Románia a végletek országa. Miután múlt hét végén városokat tarolt, emberéleteket követelt a szokatlanul nagy vihar, és utólag kiderült, a meteorológusok jeleztek ugyan, de senki rájuk sem bagózott, szerdán sikerült átesni a ló túlsó oldalára.
Reggel óta folyt a riadóztatás, hogy hasonló égi veszedelem csap le a fővárosra (máshová is, de ugye az már nem annyira fontos), válságstáb váltott válságstábot, elrendelték az iskolák korai bezárását, és minden televízió azt fújta, igyekezzenek a polgárok, hat óra előtt érjenek otthonuk biztonságába. És ahogy az lenni szokott, kitört a pánik. Bedugult Bukarest, hatalmas sorokban araszoltak a kétségbeesett autósok, bezártak a bankok, üzletek, vendéglők, és a jelzett időre majdnem teljesen kiürült a város. Ezt megelőzően azonban elkezdődött a kétségbeesett vásárlás, a felelősségteljes polgárok ellepték a bevásárlóközpontokat, leürítették a polcokat. Azt tették, amit a tévében láttak, hogy Amerikában tesznek, ha kiadják a hurrikánriadót.
Végül nem történt semmi különös. Pár perc eső, erősebb széllökések Bukarest néhány pontján, egy megszokott őszi vihar, kicsit keményebb az átlagosnál. Letörött néhány ág, elázott pár pince, és sajnos, egy férfi is meghalt, agyonütötte egy kidőlt fa. Szerencsétlen eset, amelyért azonban nem kizárólag az időjárás, sokkal inkább az elöregedett fákkal mit sem törődő illetékesek okolhatóak. Kiderült utólag, az ország más részein hevesebb égiháborút tapasztaltak, és akadt túlbuzgó polgármester, aki a szirénákat is elindíttatta, ne csak lássa, hallja is a lakosság, hogy heves esőzéssel köszöntött be az ősz. Valószínű, még itt, Sepsiszentgyörgyön is jobban tombolt a természet, de túléltük riadó, pánik nélkül.
Utólag persze Bukarestben is mindenki mosta kezeit, és hálát adott a Fennvalónak, hogy nem vált valóra az előrejelzés, amelyről az is kiderült, tulajdonképpen csak sárga volt (egyszerű figyelmeztetés, nem riasztás) egy halvány utalással, hogy esetleg szélsőségesbe fordulhat a vihar. A városvezetés, a meteorológusok, a készenléti felügyelőség pedig az internetbetyárokra mutogatott, azok keltették a pánikot, hiába szembesítették korábbi nyilatkozataikkal, mentegetőztek, ők csak jót akartak, kötelességüket teljesítették.
Tulajdonképpen valóban jobb félni, mint megijedni, okosabb az akár túlzott óvatosság, minthogy megismétlődjék a múlt vasárnapi tragédiasorozat. Csakhogy a hasonló pánikkeltésnek az lehet a következménye, hogy legközelebb, akár valós veszély esetén sem veszi komolyan a lakosság a riasztást.