Sepsiszentgyörgy, 2017. szeptember 24., vasárnap 06:09
Köszöntjük Gellért, Mercédesz nevű olvasóinkat!

Százezreket hallgatnak le

2017. május 18., csütörtök, Belföld
A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem jogi karának előadótanára, Radu Chiriţă szerint Romániában 2010 és 2015 között mintegy 300 ezer ember telefonjának lehallgatását engedélyezték a bíróságok.
 
Radu Chiriţă ügyvéd és előadótanár a közérdekű információkhoz való hozzáférést biztosító törvény alapján fordult adatigénylési kéréssel az összes romániai bírósághoz, és a kapott adatok alapján azt állapította meg, hogy Románia rendőrállamként működik. Elmondta: a vizsgált – kevesebb mint ötéves – időszakban a bíróságoktól 109 946 esetben kérték a nyomozó hatóságok egyes emberek lehallgatását, és a bíróságok 102 729 ilyen kérést hagytak jóvá. Megjegyezte: az alapján becsülte 300 ezerre a lehallgatottak számát, hogy tapasztalata szerint egy lehallgatási kérelem háromnál több emberre vonatkozik, csak nagyon ritka esetben fordul elő, hogy egy ember lehallgatását kérik az illetékes hatóságok.
A jogász ismertette: Románia 176 bírósága közül 173 és 42 megyei törvényszéke közül 40 válaszolt az adatigénylési kérelmére. Megkapta ugyanakkor a kért adatokat mind a 15 táblabíróságtól, valamennyi katonai bíróságtól és a legfelsőbb bíróságtól is. A válaszadást elmulasztó bíróságok ellen pert indít közérdekű információk eltitkolása miatt.
Radu Chiriţă nem a lehallgatási kérések nagy számát, hanem a jóváhagyott kérések rendkívül magas arányát tartotta aggasztónak. Megjegyezte: olyan törvényszék is akad, amely több mint háromezer kérés közül egyet sem utasított el. Az adatok alapján azt a következtetést vonta le, hogy csak a katonai bíróságoknál vizsgálják meg érdemben a lehallgatási kéréseket.
„Elfogadhatatlan, hogy a bíróságok futószalagon hagyják jóvá az ilyen kéréseket. Ez azt jelzi, hogy a bírák elfelejtették legfontosabb feladatukat: a jogok védelmét. A lehallgatási eljárásban a bírónak éppen az a feladata, hogy megelőzze a lehallgatási visszaéléseket, de nem úgy tűnik, hogy ez történne. A rendőrállamnak az a jellemzője, hogy hiányzik a bírói kontroll. Nálunk ez elméletben megvan, de a gyakorlatban mintha nem is létezne. (...) Ha a folyamat nem áll a bíróság ellenőrzése alatt, a hatóságok azt hallgathatják le, akit akarnak” – fogalmazott a jogász tanár.
Radu Chiriţă különösen aggasztónak találta, hogy a legfelsőbb bíróság több mint négyezer lehallgatási kérelmet hagyott jóvá. Ezt azért tartotta kirívóan nagy számnak, mert csak a parlamenti képviselők, miniszterek, alkotmánybírósági és legfelsőbb bírósági bírák, illetve a főügyészség ügyészei esetében illetékes ez a bíróság a lehallgatási kérelmek elbírálására. „Az ebbe a kategóriákba tartozó emberek száma nem haladja meg a kétezret. A több mint négyezer engedélyezett lehallgatási kérés azt jelzi, hogy mindenkit lehallgattak, ez pedig megengedhetetlen” – jelentette ki a szakember.
Hozzászólások
Ha hozzá szeretne szólni, jelentkezzen be
Felhasználónév:
Jelszó:
Regisztráljon most
2017-05-18: Emlékezet - Jancsó Árpád:

Tercsike néni, a pedellus

A Mikes Kelemen Főgimnázium jeles, elhunyt igazgatóiról írt megemlékezéseim után – amellyel iskolatörténeti bepillantást is nyújtottam –, mielőtt jeles tanáraink emlékét idézném, hadd iktassak be egy rendhagyó mementót.
 
2017-05-18: Belföld - :

Diszkrimináció a vegyes tanintézetekben

A marosvásárhelyi Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) beadványai nyomán 17 vegyes (román és magyar) tannyelvű marosvásárhelyi tanintézetben állapította meg az Országos Diszkriminációellenes Tanács a nyelvi diszkrimináció tényét – tájékoztatott közleményében a szervezet.
 
Szavazás
Online látogatók
BNR Valutaárfolyam
1 USD = 3.8316 RON
100 HUF = 1.4834 RON
1 EUR = 4.5950 RON
Várható időjárás Sepsiszentgyörgyön
Most megy a TV-ben: