Sepsiszentgyörgy, 2018. január 21., vasárnap 03:05
Köszöntjük Ágnes nevű olvasóinkat!

Dacia, alakváltás (pulzArt)

2017. szeptember 5., kedd, Közélet
Részeg Imola és Szabó Róbert Csaba. Albert Levente felvétele
Részeg Imola és Szabó Róbert Csaba. Albert Levente felvétele
Kettős eseménnyel zárult vasárnap a pulzArt irodalmi rendezvénysorozata, és mindkettő főszereplője Szabó Róbert Csaba marosvásárhelyi író volt: előbb meglepetésfelolvasás, majd közönségtalálkozó szerepelt a műsoron.
 
 
A déli harangszóra időzített felolvasást komoly felkészülés előzte meg, az irodalmi rendezvényeknek helyet adó lokálok sorába belépő Szimpla a szerző korábbi, nagy sikerű novelláskötete címének megfelelően fekete Daciába szerette volna ültetni a kötetből felolvasókat, csakhogy a dákszekér ritka jószág manapság, működőképeset fekete színben nem találtak, a roncstelepről pedig egy sárgát kaptak kölcsönbe – sebaj, egy kis ragasztás, egy kis festék, és máris színt váltott a román járműipar büszkesége. Ebben foglaltak helyet a felolvasók: Karácsonyi Tímea, Jánosi Vivien és Orbán Zsolt önkéntesen, Peer Krisztián büntetésből, merthogy előző este igencsak kirúgott a hámból. De ekkorra már minden rendbe lett, a megtervezetten spontán akció sikeresen zajlott a nem túl népes közönség megelégedésére.
Délután a szemerkélő eső a Szimpla belső szobájába kényszerítette a Szabó Róbert Csaba új kötetére kíváncsiakat. Beszélgetőtársa, Részeg Imola egyetemi oktató bemelegítőként a szerző íráskényszerére kérdezett rá, hiszen öt prózakötet – az utolsó éppenséggel regény – bő tíz év alatt nem elhanyagolható teljesítmény. Szabó Róbert Csaba elmondta, most már kevesebb prózát ír, de tartalékol témákat, az Alakváltók című regénye is egy ilyen félretett téma kifejtése. Bár az sem kizárt, hogy grafomán lenne, idézte fel írói pályafutását, hiszen a próza mellett írt rádiójátékot, drámát, újabban forgatókönyvet, ami sok idejét elviszi. „Inkább egyfajta kényszer az írás, hogy szeretem csinálni, néha utálom is” – jegyezte meg. Eddigi köteteit a kísérletezés jellemzi a nyelvezettel, elbeszélő technikákkal, dobta fel az újabb labdát Részeg Imola. „Szeretek valamit kitalálni, amit én nem unok, például a rémtörténeteket” – válaszolta meg a szerző, hozzátéve, ezek kitalálásában nagyon konkrét dolgok indították be fantáziáját, mint például egy ócskapiacon vásárolt emlékeskönyv a 20. század első feléből, de akár egy képeslap is. Legjobb ötletei azonban zuhanyozás közben születnek.
Az Alakváltók című regényét az ozsdolai betyárok ihlették, de úgy érezte, Pusztai, Jeges, Dézsi története dramaturgiailag kevés, hát elolvasott minden, az 1950-es, 60-as években a különböző román bandákról a marosvásárhelyi levéltárban fellelhető anyagot, ezek felhasználásával építette fel regényében a Sólyom Ferencnek nevezett betyár történetét, de igyekezett külső perspektívát találni, és a kritikai távolságtartás is arra sarkallta, ne engedhesse meg magának, hogy pozitív hősnek állítsa be őt – mondta Szabó Róbert Csaba. A sok levéltárazásnak egyébként egy érdekes tanulságát is megosztotta a hallgatósággal: annak megértéséhez, ami Romániában ma zajlik, fontos megismerni az 1950-es, 60-as évek történetét...
Hozzászólások
2017-09-05: Máról holnapra - Mózes László:

Ne hagyjuk az iskolát

Nincs béke Marosvásárhelyen: a gyulafehérvári érsekség tüntetésre szólít a katolikus gimnázium ügyében. Jakubinyi György római katolikus érsek arra kér „minden jóakaratú embert”, csatlakozzon szerda este a Maros Megyei Prefektúra épülete előtti térre tervezett tüntetéshez, mert a Római Katolikus Gimnázium helyzete az iskolakezdés előtti napokban is tisztázatlan, a szülők változatlanul teljes bizonytalanságban várják a becsengetést.
2017-09-05: Közélet - Nagy B. Sándor:

Mese fényekből-árnyékokból (pulzArt)

Inkább gyermekeknek szóló produkció volt a pulzArt fesztiválon bemutatott, A rút kiskacsa című egyszemélyes árnyjáték, de bizonyára a felnőttek közül is sokan jól szórakoztak rajta.