Röviden

Javier Solana, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője azzal a kijelentéssel érkezett a luxemburgi tanácskozásra, hogy meg fogják oldani a problémát, de azt nem tudja, hogy miként. Diplomáciai források szerint az uniós vezetők részben arra kíváncsiak, hogy megnyerhető lenne-e egy esetleges újabb népszavazás ugyanebben a témában. Ha nem, akkor elvben újra felmerülhetne a ,,kétsebességű Európa" — bizonyos közös megállapodásokból az írek kimaradásának — gondolata. A harmadik esetben az EU-nak pontosan fel kell tudnia mérni, hogy a lisszaboni szerződésben foglaltak közül mely pontoknak az elhagyásával, illetve esetleges módosításával válna elfogadhatóvá az írek számára az unió új szervezeti és működési szabályzata. A hogyan továbbot illetően eddigi nyilatkozataik alapján a britek a higgadt mérlegelést, a franciák és a németek a megoldás keresését szorgalmazták a lisszaboni szerződés tartalmának gyakorlati megvalósulása érdekében. A mindig is erősen euroszkeptikus Václav Klaus cseh államfő azonban az ír döntés nyomán halottnak minősítette a szerződést. Nincs egységes álláspontja a visegrádi csoport négy országának a lisszaboni szerződés jövőjéről.

Hármas találkozót kezdett tegnap Jeruzsálemben Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter, Szalám Fajjád palesztin kormányfő és Ehud Barak izraeli védelmi miniszter. Hivatalos közlés szerint a találkozó előtt, amely egy jeruzsálemi szállodában jött létre, Rice és Barak négyszemközti megbeszélést tartott. A hármas találkozón feltehetőleg a ciszjordániai közlekedési korlátozások enyhítéséről van szó. A területen az izraeli hadsereg több mint 600 útzárat állított fel. Rice Izraelben és a palesztin területeken tett legújabb látogatására rányomta bélyegét az izraeli telepesítés folytatása, amely akadályozza az előrelépést a Washington által szorgalmazott, az év végéig befejezni kívánt béketárgyalásokon. Közben a jeruzsálemi városi vezetés tegnap bejelentette, hogy egy várostervezési bizottság vasárnap elfogadta 40 000 jeruzsálemi lakás építésének tízéves tervét. Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter előre be nem jelentett látogatásra tegnap Bejrútba érkezett.

George Bush kijelentette tegnap Londonban, hogy jogos Irán igénye a polgári célú atomenergia előállítására, de az amerikai elnök nem zárt ki semmilyen lehetőséget, amely rákényszerítené Iránt gyanús nukleáris tevékenységeinek felfüggesztésére. Az amerikai elnökkel tartott közös sajtótájékoztatón Gordon Brown brit miniszterelnök bejelentette, London befagyasztja a legnagyobb iráni bank kinnlevőségeit, hogy eltántorítsa Teheránt az atomfegyver kifejlesztésétől. Brown szerint London sürgetni fogja az európai országokat, hogy további szankciókat foganatosítsanak Irán ellen.

A holland katonák felelősségét igyekeznek bizonyítani az 1995-ös srebrenicai mészárlás áldozatainak hozzátartozói abban a polgári perben, amely tegnap kezdődött egy hágai bíróságon a kilencvenes években lezajlott délszláv háborúk legsötétebb fejezetéről. Hollandia ENSZ-békefenntartókat állomásoztatott annak idején a boszniai városban. Nehéz teherként hordozza katonáinak tétlenségét, amelyet a mintegy 8000 muzulmán lemészárlásával végződött szerb hadművelet alatt mutattak a holland kéksisakosok. Hat évvel ezelőtt egy erről készült jelentésbe belebukott a holland kormány, de Hága nem hajlandó hivatalosan bocsánatot kérni. Azt hangoztatja, hogy a boszniai szerbeken kell számon kérni a mészárlást, a kéksisakosok tevékenységéért pedig az ENSZ-nek kell vállalnia a felelősséget.

Fodor Gábor tegnap eljuttatta a Fideszhez válaszüzenetét Orbán Viktor hozzá címzett múlt heti levelére ― közölte az SZDSZ az MTI-vel, ugyanakkor a levél tartalmáról nem árultak el részleteket. A távirati iroda úgy tudja, hogy a válaszlevélben Fodor Gábor többek között kitért arra: örül a megkeresésnek, és nyitott a párbeszédre. Az MTI információi szerint a két pártelnök közötti esetleges találkozó időpontjáról később egyeztetnek majd.