Sepsiszentgyörgy, 2017. november 18., szombat 02:54
Köszöntjük Jenõ nevű olvasóinkat!

Merre tovább, Románia?

2017. október 17., kedd, Máról holnapra
Hiba lenne a kormányátalakítás kapcsán az elmúlt napokban kirobbant konfliktust kizárólag a Szociáldemokrata Párt belső ügyének tekinteni: Mihai Tudose és Liviu Dragnea pártelnök csatája csak az egyik tétje e nyílt összecsapásnak.
 
Diszkrét beavatkozása során azonban Klaus Iohannis rávilágított még egy igen fontos vetületére a romániai közélet egészét érintő hatalmi harcnak, éspedig Románia külpolitikai irányultságára. Az SZDP-n belüli háború folytán nagyobb nyilvánosságot kapott az államelnök azon kijelentése, amellyel gyakorlatilag kiállt a kormányfő mellett, és a kormányzás elveszítésével fenyegette Dragneáékat, pedig ennél fontosabb a külpolitikáról szóló megjegyzése, amelyben egyértelműsítette: Románia nem akar közeledni a visegrádi négyekhez, inkább az Európai Unió kemény magjához akar tartozni.
Nyilatkozata nem meglepő, régóta ismert, hogy az államelnök és a mögötte álló erők a nyugati nagyhatalmakkal való kapcsolat szorosabbra fűzésében, a Brüsszelből, Berlinből, Párizsból vagy éppen Washingtonból érkező parancsok feltétel nélküli végrehajtásában látják biztosítottnak az ország fejlődését. A kormányzó Szociáldemokrata Párt és a koalíciós társ liberális-demokrata alakulat vezető politikusai azonban az elmúlt időszakban felvetették a V4-ekhez való közeledés szükségességét, s bár Bukarest külpolitikai döntéseiben az államelnök a meghatározó, Theodor Meleşcanu külügyminiszter hajlani látszott a közép-európai államokkal való együttműködésre, tegnap is magyar, szlovák, cseh kollégájával, továbbá a horvát, szlovén és bolgár külügyminiszterrel közösen vett részt egy találkozón a brit diplomácia vezetőjével. A román jobboldali sajtó jelentős része azonnal meg is kongatta a vészharangot a külpolitikai nyitás kapcsán: természetesen a magyar veszéllyel és Putyinnal riogatott. Ez rá is világít a romániai közélet egyik paradoxonára: arra, hogy a magát Európa- és Nyugat-barátnak valló erők ugyanannyira idegengyűlölők és magyarellenesek, mint azok, amelyeket retrográd nacionalizmussal vádolnak. (E tekintetben hasonló a helyzet az ukrajnaival, ahol éppen az Európai Unióhoz való közeledést hirdetők fogadtak el egy súlyosan kisebbségellenes, a sztálini időket idéző oktatási törvényt.)
Pedig nem kell nagy geopolitikai stratégának lenni ahhoz, hogy belássuk, csak az ország kárára lehet, ha Románia végül kimarad az amúgy szinte szükségszerű kelet-közép-európai térségi együttműködésből, az egyre erősebbé váló visegrádi szövetség köré csoportosuló államok köréből. Az EU kemény magjához igyekvő, a visegrádi országokhoz való közeledést elutasító román államhatalom ezzel voltaképpen a földrajzi, társadalmi, gazdasági realitásokat akarja átírni, hiszen Románia mégiscsak kelet-európai állam. Márpedig, ha például a történelmet sikerült is átírniuk – a nemzetállami homogenizáló törekvéseknek alárendelve –, a földrajzi valóságot azért mégiscsak nehezebb lesz megváltoztatni: a Duna a törtető román politikusok kedvéért sem fogja megváltoztatni folyását.
 
Hozzászólások
2017. október 17.
kedd 09:32
tihi
1775 hozzászólás
A XX. század elején,egy tucatnyi magasrangú nemzetközi gazember megalkotott néhány mesterséges nemzetállamot,amelynek egy részét a mai napig az utókor nem tud kezelni.Nem volt semmi jogi ,történelmi és erkölcsi alapja ezen konstrukciónak,így az élet igazolja,hogy kezelhetetlen !! Mindenki más felé húz,így egy helyben tapodnak...nincs előrelépés,nincs fejlődés és nincs megoldása azon problémáknak,amelyeket a megosztáskor felvetettek a szenvedő államok! Az akkor ajándékot kapó államok örömükben át sem látták,milyen nagy fába vágják a fejszét.Hát belevágták,csak nem tudják kiszedni belőle !! Itt kell keresni az okát annak,hogy nincs megbékülés,konszenzus még az örökbefogadó állampolgárai között sem,akkor miként lehetne barátság a műállam és az anexált területek, kisebbségek között !! Még egy párton belül is klikkek alakultak ki,így a SZDP-ban van kolozsvári csoport ,moldvai különítmény,a liberálisoknál bánáti,erdélyi és fővárosi alakulat,mindegyik saját szemlélettel,akarattal és tevékenységgel ,amelyek széthúzását színesíti egy külföldről irínyított politikai alakulat is.. Hát miként is működhet egy olyan állam,amelynek nincs történelme, nincs öntudata,nincs egységes elképzelése és akarata ?? Hogy is működhet egy olyan állam,amelynek kettős irányítása van,egyik balra a másik meg jobbra...az egyik nyomja a gázt a másik meg nyomja a féket ...Hogy működhet egy olyan állam,amelyben két párhúzamos rendszer működik,az egyik nyílvánosan a másik meg a háttérben...miként lehet egységesen dolgozni ott,ahol az intézmények egymás ellenségei és nem az állam szerves részei...?? Van nálunk nemzet állam +űgyész állam + erő és szeku állam ! Van nekünk egy államelnökünk és egy kormányfőnk,akik egymás ellen és nem e nép érdekében dolgoznak...mindkettőjüknek a saját hatalmuk érvényesítése a célja,elfelejtve azt,hogy ők elsődlegesen a nép érdekében vannak megbizva a tisztségükkel !! Tehát ne várjuk a tavaszt,ne várjuk a napsütést !! Marad a sötétség,a nyomor és a várakozás !

2017-10-17: Közélet - Farkas Réka:

Az Őrkő esélyei (Kerekasztal a Manus fesztiválon)

Sepsiszentgyörgy határában, az Őrkőn él egy majd kétezres közösség, többnyire nyomorban, nemcsak a város, de a társadalom peremén. Helyzetük javításában, rendezésében mindeddig nem sikerült jelentős eredményt elérni, s bár többen, sokféleképpen igyekeztek segíteni, áttörésnek egyelőre nyoma sincs. Néhány lelkes fiatal tavaly fesztivált szervezett az őrkői romáknak, a Manust idén kibővítették egy kerekasztal-beszélgetéssel, amelyen az őrkőiek felzárkóztatásának lehetőségeire keresték a kiutat helyi karitatív szervezetek képviselői és a magyarországi vendégek, akik pozitív tapasztalataikat is megosztották.
2017-10-17: Közélet - Iochom István:

Árpád-emlékmű Brassóban

A Történelmi Vitézi Rend (TVR) erdélyi törzsszéke szervezésében vasárnap délelőtt nagyszabású ünnepséget tartottak Brassóban: az evangélikus-lutheránus templom udvarán újra felállították a millenniumi ünnepségek alkalmával a Cenken elhelyezett Árpád-kori vitéz sok szenvedést és vándorlást megért szobrának fejét. Az ünnepségen részt vett a TVR székelyföldi állományának több mint száz tagja, a brassói evangélikus egyházközösség nagyszámú képviselője, valamint az Erdélyi Kárpát-Egyesület, a Keresztény Demokrata Mozgalom, az Erdővidéki Székely Tanács és a Kaláka Kör képviselői is jelen voltak.