Sepsiszentgyörgy, 2017. október 22., vasárnap 20:19
Köszöntjük Elõd nevű olvasóinkat!

Szakály Sándor: A Párizs környéki békeszerződések

2017. június 3., szombat, História
Trianon, 1919 – Joseph Finnemore festménye
Trianon, 1919 – Joseph Finnemore festménye
Trianon. Egy szó, amelyben szinte benne foglaltatik az egész XX. századi magyar történelem, pontosabban annak az 1920. június 4-ét követő, napjainkig terjedő időszaka. A központi hatalmak I. világháborús vereségét követően a győztesek, az antanthatalmak felülírták korábban hangoztatott, de 1918-ra már „teljesen elfeledett” békeelveiket. Igazi győztesként viselkedtek. A vae victis ókori elvét tartották követendőnek. Nem figyeltek sem a korábbi ígéreteikre, sem a legyőzöttek helyzetére. Új világot alakítottak ki a Párizs környéki békeszerződésekkel – amelyek sokkal inkább a győztesek által megfogalmazott diktátumok voltak, mint a vesztesek szempontjait is figyelembe vevő szerződések.
Az akkor nagy háborúnak – később I. világháborúnak – nevezett, csaknem öt esztendeig tartó harcok vesztesei nemcsak egyszerűen legyőzettek, hanem meg is aláztattak a győztesek által. Nemzeti önbecsülésüket is sárba taposták, és a győztesek diadalittas elégedettséggel osztották az igazságot és a legyőzött országok területét az arra érdemesnek vélteknek. A háborút a vesztesek oldalán befejező Magyar Királyság mint az Osztrák–Magyar Monarchia társországa a lehető legsúlyosabb büntetést kapta. Elveszítette területének több mint kétharmadát, magyar nemzetiségű lakosságának egyharmadát, és a békediktátum katonai előírásai segítségével örökre a legyőzött helyzetét írták elő számára.
E helyzet akkor sem politikai, sem katonai erővel nem tűnt megváltoztathatónak. A győztesek gyakorlatilag már 1919 tavaszára döntöttek Magyarország sorsáról. Európai kis országgá fog változni a valamikori európai nagyhatalom, amelynek létezése sokak számára megcsonkított formájában is szinte elfogadhatatlan volt.
A háború folyamán a Magyar Királyság területéből ígértek sok tízezer négyzetkilométert a Román Királyságnak, a Szerb Királyságnak, illetve a létrehozni szándékozott cseh-szlovák államnak, és ezeket az ígéreteket a győztesek be is tartották. S hogy ezeknek a betartott ígéreteknek a következménye egy soknemzetiségű ország feldarabolása lett, és így egy soknemzetiségű ország helyett számos soknemzetiségű állam jött létre, s ez nem megoldotta, de tetézte a korábbi problémákat, már senkit nem érdekelt.
Mert mivel is gondolták elejét venni a jövő háborújának a győztesek? Többek között azzal, hogy a soknemzetiségű állam(ok) helyét a nemzetállamok foglalják el Európa térképén – mert a világháború azért a területi kiterjedését tekintve inkább csak európai volt –, amelyek nem akarnak és nem is fognak nemzettársaik sérelmei miatt fegyvert fogni. A feltételezés természetesen csak álom maradt. A békekötések igazi értelmét, a tartós békét a Párizs környéki békerendszer nem hozta, nem hozhatta el. Az egykori sérelmeket újabb, másfajta sérelmek váltották fel, és alapozták meg egy alig két évtizeddel később kirobbant háború lehetőségét.
Magyarország annak a háborúnak – a II. világháborúnak – is résztvevője és vesztese lett. De vajon miért vált a háború résztvevőjévé? Azért, mert nem tudta elfogadni és elviselni a trianoni igazságtalanságot. Trianon ugyanis nem a régi sebeket gyógyította be, hanem újakat ejtett egy nemzet egész testén. S ezek a sebek a magyarság egészét érintették. Nem csoda és nem véletlen tehát, hogy társadalmi állásra, politikai szimpátiára és felekezeti hovatartozásra való tekintet nélkül utasította el a trianoni békediktátumot az egész magyar társadalom.
Konzervatívok és liberálisok, keresztyének és zsidók, szegények és gazdagok fogadták el a korszak általánossá vált jelszavát: Nem, nem, soha! Azaz nem, nem és soha nem fogadja el a magyarság a trianoni megaláztatást, az ország addig nem látott megcsonkítását, több mint hárommillió magyar kisebbségi sorsba taszítását. Horthy Miklós és Chorin Ferenc, Bethlen István és Peyer Károly, Juhász Gyula és Babits Mihály, Kosztolányi Dezső és Karinthy Frigyes, József Attila és még sokan mások remélték a trianoni igazságtalanságok megváltoztatását. Az igazságtalanságok és egészében Trianon elutasítása jelentette a nemzeti minimumot, a közös nevezőt a magyarság számára. Aki ezzel a nemzeti minimummal szembefordult (volna), kiírta (volna) magát a nemzetből.
Trianon, ez a Párizs melletti Versailles-ban található kastély (abból is a nagyobb, a Nagy Trianon-palota) kitörölhetetlenül beleírta magát a magyar történelembe, a magyar szívekbe. Több mint kilenc és fél évtizeddel a magyarság számára tragikus következményekkel járó szerződés aláírása után is emlékeznünk és emlékeztetnünk kell arra, hogy a magyarság ezen XX. századi tragédiája napjainkig hat.
Az egykoron elcsatolt területeken az elmúlt néhány évtizedben rohamosan csökkent a magyarság lélekszáma, a beolvadás végleges megsemmisüléssel fenyeget, a magyar múlt emlékei eltűnnek, és számosan írnak olyan új történelmet, amelyből bennünket kiírnak. Ha többért nem is, de legalább ezért emlékeznünk és emlékeztetnünk kell magunkat és másokat is a múltunkra. Arra a múltra, amely a miénk (is) volt, és amelynek hiteles bemutatása, megtartása a jövőnk záloga is lehet, mert múlt nélkül nem létezik sem jelen, sem jövő. Nekünk, magyaroknak pedig a múltunk, a jelenünk és a jövőnk is fontos és meghatározó. Ne vegye el tőlünk azt sem Trianon, sem a felejtés, sem más. S mivel lehet azt megtartani?
Talán Juhász Gyula fejezte ki legszebben mindezt Trianon című versében, amikor ezt írta: „Nem kell beszélni róla sohasem, / De mindig, mindig gondoljunk reá, / Mert nem lehet feledni, nem, soha, / Amíg magyar lesz és emlékezet, / Jog és igazság, becsület, remény.”
Tegyük most mi is ezt, valamennyien magyarok! Éljünk bár a világ bármely pontján, legyünk bár más hiten lévők, a politikáról és a világról másként gondolkodók, de magyar múltunk e szomorú emlékezetű történésének napján – amely mára a nemzeti összetartozás napjává nemesedett – ne feledkezzünk meg arról, hogy magyarságunk kötelez bennünket: szétszakíttatásunkban is kifejezni a remélt együvé tartozást. (Magyar Idők)
Hozzászólások
2017. június 4.
vasárnap 00:27
avarok
251 hozzászólás
Az ember keze megremeg ha csak a Trianon témához nyúl. Olyan hosszú az odavezető út és mégis olyan röviden és gyorsan elintézett az antantbérenc (francia és angol stb.) . 1918-20 ban nekünk nem volt egy magyar "Atatürk-künk. De volt egy sor hazaáruló vezető (Károlyi,Linder G. had.m. Kun B. Számuelli T. és egy a hazával nem törődő többségében idegen lakosú vörös Budapest .) A mai MO. jó ha 40%- a nemzeti érzelmű. Pont a határmenti tömbmagyarság lett leszakítva és a székelység.., (sajnos a hódoltság után a Dunántúl és az Alföld üres és idegenekkel kellett újratelepíteni meg némi magyar visszatelepülővel.) Horthy ugyan elérte a "Bécsi Döntést",de ostoba lépései miatt nem tudta megtartani. (Hitler kijelentette,hogy neki csak a "Zalai Olaj kell" mivel tudja ,hogy a honvédség felkészületlen) Molotov azt kérte ,hogy MO csak maradjon ki és garantálja a végén a "Bécsi döntés határait. Most 100 év után pont olyan hasonló a ny. EU.-i liberális kormányok gyűlölete (migránsok miatt) a magyarsággal szembe mint előtte volt.. Érdekes a sors fintora,hogy most is mint korábban is, csak Oroszország jelenthetne valami megértést és váltóztatást.

2017. június 4.
vasárnap 00:31
avarok
251 hozzászólás
Az ember keze megremeg ha csak a Trianon témához nyúl. Olyan hosszú az odavezető út és mégis olyan röviden és gyorsan elintézett az antantbérenc (francia és angol stb.) . 1918-20 ban nekünk nem volt egy magyar "Atatürk-künk. De volt egy sor hazaáruló vezető (Károlyi,Linder G. had.m. Kun B. Számuelli T. és egy a hazával nem törődő többségében idegen lakosú vörös Budapest .) A mai MO. jó ha 40%- a nemzeti érzelmű. Pont a határmenti tömbmagyarság lett leszakítva és a székelység.., (sajnos a hódoltság után a Dunántúl és az Alföld üres és idegenekkel kellett újratelepíteni meg némi magyar visszatelepülővel.) Horthy ugyan elérte a "Bécsi Döntést",de ostoba lépései miatt nem tudta megtartani. (Hitler kijelentette,hogy neki csak a "Zalai Olaj kell" mivel tudja ,hogy a honvédség felkészületlen) Molotov azt kérte ,hogy MO csak maradjon ki és garantálja a végén a "Bécsi döntés határait. Most 100 év után pont olyan hasonló a ny. EU.-i liberális kormányok gyűlölete (migránsok miatt) a magyarsággal szembe mint előtte volt.. Érdekes a sors fintora,hogy most is mint korábban is, csak Oroszország jelenthetne valami megértést és váltóztatást.

2017. június 4.
vasárnap 11:25
Ferencz
13732 hozzászólás
/ Amíg magyar lesz és emlékezet, / Ezt a leckét a megajándékozott népek fölötte jól megtanulták és ebben a szellemben tesznek is!

2017. június 4.
vasárnap 13:00
avarok
251 hozzászólás
(Sz. Vilma) a vers szívből szól és igaz! Gratulálok.. Viszont elfogyott a türelem, most már magunkért tenni is kell..

2017. június 4.
vasárnap 15:18
szekelyse50
5712 hozzászólás
Igen , közel száz éve volt idejük a megajándékozottaknak , hogy felkészüljenek mindenféle aljas tettekre a magyarság ellen , hiszen eddig nemigen emlegették az elszakított területeken élő magyarok sorsát - csakhogy a megmaradás erősebb volt az ők minden hájjal megkent aljas cselekedeteiknél

2017. június 4.
vasárnap 15:56
belaba
1634 hozzászólás
Vilma neni honan tecik irni?

2017. június 4.
vasárnap 22:32
avarok
251 hozzászólás
A "Nemzeti Összetartozás Napi" megemlékezésen formai változtatást kell eszközölni! Mert annak tükröznie kell azt a nemzeti csapást, amely érte a magyar nemzetet. A jövőben az országház előtti nemzeti zászlóra elengedhetetlenül egy GYÁSZSZALAGOT kell kötni. És a többi megemlékezési helyen tetszés szerint választási lehetőséget kell biztosítani..

2017. június 5.
hétfő 08:14
trovacsek
2513 hozzászólás
Szabó Vilma:köszönjük versét,és ne törődjön az olyan provokátorokkal akik magyar gyűlöletükben már egy versbe is belekötnek.A vers az szabad,nincs kötött forma,a lényeg a mondani való,nem holmi hexaméterek,meg pentaméterek.Belaba sajnos a fórum "láng elméje" amit a helyesírása is bizonyít.Tisztelettel .

2017. június 5.
hétfő 09:32
Ferencz
13732 hozzászólás
Szabó Vilma: rá se rántson erre a törzsfejlődés gerinctelen állapotában megrekedt gazfickóra. Inkább olvassa a következőket:





"Mit mond Nitti ?

Mit mond Nitti, volt olasz miniszterelnök?
Francesco Nitti, Olaszország volt miniszterelnöke „Nincs béke Európában" című művében Magyarországról a többi között ezt írja:
Magyarország szenvedte a legsúlyosabb területi és gazdasági megcsonkítást. Ez a szegény ország, amely egykor a civilizációt és a kereszténységet is megmentette, olyan kegyetlen bánásmódban részesült, amelyre nem találni magyarázatot, hacsak nem a szomszédos népek prédára való vágyában és abban a tényben, hogy ezek az alantasabb népek, látván az erősebb legyőzését, teljes tehetetlenségre kívánták kárhoztatni.
Tényleg semmivel sem lehet igazolni azokat az erőszakos rendszabályokat és azt a kizsákmányolást, amely magyarföldön történt. Ami Magyarországon a román megszállás során lefolyt, a rendszeres rablást és rombolást sokáig igyekeztek titkolni.
A háború után Magyarországtól mindenki áldozatot kívánt és nem akadt senki, aki érdekében egy békülékeny, jó szót szólt volna...

Valamennyi hadviselő állam közül talán Magyarország az az ország, amely lakosságának számához viszonyítva a legtöbb halottat vesztette: a Habsburg-monarchia tudta, hogy számíthat a magyarok hősiességére s a legvéresebb vállalkozások tömeggyilkosságára jelölte ki őket. így ez a kicsiny nép ötszázezernél több halottat és tömérdek hadirokkantat áldozott fel.
Egy nép, amely olyan szellemi fokon van, mint a magyar, elfogadhatja jelenlegi status quoját ideiglenes szükségül, de remélhetjük-e mi, hogy nem fog igyekezni mindent visszaszerezni, amit igazságtalanul elvesztett és nem lesz-e néhány éven belül újabb és rettenetesebb háború. ?*

Ugyancsak Nitti írja „Európa hanyatlása és az újjáépítés útjai" című művében a következőket:
Az összes legyőzött országok között Magyarországon él leghatalmasabban a nemzeti érzés. Bizonyos, hogy a büszke és kitartó magyar nemzet még talpra fog állani és senki sem hiszi, hogy Magyarország sokáig tűri a trianoni szerződés kemény rendelkezéseit. A magyar bíboros hercegprímástól kezdve az utolsó parasztig senki sem nyugodott bele mai sorsába. Magyarország ezer éven át nagyon sokszor megmentette Európát és a kereszténységet az ázsiai betörésektől és ma is Európa legfontosabb bástyája a bolsevizmus ellen.
A háború után három évvel Budapesten még mindig ott voltak a szövetségközi katonai ellenőrző bizottságok. 1922. április 15-ig ott volt az angol katonai bizottság 19 tisztje és 18 altisztje. A franciának 22, illetve 48, az olasznak 33 és 62, a japánnak 6 tisztje volt ott. Április 15-e után csökkentették a missziók létszámát. A missziók tagjai nemcsak, hogy általában elsőrangú szállodákban éltek a magyar állam költségén, hanem fizetésüket is saját országuk pénznemében kapták. A természetben kapott szolgáltatáson és e fizetésen kívül a katonai misszió tagjai még más járandóságot is kaptak.
A jóvátételi bizottság, valamint a határmegállapító bizottság és a katonai bizottságok kiadása akkora, hogy amikor olvassuk, megalázást és borzalmat érzünk.
Nitti nyilatkozatai közül legérdekesebb talán „A béke" című könyvének magyar fordításához fűzött előszava, melyben a többi között ezt mondja:
A versaillesi szerződés és a saint-germaini, trianoni, neullyi szerződések a legbecstelenebbek, amelyeket csak ismer a modern történet. Ezek Wilson valamennyi elvének megtagadását jelentik és megszegését mindannak, amit az antant a háború alatt hirdetett.
Egyetlen néppel sem bántak el azonban gonoszabbul, mint a magyar néppel: egyetlen országot sem kínoztak meg, marcangoltak szét s raboltak ki jobban. Magyar­ország lakosságának szétosztása a modern civilizáció egyik legszégyenteljesebb lapja.
A magyaroknak nincs többé fegyverük s nincs pénzügyi eszközük sem, a lelkük azonban szilárdabb, mint valaha volt. Nem lennének annak a nemes és lovagias nemzetnek sarjadékai, amely megmentette Európát a barbárok beözönlésétől, ha megtörtek volna a fájdalom eme korszakában.

Az angol, francia és amerikai írók közül többen elismerték Magyarország megcsonkításának igazságtalanságát. Egyikük sem akart azonban rámutatni arra, hogy ki volt a felelős ezért a bűnért.
Amikor én mint Olaszország miniszterelnöke résztvettem a nemzetközi konferenciákon, már túlkéső volt a szerencsétlenség elhárítása: sokat szenvedtem azonban ezért a bűnért, amelyet ilyen könnyelműen követtek el s ma is kérdem, miért követelték Clemenceau és munkatársai, - őket az a gondolat vezette, hogy szolgálatot tesznek ezzel azoknak az államoknak, amelyeknek elő kell segíteniük a francia hegemóniát, - hogy ilyen lehetetlen módon osszák fel az ősi Magyar földet.
A magyar nemzet rá fog találni a maga útjára.
Előre látom, hogy Magyarország új háború és új rombolás nélkül vissza tudja venni elvesztett területeit.
Ennek a kilátásnak biztosítása végett meg kell azonban őriznie jelenlegi józanságát és össze kell szednie magát. A nagy fájdalmak lesújtanak, de gyakran a feltámadás okai. Ami a holnapot illeti, minél erősebb lesz Magyarország, s minél nagyobb lesz ellenálló képessége, annál inkább fognak neki igazságot szolgáltatni."


2017. június 5.
hétfő 14:31
trovacsek
2513 hozzászólás
A vers az aminek van valami mondandója,ami tükrözi egy kor szellemét,gondolkodását,leképezi egy nemzedék érzéseit,elvárásait,gondjait.Lehet írni semmitmondó szöveget,betartva a szigorú klasszicista verselés szabályait(amelyek arra a korra voltak jellemzőek),de lehet szabad "fogású" ,de értelemmel,mondandóval ellátott,bizonyos üzenet,érzés kommunikálását ellátó verset is írni.Kérdés,hogy képes vagy-e felfogni az üzenetet,érzést.Ahogy látom te nem.De nem is csodálkozom.Te nem azért vagy itt ezen a fórumon,hogy megértsd a magyar lélek mélységeit,hanem azért,hogy gyalázd,mocskold mindazt ami a magyar kultúrát,magyar identitást jellemzi.Sajnálom azt a pár percet amit rád szántam,őszintén.Többet nem fog előfordulni.

2017. június 5.
hétfő 17:10
Ferencz
13732 hozzászólás
Na, hadd halljunk tőled egyet!

2017. június 5.
hétfő 22:01
Ferencz
13732 hozzászólás
Tamáskodó típus vagyok! Látni szeretném a medvét.

2017. június 6.
kedd 08:42
szaboistvan
92 hozzászólás
Kedves Kihote,ahogy észreveszem Ön egy olvasott (?) személynek látszik,de nem vagyok biztos benne ,hogy az.Mint elözöleg irva volt ezt a un.verset,a férjem irta,mint az aláirás is mutatja.Talán helyes un.költemény megnevezés lett volna jobb,a tartalom végett.Arról is biztosithatom Önt,hogy aki irta tisztában van a versirás alapszabályaival,amelyet Ön,megkérdőjelezett. Egy udvarias oktatás többet segitett volna,viszont mostmár én is megkérdezem,amit a többi cikkiró,milyen alapon és jogon irkál, mert ahogy kitünik kedveli a kavargtást,hogy ne nevezzem néven. Én is elolvasnám az Ön versét vagy költeményét,vagy irását.(ha van ?)
Hálás tisztelettel mindazok iránt kik elolvasták és véleményt irtak, Szabó Sz.István Ausztrália


2017. június 6.
kedd 11:47
Ferencz
13732 hozzászólás
Tisztelt előző beíró: ez a Kihote nevű hölgyemény profi troll, azaz bajkeverő. ahogyan ön is írta. Isten tudja hányadik álneve a fenti (jutacs, kroxio, hazafiu, infinity, stb, stb), ugyanis a "stílusa" és annak áldozatul eső, általában magyar emberek miatt, mindegyre kitiltják a fórumról. Vastagbőrű ökeme, esetleg jól fizetett troll, hiszen mindegyre visszatér. A szégyen legkisebb nyoma nélkül. Az én véleményem az, s ezt már régebben meg is írtam, hogy tanult ember lehet, s éppen ezért a lehető legaljasabb személy, hiszen eddigi több száz beírása szerint nem ismerve sem Istent, sem embert folytonos becsmérelve, ferdítve . csúsztatva és hazudozva szemrebbenés nélkül. Annyit kell vele foglalkozni, amennyi emberség szorult bele, vagyis semennyit, át kel nézni / lépni rajta szó nélkül. Nem könnyű, nekem, nekünk sem mindig sikerül.

2017. június 6.
kedd 11:48
Ferencz
13732 hozzászólás
Bocs:...folytonosan...

Ha hozzá szeretne szólni, jelentkezzen be
Felhasználónév:
Jelszó:
Regisztráljon most
2017-06-03: Kultúra - Csinta Samu:

A népet Csíksomlyón sem lehet leváltani - Beszélgetés Tánczos Vilmos néprajzkutatóval a búcsú teológiai és emberi dimenzióiról (Pünkösd)

Mi a búcsú lényege és kié ma a csíksomlyói búcsú? Tánczos Vilmos néprajzkutatóval, egyetemi tanárral igyekeztünk értelmezni a legnagyobb tömegeket megmozgató vallási ünnep történetiségét, alakulását, valamint helyét, szerepét a mai ember életében.
2017-06-03: Sport - :

Legyél önkéntes! (Sportnapok, 2017)

A június 8–10. között sorra kerülő sepsiszentgyörgyi Sportnapok tizenegyedik kiírásának rendezői ötven önkéntest keresnek általános szervezői feladatokra.
Szavazás
Online látogatók
BNR Valutaárfolyam
1 USD = 3.8945 RON
100 HUF = 1.4922 RON
1 EUR = 4.5975 RON
Várható időjárás Sepsiszentgyörgyön
Most megy a TV-ben: