A jegyzőből lett polgármester (Interjú Brănduş-Dendyuk Szilveszterrel, Ozsdola község új polgármesterével)

— Habár romános hangzású a nevem, engem mindenki Brănduş Szilveszterként ismer. A tévhit ellenére nem vagyok ortodox, római katolikus vallású vagyok. 1967. december 2-án születtem Ozsdolán. Mivel édesapám román, az akkori községi jegyző nem Szilveszterként, hanem Vasile Silvestruként anyakönyvezett. Engem itt, a faluban soha senki nem szólított Silvestrunak, még a románság sem. A Dendyuk név feleségem révén került a családnevemhez, és talán lengyel eredetű. Ő is magyar nemzetiségű. Édesanyám magyar, anyanyelvem természetesen magyar, itthon a családban magyarul beszélünk. Elemi iskoláimat szülőfalumban, a középiskolát Kézdivá­sárhelyen végeztem a jelenlegi Nagy Mózes Elméleti Líceumban. Érettségi után a gyulafehérvári római katolikus teológiára felvételiztem, de egy év után otthagytam, úgy éreztem, hogy nincs hivatásom a lelkészi pályára. Én hiszek Istenben, rendszeresen járok templomba, de papnak nem feleltem volna meg. 1990-ben hitoktatói képzésre iratkoztam Sepsiszentgyörgyön, ahol el is végeztem három évet az ötből. Nem tudtam folytatni, mivel 1993. április elsejétől az ozsdolai községháza jegyzője lettem. Szinte egy évig nem volt jegyző, rengeteg munka várt rám. 1989. október 15-én megházasodtam. Első gyermekünk, Szilveszter a kantai Nagy Mózes Elméleti Líceum tizenegyedik osztályát, a kisebbik fiam a Református Kollégium kilencedik osztályát fejezte be. 2008. április 21-én lemondtam a jegyzői állásról, másképp nem indulhattam volna a helyhatósági választásokon.

— Mikor döntötte el, hogy megpályázza a polgármesteri tisztséget?

— Engem 2000-ben, majd 2004-ben is nagyon biztattak a barátaim, a falusfeleim, de akkor nem jelöltettem magam. Idén viszont megváltozott a helyzet, most már úgy éreztem, indulnom kell a választásokon. Nekünk, jegyzőknek a jogi végzettség a 2009-es esztendő közepéig kötelező, ezért elvégeztem a jogot egy bukaresti magánegyetemen, amelyet a mai napig sem akkreditáltak. Állami egyetemen kellett volna államvizsgáznom, amit természetesen meg is fogok tenni.

— Nem zöldfülűként fogja kezdeni a községvezetői teendőket...

— Ez így igaz, másfél évtized alatt megismertem a közigazgatás minden csínját-bínját. Nem áll szándékomban változtatni a községháza jelenlegi szerkezetén, azt megfelelőnek tartom. A jegyzői állás mellett a pályázatíró és közbeszerzési állás betöltetlen, oda kell két megfelelő személyt találni.

— A közeljövőben mi lesz a legfontosabb feladata?

— Folytatni kell a már megkezdett beruházási munkálatokat, a napközi, óvoda megépítését, az új sporttermet szintén el szeretnénk idén kezdeni. A hilibi út aszfaltozása is fontos feladatom lesz. A szennyvízhálózat megépítése és a nagyági út kijavítása szintén a sürgősségi listán szerepel. Folytatni szeretném a Kovács Géza polgármesterelődöm által elkezdett munkát, s köszönetet mondok neki mindazért, amit községünkért tett négy mandátuma idején.

— Függetlenként, többségi RMDSZ-es tanáccsal el tudja képzelni a jó együttműködést?

— Vége a választási kampánynak, ezentúl félre kell tenni a torzsalkodásokat, és a község lakóinak az érdekeit kell szem előtt tartani. Én nagyon bízom abban, nem az lesz a cél, hogy nekem keresztbe tegyenek, hanem hogy közösen dolgozzunk Ozsdoláért. Az RMDSZ-es tanácstagok zöme eddig is önkormányzati képviselő volt, ezért bízom a támogatásukban, de az MPP-s és független tanácstagokra is nagymértékben számítok.

— Ozsdolának egy magyarországi és egy franciaországi testvértelepülése van. Hogyan tovább ezen a téren?

— Dobozon két éve új polgármester van, de én vele személyesen még nem találkoztam, és tudomásom szerint Tiercé-ben is új a polgármester. Mindkettővel hamarosan kapcsolatba fogok lépni, és tájékoztatom az újdonságokról. Bízom abban, hogy mindkét településsel folytatódik az eddigi jó együttműködés.

— Köszönöm a beszélgetést, és sikeres polgármesteri pályafutást kívánunk.