Merre tovább, Románia?

2017. október 17., kedd, Máról holnapra
Farcádi Botond

Hiba lenne a kormányátalakítás kapcsán az elmúlt napokban kirobbant konfliktust kizárólag a Szociáldemokrata Párt belső ügyének tekinteni: Mihai Tudose és Liviu Dragnea pártelnök csatája csak az egyik tétje e nyílt összecsapásnak.

 

Diszkrét beavatkozása során azonban Klaus Iohannis rávilágított még egy igen fontos vetületére a romániai közélet egészét érintő hatalmi harcnak, éspedig Románia külpolitikai irányultságára. Az SZDP-n belüli háború folytán nagyobb nyilvánosságot kapott az államelnök azon kijelentése, amellyel gyakorlatilag kiállt a kormányfő mellett, és a kormányzás elveszítésével fenyegette Dragneáékat, pedig ennél fontosabb a külpolitikáról szóló megjegyzése, amelyben egyértelműsítette: Románia nem akar közeledni a visegrádi négyekhez, inkább az Európai Unió kemény magjához akar tartozni.
Nyilatkozata nem meglepő, régóta ismert, hogy az államelnök és a mögötte álló erők a nyugati nagyhatalmakkal való kapcsolat szorosabbra fűzésében, a Brüsszelből, Berlinből, Párizsból vagy éppen Washingtonból érkező parancsok feltétel nélküli végrehajtásában látják biztosítottnak az ország fejlődését. A kormányzó Szociáldemokrata Párt és a koalíciós társ liberális-demokrata alakulat vezető politikusai azonban az elmúlt időszakban felvetették a V4-ekhez való közeledés szükségességét, s bár Bukarest külpolitikai döntéseiben az államelnök a meghatározó, Theodor Meleşcanu külügyminiszter hajlani látszott a közép-európai államokkal való együttműködésre, tegnap is magyar, szlovák, cseh kollégájával, továbbá a horvát, szlovén és bolgár külügyminiszterrel közösen vett részt egy találkozón a brit diplomácia vezetőjével. A román jobboldali sajtó jelentős része azonnal meg is kongatta a vészharangot a külpolitikai nyitás kapcsán: természetesen a magyar veszéllyel és Putyinnal riogatott. Ez rá is világít a romániai közélet egyik paradoxonára: arra, hogy a magát Európa- és Nyugat-barátnak valló erők ugyanannyira idegengyűlölők és magyarellenesek, mint azok, amelyeket retrográd nacionalizmussal vádolnak. (E tekintetben hasonló a helyzet az ukrajnaival, ahol éppen az Európai Unióhoz való közeledést hirdetők fogadtak el egy súlyosan kisebbségellenes, a sztálini időket idéző oktatási törvényt.)
Pedig nem kell nagy geopolitikai stratégának lenni ahhoz, hogy belássuk, csak az ország kárára lehet, ha Románia végül kimarad az amúgy szinte szükségszerű kelet-közép-európai térségi együttműködésből, az egyre erősebbé váló visegrádi szövetség köré csoportosuló államok köréből. Az EU kemény magjához igyekvő, a visegrádi országokhoz való közeledést elutasító román államhatalom ezzel voltaképpen a földrajzi, társadalmi, gazdasági realitásokat akarja átírni, hiszen Románia mégiscsak kelet-európai állam. Márpedig, ha például a történelmet sikerült is átírniuk – a nemzetállami homogenizáló törekvéseknek alárendelve –, a földrajzi valóságot azért mégiscsak nehezebb lesz megváltoztatni: a Duna a törtető román politikusok kedvéért sem fogja megváltoztatni folyását.
 

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Részt kíván-e venni a június 9-i európai parlamenti választásokon?









eredmények
szavazatok száma 753
szavazógép
2017-10-17: Közélet - Farkas Réka:

Az Őrkő esélyei (Kerekasztal a Manus fesztiválon)

Sepsiszentgyörgy határában, az Őrkőn él egy majd kétezres közösség, többnyire nyomorban, nemcsak a város, de a társadalom peremén. Helyzetük javításában, rendezésében mindeddig nem sikerült jelentős eredményt elérni, s bár többen, sokféleképpen igyekeztek segíteni, áttörésnek egyelőre nyoma sincs. Néhány lelkes fiatal tavaly fesztivált szervezett az őrkői romáknak, a Manust idén kibővítették egy kerekasztal-beszélgetéssel, amelyen az őrkőiek felzárkóztatásának lehetőségeire keresték a kiutat helyi karitatív szervezetek képviselői és a magyarországi vendégek, akik pozitív tapasztalataikat is megosztották.
2017-10-17: Közélet - Iochom István:

Árpád-emlékmű Brassóban

A Történelmi Vitézi Rend (TVR) erdélyi törzsszéke szervezésében vasárnap délelőtt nagyszabású ünnepséget tartottak Brassóban: az evangélikus-lutheránus templom udvarán újra felállították a millenniumi ünnepségek alkalmával a Cenken elhelyezett Árpád-kori vitéz sok szenvedést és vándorlást megért szobrának fejét. Az ünnepségen részt vett a TVR székelyföldi állományának több mint száz tagja, a brassói evangélikus egyházközösség nagyszámú képviselője, valamint az Erdélyi Kárpát-Egyesület, a Keresztény Demokrata Mozgalom, az Erdővidéki Székely Tanács és a Kaláka Kör képviselői is jelen voltak.