kapcsolatokban. Elmondta, hogy a magyar–szlovák és a magyar–szerb kapcsolatok sem voltak kevésbé terheltek, Szerbiával és Szlovákiával mégis gyümölcsöző viszonyt sikerült kialakítaniuk. Kijelentette: Románia és Magyarország együttműködésre van ítélve. A miniszterelnök-helyettes ugyanakkor arra kérte a kongresszus román meghívottjait: kérdezzék meg a nyugat-európai országokba kivándorolt románokat, ártott-e ezeknek az országoknak az, hogy autonómiát biztosítottak a területükön élő őshonos kisebbségeknek. Hozzátette: ahol megvalósult a kisebbségi közösségek autonómiája, annak mindenki haszonélvezője lett. Kijelentette: ha az erdélyi magyarok elfogadnák, hogy őket nem illeti meg az autonómia, azt fogadnák el, hogy Európa másodrangú állampolgárai.
Semjén Zsolt azt kérte ugyanakkor a „román barátoktól”, hogy olvassák újra az Erdély és Románia egyesülését kimondó 1918-as gyulafehérvári nyilatkozatot, és valósítsák meg mindazt, amit az erdélyi románok abban megfogalmaztak.
Sérelmezte, hogy az utóbbi években Romániában „a szerzett jogok visszavágása történt”. Megemlítette a kommunista rezsim által államosított egyházi és közösségi ingatlanok visszaszolgáltatási folyamatának leállását, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen állandósult jogsértést és a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium elleni hatósági eljárást, valamint a korrupcióellenes harc jegyében meghurcolt önkormányzati vezetők esetét. „Nyilvánvaló, hogy a jog álarca mögött megfélemlítés zajlik” – jelentette ki a miniszterelnök-helyettes. Hozzátette: fontos a korrupció elleni harc, de Romániában visszaélnek ezzel a harccal.
A kongresszust köszöntötte szinte mindegyik magyarországi és romániai politikai párt képviselője, romániai kisebbségi szervezetek vezetői, a Kárpát-medence határon túli magyar szervezeteinek küldöttei, az Európai Néppárt főtitkára, valamint levélben üzenetet küldött Klaus Iohannis államelnök és Sorin Grindeanu miniszterelnök is.
Porcsalmi: haladás vagy maradás?
Porcsalmi Bálint ügyvezető elnök beszámolója kezdetén a szervezetépítésről, „az iramról és az irányról” beszélt. Szólt mandátuma eddigi száz napjáról és terveikről is, közölte, ősztől beindítják önkormányzati képzési programjukat, az RMDSZ külpolitikájában hatékonyabbá teszik a lobbit, és részt vállalnak a Minority SafPackkel kapcsolatos aláírásgyűjtésben. Külön kitért a fiatal vállalkozók támogatásának fontosságára, bejelentve a fiatal vállalkozók tanácsának megalakítását.
Az ügyvezető elnök Wesselényi Miklósnak egy gondolatát idézve megállapította: a mai napig erős az ösztön a megszokotthoz, „a balítélethez való ragaszkodáshoz”, azaz az erdélyi magyar társadalom – beleértve az RMDSZ-t – konzervatív. Ám szerinte a kisebbségi helyzetből az következik, hogy nyitottnak kell lenni a másra, más kisebbségekre. „Nehezen értelmezhető az, hogy egy kisebbségi politikus intoleráns a mássággal szemben” – jelentette ki.
Porcsalmi szerint az RMDSZ egy dilemma előtt áll, a haladás vagy a maradás között kell választania. Elismerte, elveszíti támogatását az a szervezet, amely az összes sarkalatos kérdésben szembemegy a közösséggel, de – Wesselényit parafra­zálva – a hajósnak az árral szemben is eveznie kell, ha haladni akar. Porcsalmi emlékeztetett, az RMDSZ egész politikai léte arról szólt, hogy az árral szemben hajózott, amikor nyelvi jogokat, több magyar iskolát vagy autonómiát követelt a többségtől. „Ha tudunk így hajózni, akkor miért nem tudunk legalább néhanapján nem a saját közösségünk balítéleteitől rettegni? Egy politikus feladata az, hogy szolgálja a közösséget, nem pedig az, hogy mindenben kiszolgálja a közösség balítéleteit” – fogalmazott az ügyvezető elnök.
Porcsalmi szerint az a közösség, amely bezárkózik, és elvet mindent, ami új, idegen, az nem marad meg, a politikusnak pedig irányt kell mutatnia. „Csak úgy tudunk megmaradni, ha haladunk” – zárta beszédét.
Döntések, határozatok
A politikai vita során az RMDSZ számos politikusa fogalmazott meg határozott véleményt a decentralizáció fontosságáról, a jogsérelmekről, a román–magyar viszonyról, a másság elfogadásáról, majd megkezdődött a „gyakorlati munka”, a küldöttek egyhangú szavazással fogadták el a program és az alapszabály módosítását, azt a stratégiai dokumentumot, amely a következő két év cselekvési prioritásait foglalja össze.
Az alapszabály-módosítások közül a női képviseletre vonatkozó a legjelentősebb. Eszerint a szövetség helyi döntéshozó testületeiben egyharmados arányt kell biztosítani a nők számára. Ahol ez nem lehetséges, ott a felettes testület adhat felmentést az arányossági kritérium teljesítése alól, a területi és országos testületekben pedig 15 százalékos kvótát kell biztosítani az RMDSZ nőszervezete jelöltjeinek.
A kongresszus a szövetség alapszabályában írta elő, hogy a Székelyföld–szórvány szolidaritás elmélyítése érdekében a székelyföldi megyék egyikének a képviselőházi jelöltlistán befutó helyet kell biztosítania a szórvány egy jelöltjének.
A szövetség egyhangúlag fogadta el azt a stratégiai dokumentumot, amely a következő két év cselekvési prioritásait foglalja össze. A dokumentum az RMDSZ és az erdélyi magyarság partnerségének megerősítését, a romániai nyelvi jogok bővítését, a gyermekközpontú anyanyelvi oktatást és a vállalkozó fiatalok támogatását irányozza elő.
Nem foglalkoznak a kormányra lépéssel
Kelemen Hunor a kongresszus végén tartott rögtönzött sajtótájékoztatón újságírói kérdésre reagált Liviu Dragnea kormányra hívására. Elmondta, a szövetség egyelőre azt tekinti céljának, hogy tartalommal töltse meg a kormánypártokkal kötött parlamenti együttműködési megállapodását.
Kelemen Hunor nem kívánt részleteket elárulni arról a beszédében említett tényről, hogy a román külügyminisztérium akadályozni próbálja az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) jövő heti kolozsvári kongresszusát. A témával kapcsolatban csak annyit említett meg, hogy több forrás is jelezte: a román diplomácia megpróbálja lebeszélni a FUEN-kongresszusra meghívott politikusokat, hogy részt vegyenek a rendezvényen.
Az MTI kérdésére, hogy a szövetség be kívánja-e terjeszteni a parlamentben a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó tervezetét, amelynek elkészítéséről a négy évvel ezelőtti kongresszuson született határozat, Kelemen Hunor kijelentette: a tervezetet akkor terjeszti be a szövetség, amikor alkalmasnak látja erre a pillanatot. „Mind a kulturális autonómia tervezete, mind a regionális autonómia tervezete készen áll, és várjuk az alkalmas pillanatot arra, hogy lépni lehessen” – fogalmazott. Hozzátette: eredményt akarnak, nem csak bűvészmutatványt. Úgy vélte: ha a szövetség most nyújtaná be a tervezetet, akkor az az alkotmánybírósághoz kerülne előzetes normakontrollra, és még a parlamenti vitáig sem jutna el. „Azt a helyzetet kell megteremtenünk, amikor érdemben lehet lépnünk. (...) A helyzetteremtéssel évek óta foglalkozunk, de ez nem csak rajtunk múlik. A román politika ma nemcsak a székelyektől, hanem általában a regionális identitások felerősödésétől fél” – fogalmazott a politikus.
Kelemen Hunor arra a kérdésre is reagált, hogy a cselekvési terv miért nem tér ki a magyar nyelv székelyföldi regionális hivatalos státusának elérésére. Ez ugyanis hangsúlyos pontja volt a szövetség tavalyi választási programjának. Elmondta: a cselekvési tervben az 1918-as román ígéretek betartatása szerepel, és ez a nyelvi jog az ígéreteknek is része.
 
(MTI, Maszol, RMDSZ-tájékoztató)
Hozzászólások
2017. május 15.
hétfő 08:18
Ferencz
13733 hozzászólás
Még szerencse számunkra, hogy Semjén ott volt....

2017. május 15.
hétfő 08:27
TIHI
1754 hozzászólás
Számomra minden gondolat ismerős....az utolsó rendszeváltás úta hallom már nem tudom hányadikszor mindazt ami Zilahon elhangzott !Én úgy ítélem meg,hogy egy helyben topogunk ! Mi nem hátrálunk meg de előre sem lépünk. Az RMDSZ lemeze elromlott,ugyanazt ismétli a megalakulása óta, a cselekvés pedig eredménytelen...a román politikai elit pedig,semmivel nem ad többet annál,mint annak idején a cipész biztosított,de,hogy a változást színleljék,időnként másképp csomagolják sztaniolba a kissebbségi csomagot !

2017. május 15.
hétfő 08:41
Ferencz
13733 hozzászólás
"...várjuk az alkalmas pillanatot arra, hogy lépni lehessen” Markó, más szavakkal: most nem alkalmas....

2017. május 15.
hétfő 08:47
trovacsek
2513 hozzászólás
Ki ez a porcsalmi?Avval,hogy nyitottak legyünk,fogadjuk el a "másságot"(kérdés,hogy milyen másságra gondol,buzik,arab migránsok,ilyesmi?)nagyon soros gyuri féle szagja van.Szembemenni a saját bázisukkal is?Hát nem azt csináljátok 25 éve?!Talán be akarja tenni az udemeré programjába az azonos neműek házasságát,illegális migránsok csókos fogadtatását,közben a magyarság(nem feledni,hogy magyar érdekvédelmiseknek határozzák meg magukat!) problémái jegelve vannak,mert mint ahogy kelemen ex ezredes mondá,nincs itt a megfelelő pillanat?!Mikor lesz az?Mikor már nem lesz magyar Erdélyben?Kit szolgáltok ti végül is,tiszteletre nem méltó udemerés nagyurak?A magyar embereket vagy valami idegen ,számunkra ellenséges ideológiát képviselő háttér hatalmat?

2017. május 15.
hétfő 08:58
zikkurat
257 hozzászólás
Miért lenne Semjén a "szerencse számunkra" Ferencz?? Ejsze ő lenne a megváltónk? akkor miért paktál le a "sokszinű" udemerájjal? miért fényezi magát Kelemen mellett?! Mert kell az erdélyiek szavazata, azért! És ezért ők magyar kormánypártiak mindenre képesek. Kelemennek is jól jön a fideszes barátság (hogy így mutassák ki hogy ők biza "jó fiúk"), és a fidesznek is kell az udemere támogatása! Tisztára eröltetett érdekházasság ez - mindkét fél félrek.fél, de azért támogassák egymást. Dreagnea aztán a rum a tortában. Quva dolog a politika Ferenc, ezt már megmondták sokan, s ebből biza Semjén sem kivétel.

2017. május 15.
hétfő 09:10
freaky
289 hozzászólás
Egymas kozt nagyon batrak vagytok, ki mertek mondani mindent! Aztan mikor a parlamentbe kerultok, valahogy elnemul a mondokatok.....

2017. május 15.
hétfő 12:14
belaba
1634 hozzászólás
Gratulalunk a kongreszus megszervezesert.

2017. május 15.
hétfő 12:31
Ferencz
13733 hozzászólás
zikkurat: megpróbálom kifejteni, hogyan gondolkodtam. Előrebocsájtom, hogy én vagyok azok egyike, akik sérelmezték azt, hogy a választáskor a Fidesz teljes mellszélességgel az udéméré mögé sorolt be. Elgondolkodtam azon, hogy vajon az udéméré miért is ütött meg radikálisabb hangot a választások után, mint azelőtt? Azt gondolom, azért, mert végre komolyabban lépéskényszerbe lavírozódott a Fidesszel a háta mögött: ha nem teszi, joggal hallhatta volna: hát fiúk, ha ti nem mondjátok ki kerek-perec ami fáj a romániai magyarságnak, ki fogjuk mondani mi, és azután megnézhetitek magatokat a még meglévő maradék választóitok előtt! Kelemen még így sem merészkedett el az autonómia problémájáig, de szerencsénkre Semjén megtette helyette is. Ezzel, gondolom, nagyon megnehezítette azok dolgát is, akik román részről keresztbe próbálnak tenni a FUEN kolozsvári kongresszusának.Tökéletesen egyetértek azzal a megállapításoddal, mely szerint a politika qurva dolog. Semjén, ha fajsúlyos politikus akar maradni, bizony át kell lépnie bizonyos etikai határokat is, hiszen a nagypolitika azokon a határokon túl zajlik. S ha ő nem teszi ezt meg, kerülnek mások garmadával, akik gátlástalanul megteszik, s akkor ismét foghatjuk mi a fejünket.
Porcsalminak meg saját magát kellene "értelmeznie", hiszen "nagyívű" megállapításai, melyek szerint konzervatívnak lenni egyenlő a lemaradással, na meg, hogy az udéméré konzervatív lenne, egyszerűen értelmezhetetlenek! Vagy , ahogy Rejtő mondaná, a szokásos mellébeszélés és hazugság esete forog fenn.

2017. május 15.
hétfő 17:24
Theophilosz
95 hozzászólás
"Semjén Zsolt magyar miniszterelnök". Persze, hogy persze :)))

Ha hozzá szeretne szólni, jelentkezzen be
Felhasználónév:
Jelszó:
Regisztráljon most
2017-05-15: Közélet - Nagy B. Sándor:

Madarak, fák, gyermekek

A rossz idő miatt csak egy részét lehetett a szabadban tartani az idén hatodik alkalommal szervezett madarak és fák napja gyerekfoglalkozásainak, de az érdeklődők számából ítélve a rendezvény népszerűsége változatlan. A Székely Nemzeti Múzeumban tegnap tartott családi nap során ezúttal a fákról is sok érdekességet hallhattak a résztvevők, a különböző foglalkozásokon pedig egy sor gyakorlati jellegű ismeretet sajátíthattak el a bennünket körülvevő látható és hallható világról.
2017-05-15: Közélet - Mózes László:

Amikor robban az örömbomba (Unitárius művészek hitről és szabadságról)

Lehetséges-e alkotás, szakralitás, szentség, a tökély megragadása hit nélkül? – kérdezte Kovács István unitárius lelkész képzőművészektől, színművészektől, ők pedig azt válaszolták: nem. Az alternatív istentiszteletként is nevezett, emberi és művészi mélységekbe tekintő beszélgetést a sepsiszentgyörgyi unitárius egyházközség szervezte a Hit és szabadság napok című, igen sokszínű − gyermekprogramokat, bibliaolvasó maratont, koncerteket egyaránt tartalmazó − hétvégi rendezvény részeként.
Szavazás
Online látogatók
BNR Valutaárfolyam
1 USD = 3.8945 RON
100 HUF = 1.4922 RON
1 EUR = 4.5975 RON
Várható időjárás Sepsiszentgyörgyön
Most megy a TV-ben: