Iohannis SzékelyföldönRomán–magyar párbeszédet az autonómiáért

2017. július 17., hétfő, Belföld
Holnapra tervezett székelyföldi látogatása alkalmából nyílt levelet írt Klaus Iohannis államfőnek Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke. Egyebek mellett kitért a székelyföldi vagy az erdélyi magyarság autonómiájának fontosságára, melynek érdekében mélyreható párbeszéd szükséges a felek között. A néppárti politikus felkérte az elnököt, székelyföldi látogatása alkalmából kezdeményezze ezt, s legyen moderátora az autonómiáról folytatandó román–magyar párbeszédnek.
Levelében Szilágyi Zsolt gratulál a látogatáshoz és emlékeztet: Iohannis Székelyföldön érte el a legjobb – megyei szintű – eredményeket a 2014-es elnökválasztás alkalmával, ugyanakkor e térségben évtizedes, mindmáig megoldatlan problémákkal találkozhat. „Épp ezek miatt Székelyföld lakói úgy érzik, hogy Románia leginkább diszkriminált, mellőzött és perifériára kényszerített állampolgárai” – állítja. Mint írja, meggyőződése, hogy az államfőnek szándékában áll megreformálni a romániai hatalmi viszonyokat úgy, hogy az erdélyiek ne korrupt, cselekvőképtelen hatalomként gondoljanak Bukarestre, szeretnék, ha az „egy modern fővárossá válna, mely nyitott a vidék problémáira”.
Szilágyi Zsolt emlékeztet, az EMNP talán a legkövetkezetesebb politikai alakulatként vallja, hogy egy átfogó szerkezeti reform Románia javát szolgálná. „Egy olyan reformra gondolunk, mely figyelembe venné az évszázadok során kialakult történelmi régiókat, melyek képesek saját maguk önkormányzására. A német föderációs modell irányadó lehet számunkra. A föderális Románia – a mostani központosított és korrupciótól terhelthez képest – sokkal hatékonyabb lehetne”. Ám minderről, folytatja, nem kezdődött őszinte párbeszéd, „mint ahogy nem alakult ki párbeszéd az őshonos nemzeti közösségek szerepét, helyzetét és jövőjét illetően sem. A nemzeti és etnikai közösségek Románia államalkotó nemzeti közösségei, a törvénykezés, de legfőképp a mindennapi gyakorlat mégis másodrangú polgárokként kezeli őket”.
Szilágyi továbbá kijelenti: „mi, romániai magyarok, hatalmas veszteségként tekintünk a romániai német közösség drámai megfogyatkozására”. Emlékezteti az államelnököt, „az erdélyi szászok autonóm státuszukat – mely csaknem 650 éven keresztül érvényben volt, s mely lehetővé tette számukra a széles körű önrendelkezést és önkormányzást – 1224-ben II. András magyar királytól kapták. E jogállásnak köszönhetően sajátos terület- és etnikai alapú jogokat biztosítottak számukra – vagyis területi autonómiát”. Amikor tehát Székelyföld vagy az erdélyi magyarság autonómiájáról beszélünk, akkor olyan modellekről van szó, melyek több százéves hagyományra tekintenek vissza térségünkben, „egy olyan nemzeti közösség jövőjéről beszélünk, melynek tagjai román állampolgárok, akik Romániában dolgoznak, itt adóznak, betartják az ország törvényeit és békében kívánnak élni román nemzetiségű szomszédjaikkal” – hangsúlyozza a politikus.
Szilágyi Zsolt kiemeli: az európai integrációs intézmények, „különösen az Európa Tanács, támogatják abbéli törekvéseinket, hogy megtaláljuk a legmegfelelőbb autonómiaformákat őshonos közösségünknek és történelmi régióinknak”. Bár 1918-ban Gyulafehérváron a románság kötelezettséget vállalt „arra vonatkozóan, hogy biztosítják az autonómiát és az önrendelkezéshez való jogot minden olyan nemzeti és etnikai közösségnek, melyekkel együtt kívántak élni Erdélyben”, érthetetlen, hogy a román elit napjainkban sem érzi magát adósnak amiatt, hogy az akkori ígéretek nem teljesültek. Ez a helyzet a Néppárt elnöke szerint csak akkor orvosolható, ha mélyreható és nem felszínes párbeszédbe kezdünk, ezért székelyföldi látogatása alkalmából Szilágyi Zsolt felkéri Klaus Iohannist, „kezdeményezze e párbeszédet, s mint a legmagasabb közjogi méltóság, alkotmányos kötelezettségének megfelelően legyen moderátora az autonómiáról folytatott román–magyar párbeszédnek”.
Cikk megjelenési időpontja: 2017-07-17 00:00
Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint ki nyeri a futball világbajnokságot?















eredmények
szavazatok száma 128
szavazógép
2017-07-17: Közélet - Szekeres Attila:

A színházi ember (Sylvester Lajos-emléknap)

A csernátoni községi könyvtárban a névadó Sylvester Lajosra (1934–2012) emlékeztek tegnap. Az író, drámaíró, újságíró, művelődésszervező, volt színházigazgató, a Háromszék főmunkatársa nevét 2013-ban vette fel a szülőfalu könyvtára Haszmann Pál muzeológus javaslatára.
2017-07-17: Belföld - :

Tusványos, a biztos pont

A 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) sajátos keveréke a fesztiválnak és a szabadegyetemnek – mondta az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke az M1 aktuális csatorna szombat esti műsorában. Németh Zsolt úgy fogalmazott, Tusványos a legkomolyabb fesztivál és a leglazább szabadegyetem a Kárpát-medencében. Mint mondta, a rendezvénnyel kapcsolatban magasak az elvárások, több tízezer vendéget várnak.