Nyári könyvújdonságok

* Megjelent (végre) megírása után tizennégy esztendővel Páskándi Géza nagy regénye, A szekusok. Aki a himnuszban benne vót (Kairosz). A regényre, amely az 1989-ben megjelenő A sírrablók folytatása, még visszatérünk. A nyolcvankilences fordulat után két szekus átszökik a határon. Az ő történetük ez a tragikus és bizarr helyzetekben bővelkedő regény, amelyen szerzője 1984-ig dolgozott, s akkoriban számtalan érdekes részlete jelent meg folyóiratokban, a Hiteltől a Kortársig. S két antológia. * Új kiadásban jelent meg A költő (régi és új) életei címmel az először 1986-ban kiadott Szilágyi Domokos-emlékkönyv (Kriterion). Versek, levelek, kortársak, családtagok emlékezései színezik a képet, s a Kántor Lajos szerkesztette kötet végén (alaposan kibővült a 22 esztendővel ezelőtti változat óta) írások és dokumentumok boncolgatják a költő állítólagos titkosszolgálati kapcsolatait. * Ugyancsak Kántor Lajos szerkesztésében jelent meg a kétkötetes, hatalmas Korunk-antológia, amelynek tanulmányai, esszéi, szépirodalmi anyaga meggyőzően bizonyítja, hogy az elmúlt évtizedekben s a rendszerváltozás után milyen fontos szerepet töltött be ez a folyóirat Erdély szellemi életében. * Két izgalmas könyv is foglalkozik az 1989 utáni erdélyi irodalommal. * Elek Tibor, a Bárka főszerkesztője évtizedek óta figyeli az erdélyi irodalmat, Magatartások és formák (Magyar irodalom Erdélyben tegnap és ma) című kötetében (Pallas-Akadémia) tanulmányok, esszék, interjúk olvashatók, míg Láng Zsolt Tója vagy tottja? című könyvében (Koinónia), az ironikus alcímet is idézve ,,A" ,,romániai" ,,magyar" ,,irodalom" ,,története" olvasható. A címről csak annyit, Láng egy régebbi, sajnos, könyvben nem szereplő esszéjének alapgondolatát idézi. 1988-ban tette fel a kérdést az Utunk Évkönyvben megjelenő írásban: gyarmatosítója vagy gyarmatosítottja leszek-e az erdélyi irodalomnak? A kötetben esszék, tanulmányok és recenziók olvashatók. Körképet rajzol az elmúlt tizennyolc esztendő irodalmáról. * És most egy felkavaró, tragikus regényről. Megjelent Király Kinga Júlia átélt, pontos fordításában Antonia Arslan: Pacsirtavár című regénye az l915-ös örmény népirtásról (Mentor). Kevés tragikusabb hangú könyvet olvashattunk, az emberi szenvedések ilyen fokú ábrázolása különössé teszi a regényt, mutatva, hogy a történelem során az ember mindég az embernek farkasa volt, de amit az ifjú törökök elkövettek Anatóliában a nekik kiszolgáltatott, védtelen civil lakossággal, még a borzalmas emberi történelemből is kimered. * Szabálytalan félsziget címmel jelent meg Kántor Lajos életművéből egy válogatás (Trikolor) ,,…csak a Szamos jege maradt (ha maradt) realitás — írja a szerző. — Én továbbra is hiszem, hogy felnőnek a legkisebb fiúk ezen a szabálytalan, a termőföldet így-úgy biztosító félszigeten." * Végezetül a könyvhéten jelent meg e sorok írójának új regénye, A kintrekedtek című regénytrilógia első könyve, a Tatjána. (Mentor — ez itt a reklám helye...)

Megjelent