Sepsiszentgyörgy, 2017. november 21., kedd 12:18
Köszöntjük Olivér nevű olvasóinkat!

Az államfő kezében (Álláspontok az ukrán oktatási törvényről)

2017. szeptember 20., szerda, Világfigyelő
Andrij Parubij ukrán házelnök tegnap aláírta a kijevi parlament által megszavazott új oktatási törvényt, és elküldte jóváhagyásra Petro Porosenko államfőnek. Ugyanakkor a vitatott jogszabály megvétózására szólította fel a köztársasági elnököt a kárpátaljai Beregszász városának és az azonos nevű járásnak tanácsa tegnapi rendkívüli ülésén.
 
 
A házelnök már hétfőn jelezte, hogy amint az illetékes bizottság befejezi a jogszabály korrektúráját, és megkapja a törvényt végleges szövegével, azon nyomban aláírja azt, és haladéktalanul elküldi az államfőnek. Szerinte az új oktatási törvény védi az ukránt mint államnyelvet, egyben „semmilyen mértékben sem” szorítja vissza a nemzetiségi, illetve az úgynevezett őshonos népek – mint a krími tatárok – nyelveit. Úgy vélekedett, hogy az oktatási törvény körül kialakult viták inkább spekulatív jellegűek.
Petro Porosenko az elmúlt napokban tett nyilatkozataiban szintén védelmébe vette a törvényt. Leszögezte, hogy minden gyereknek, mire befejezi az iskolát, szabadon kell beszélnie ukránul, azon a nyelven, amelyet szerinte meg kell védeni Ukrajnában. Hangsúlyozta: ez nem jelenti azt, hogy megtiltanák Ukrajnában a nemzetiségi nyelvek oktatását.

Aggódnak Kárpátalján
A beregszászi városi tanács képviselőit és a település magyar tannyelvű oktatási intézményeinek vezetőit mélyen aggasztja az oktatási törvény 7. cikkelye, amely korlátozza a középiskolai és felsőfokú végzettség megszerzését. Emlékeztetnek arra, hogy Beregszász soknemzetiségű város, ahol a lakosság közel 50 százaléka magyar ajkú, s ennek az aránynak megfelelő az oktatási intézmények hálózata is. A város kilenc iskolája közül hat magyar tannyelvű, bennük 1600 diák (48 százalék) tanul és 120 pedagógus tanít – olvasható a dokumentumban.
A képviselők szerint a beregszásziakat rendkívüli módon nyugtalanítják a törvény esetleges következményei, ha azt hatályba léptetik. Rámutatnak arra, hogy mások mellett a magyar nemzetiségi kisebbség anyanyelvű oktatási jogai nem Ukrajna függetlenné válása óta léteznek, azokat a korábbi államalakulatok is szavatolták. Beadványuk zárásaként felszólítják az ukrán elnököt, hogy ne írja alá az oktatási törvényt, küldje azt vissza a parlamentnek átdolgozásra, azzal a módosítással, hogy hatálya ne terjedjen ki az Európai Unió tagországainak nyelveire.
A járási tanácsban elfogadott beadványában a testület jelzi: a Beregszászi járásban közel 80 százalék (41 ezer fő) a magyar nemzetiségű lakosok aránya, a járásban 30 magyar óvoda és 32 magyar tannyelvű iskola működik. A képviselők emlékeztetik az államfőt arra, hogy az ukrán alkotmányt, törvényeket, nemzetközi egyezményeket és kétoldalú megállapodásokat sértő oktatási törvény hatályba lépése esetén ellehetetleníti a magyar tannyelvű alap- és középiskolai oktatást. Ezért arra kérik Petro Porosenkót, hogy alkotmányos felhatalmazásával élve vétózza meg a jogszabályt.
Hozzászólások
2017-09-20: Világfigyelő - :

Az ENSZ-hez fordultak

Magyarország az ENSZ-hez fordul az ukrán oktatási törvény módosítása miatt, mert Ukrajna döntése a világszervezet kisebbségi szabályait is sérti – nyilatkozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnap.
 
2017-09-20: Közélet - :

Elítélik a kijevi parlament döntését (Vitatott oktatási törvény Ukrajnában)

Kovászna Megye Tanácsa kiáll az ukrajnai magyar és román nemzeti kisebbségi közösség mellett – ezt tegnapi, Barátoson tartott kihelyezett rendkívüli ülésén nyilvánította ki a testület. Azaz a közgyűlés egyöntetű szavazattal fogadta el az önkormányzatnak az új ukrajnai oktatási törvénnyel kapcsolatos állásfoglalását: elítélik a kijevi parlament döntését, amely semmibe veszi a nemzeti kisebbségek alkotmányos jogait, megfosztja a nemzeti közösségeket az anyanyelven való tanulás lehetőségétől.