Szétverték az érdekképviseletet

Az előzmények ismertek: a bértárgyalások halogatása május 29-én elemi erejű haragot váltott ki, az irodákba betörő munkások az igazgatót a megyei tanácshoz küldték (gyalog, mert megsokallták a magánutakról érkező számlákat), hogy az ott dolgozó két vezetőségi taggal döntőképes testületet alakítson, és a munkaszerződés lejárta előtt választ adjon kérdéseikre. Ha a határidőn belül busás honoráriumuk ellenére sem értek rá... Ez a spontán akció mindenki szerint törvénytelen volt, utána viszont a szakszervezet szabályosan bejegyeztette az érdekellentétet, és mivel a dolgok csak nem haladtak, sőt, megkezdődtek a megtorló intézkedések, a munka leállt. Néhányan éhségsztrájkba kezdtek, a többség az új megyevezetéstől várta a megoldást, hiszen ígéret volt, és bíztak benne. Az általános sztrájk nyolcadik napján az új tanácselnök végre kijött a céghez (a régit is többször hívták, hiába, egyedül a munkaügyi igazgatónő próbált közvetíteni a felek között), az emberek fellélegeztek, és erre jött a pofoncsapás: nyolc társuk menesztése. Ezzel a húzással sikerült kettőre csökkenteni a felsőfokon képzett utász-szakemberek számát a cégnél; három éve még nyolcan voltak. A fegyelmi eljárás tehát emígy lezárult, de közben két másik is folyik, a bejegyzett sztrájk törvényességéről és a cég gépjárműveinek illetéktelen használatáról (ezekkel vonultak tüntetni); továbbá rágalmazásért és becsületsértésért elindított ,,magánjellegű" perek is. Az utászok szakszervezeti elnöke tegnap ideg-összeroppanással kórházba került, a megyei bizalmik pedig országos egyeztető kerekasztalt akarnak összehívni, mert ez a példátlan megtorlás ,,a szakszervezeti mozgalom gyalázatos megcsúfolása". Ebben a hangulatban kellene most a bértárgyalásokat folytatni — a többi követelésről, a vezetőség legalább részleges cseréjéről, a humán és gépi erőforrások fejlesztéséről már nem is beszélnek —, a legnagyobb útjavítási idényben. Egy feljövő iparágban, ahol a következő években hatalmas uniós pénzeket lehet majd lehívni évtizedekkel elmaradt infrastruktúránk feljavítására. Valószínűleg lesz, aki korszerű utakat épít majd Háromszéken, jön az olasz cég, amely Barót és Székelyudvarhely között vitte el a pénzt, vagy a Bechtel, amely egyre csak késik és drágít, a megye tulajdonában levő vállalatot eladják (négy-öt éve fontolgatják már), az ugrásszerűen növekvő profit azontúl másokat gazdagít, százvalahány háromszéki család pedig választhat: hallgat és nyel itthon, vagy elköltözik boldogabb vidékre. Hát, nem erre vártunk, és nem is erről volt szó.