Szentesről, hogy jobban megismerjük új testvérvárosunkat

2017. május 19., péntek, Nyílttér
Két faluval bővített megyeközpontunknak, Sepsiszentgyörgynek jelenleg 17 testvértelepülése van, ebből tíz anyaországi. Április végén alulról jövő kezdeményezésként kötötték meg a legutóbbi testvérvárosi szerződést, éspedig a Csongrád megyei Szentessel.
A kistérségi városközpont a Kurca folyó partján fekszik, bő harmincezer lakosának a kiemelkedő minőségű kertészet és integrált zöldségtermesztés, az elektronikai, fém- és élelmiszeripar ad munkát és kereseti lehetőséget. Kiterjedt határú tanyás település. Termálvizű gyógyfürdője is besegít  idegenforgalmába, meleg vizét üvegházak, fóliák és lakóházak fűtésére is használják. A Széchenyi-liget 1953-tól természetvédelmi terület. Neolitikus, réz- és bronzkori temetők, telepnyomok, kelta sírok, szarmata, gepida, avar, honfoglalás- és kora Árpád-kori temetők találhatók a területén. A Kurca folyó közeli révjének várát I. Géza király a garamszentbenedeki apátságnak adományozta 1075-ben. A települést a Bárkalán nemzetség és a szeri monostor birtokolta.
Első írásos említése, akárcsak a mi városunké, 1332-ben történik, amikor Szeri Pósa és rokonai a Szt. Andrásról elnevezett egyházzal, halastavaival együtt Tiszai Pálnak engedték át. 1466-ban Kalmár Balázs, a Tornaiak és a Szeri Pósák birtokolták. 1561-ben több család – Dóczi, Muthnoky, Tornay – osztozott rajta. Mezővárosi címet kapott 1564-ben. A török hódoltság idején a vásárhelyi náhijéhez tartozott, a 15–16. században többször csaknem elnéptelenedett. A Rákóczi-szabadságharc alatt hol kurucok, hol labancok szállták meg; 1709-ben pestis pusztította. A délvidéki törökellenes hadjárat idején br. Marruckern János György élelmezési főhadbiztos Szentest tette meg a császári seregek élelmezési központjának, ami segítette fejlődését. 1720-ban a kamara számos Békés és Csongrád vármegyei birtokkal együtt Harruckern bárónak adományozta, akinek telepítő tevékenysége jelentősen hozzájárult a népesség növekedéséhez. 1730-ban három országos vásár tartására kapott engedélyt, ismét mezőváros lett. 1775-ben házasság révén a gr. Károlyi család tulajdonába került. Az országban másodikként megkötött örökváltsági szerződéssel mentesült a feudális kötöttségektől 1836-ban...
1871-től rendezett tanácsú város, hivatalosan 1778-tól, ténylegesen 1883-tól 1950-ig Csongrád vármegye székhelye. A vasúti közlekedésbe 1878-ban kapcsolták be. 1919 áprilisa és 1920 márciusa között román csapatok szállták meg, akik a Tisza-hídját is felrobbantották. A II. világháborúban súlyos harcok voltak a tiszai átkelőnél. A 70-es években két községet csatoltak hozzá. Előbb Cserebökényt, 77-ben Magyartést...
Sepsiszentgyörgyi látogatói több műemlék épületet, templomokat, múzeumot tekinthetnek meg Szentesen. Csak néhány példát említek: a Szent Anna római katolikus nagytemplom, a református nagytemplom (melynek tornyán a Mária Teréziát és fiát, II. Józsefet dicsőítő, 1774-ben felhelyezett tábla ma is megvan), a romantikus stílusban épült Zsinagóga (amely felújítva városi könyvtárként szolgál), valamint a Koszta József Múzeum, amely 2006 óta a volt Megyeháza épületében működik, de szellemi tevékenysége a Széchenyi-Ligetben található neoklasszikus jellegű épülethez kötődik... És illik szólnom öt középiskolájáról, amelyekben tíz évvel ezelőtt igazgatósági összevonások történtek a műszaki és szakmai oktatás párhuzamosságának elkerülése végett...
Cikk megjelenési időpontja: 2017-05-19 00:00
Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint milyen célt szolgál az igazságügyi törvények módosítása?







eredmények
szavazatok száma 244
szavazógép
2017-05-19: Nyílttér - Pálmai Tamás:

Zene, lélek, Európa (Békési levelek)

Régi mikós osztálytársaimmal a 40. érettségi találkozóra készülődünk. Hónapok óta megy a szívmelengető levélváltás: ki, hogy, hol van, mit csinál, hogy néz ki stb. Közben szó esik a napi dolgokról is. Most épp abban egyeztünk meg, hogy a Felszállott a páva és a Virtuózok a kedvenc, az eurovíziós fesztivált csak azért követjük, hogy a magyar versenyzőnek drukkoljunk, illetve az erdélyiek szavazzanak is rá, hisz mi ezt nem tehetjük meg, ők meg kötelességüknek érzik.
2017-05-19: Nyílttér - :

Egy erdélyi polgár esete a magyarországi adóhivatallal

Nem hétköznapi a történetem, de tanulságos lehet mindenki számára. Vidéken élő, földműves ember vagyok, a hatvanas éveimet taposom, soha nem volt semmilyen cégem Magyarországon. Egyike voltam azoknak a lelkes erdélyi magyaroknak, akik az első pillanattól igényelték a kettős állampolgárságot, tisztelem a magyar kormányt, és egyetértek annak határokon átívelő politikájával.