„A jövő olyan lesz, amilyenné tesszük, tehát tőlünk függ, az elkövetkező évtizedekben merre alakul a kisrégiónk sorsa. A nagy kihívás, hogy képesek vagyunk-e harminc évet előregondolkodni, vagy minden alkalommal egy megvalósítást követően azt kell elfogadnunk, hogy a Nyugat után rohangálva tíz-húsz évvel le vagyunk maradva” – adta meg az alaphangot Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere. Az elöljáró ugyanakkor arra is rámutatott: a digitális jólét egyelőre egy kissé olyan, mint a székely bácsi és a krokodil viszonya, magyarán jelenleg nem ez, ami Székelyföldön jellemző. Nagy kérdés egyelőre, hogy pár év múlva helikopterekkel vagy szekerekkel járunk-e, mindkettő lehetséges, csak az egyensúlyt kell megtalálni – fogalmazott. Antal Árpád úgy vélte: meg kell találni Székelyföld erősségét, és válaszolni arra a kérdésre: miként viszonyulunk a változásokhoz, egyáltalán viszonyulunk-e valahogy, vagy szaladunk az események után, mint az elmúlt több száz évben tettük. Száztíz évvel ezelőtt a Székely Kongresszus is úgy indult: „ebben a rohanó világban nekünk, a székelységnek meg kell találnunk a helyünket, és ha ennyi idő után is keressük a helyünket, kérdés, hogy megtaláljuk-e” – tette hozzá.
Antal Árpád elismételte a tavaly már felvetett, a Székelyföldi Innovációs Alap létrehozására vonatkozó ötletét, amelybe a térségből elszármazott sikeres emberek ajánlhatnák fel jövedelmük egy-két százalékát, így segíthetnének versenyképessé tenni a régiót. Emellett Bálványos lehetne a majdani Székelyföld fővárosa, zöldmezős beruházással kialakíthatnának ott egy pár ezres lakosú várost, ám a világ különböző részein élő szakemberek is hozzájárulhatnának Székelyföld jövőjének megtervezéséhez. Antal arra kérte a magyar kormányt, tekintsen olyan lehetőségként Székelyföldre, ahol kicsiben ki lehet próbálni az innovatív elképzeléseket. Az ötletek, javaslatok mellett a polgármester elismerte: önkormányzati szinten jelenleg nem sok idő és energia marad az innováció problémájára.

 
Kárpát-medencei hálózat
A most élők jókor és jó helyre születtek, a Gutenberg-galaxisból a Neumann-galaxisba való áttérés megélői. A kódexírók asztalkájától a nyomdagép és a könyvek hoztak egykor szédítőnek számító információáramlást, a politikai-társadalmi és később a gazdaság szerkezetének alakítását. Most egy ennél messze nagyobb mérvű változás tanúi vagyunk – vezette fel előadását Deutsch Tamás, a Digitális jólét programért felelős miniszterelnöki biztos. Az európai parlamenti képviselő leszögezte: a digitalizáció nem egyszerű gazdasági és üzleti, technikai vagy általánosan rendszereket érintő,  hanem összetett társadalmi változás, amelynek középpontjában az ember áll. A digitális ökoszisztéma legfontosabb szereplője az a 7,5 milliárd ember, akik nem döntéshozók, nem üzletemberek, nem politikusok vagy informatikai szakemberek, viszont helyes döntéseket csak akkor lehet hozni ezen a területen, ha az ő szempontjaikat veszik alapul. A magyar kormány által 2016-ban nemzeti konzultáció nyomán indított Digitális jólét program is ezen az elven alapszik.
A programot illetően Deutsch Tamás rámutatott: a digitalizáció önmagában nemcsak technikai fejlesztéseket jelent. Szükséges feltétel, de nem elégséges – a gazdaság és az államigazgatás digitális átalakítása is elengedhetetlen, de talán a legfontosabb a digitális írás-olvasás képességének fejlesztése. Ezek a lakosság nélkül sem az új munkaköröket nem tudja betölteni, sem az új szolgáltatási formákat nem tudja igénybe venni – fogalmazott.
A miniszteri biztos ugyanakkor rámutatott: a Digitális jólét program anyaországi indítását követően kiderült, hogy az általános digitális stratégia továbbmutat magán a programon, Kárpát-medencei ökoszisztémában lehet csak gondolkodni, ennek hatására jött létre a program 2.0-as kiadása, amelynek lényege, hogy a magyarországi, már működő példára építkezve intézményes lehetőséget biztosít a határon túli magyarság számára, hogy bekapcsolódjanak a program adta fejlesztésekbe, és ők is haszonélvezői legyenek.
A részleteket illetően – amelyeket a határon túlról érkező javaslatok alapján dolgoztak ki – Deutsch Tamás elmondta: a stratégia három alappilléren nyugszik, ezek a pedagógusok képzése, a modern vállalkozások program és az okos város (smart city) fejlesztések. Az első kapcsán kifejtette: Magyarországon első körben az oktatók mintegy 25 százalékát vonták be, hasonló arányra törekszenek a határon túl is. A modern vállalkozások programja keretében több mint tízezer kis- és középvállalkozásnak nyújtottak segítséget a digitalizáció terén. A harmadik pillér gyakorlatilag azt szolgálja: kikerüljék a közigazgatásban, hogy a smart city fejlődésekben a fejlesztők, a szakemberek szabják meg az irányt, fontos, hogy az önkormányzati vezetőknek is világos elképzelésük legyen. A 2.0-as kiadás révén a módszertani oktatásba bevonják a magyarok lakta határon túli települések önkormányzati vezetőit, tisztségviselőit.
Noha nem tartozik az alappillérek közé, de negyedikként színvonalas kompetenciafejlesztő képzéseket indítanak, digitális fejlesztőpontokat létesítenek, amelyek által az alapvető digitális tudást szándékoznak közvetíteni a lakosság felé. Az idén nyáron indított programot egyébként alapkutatással, felméréssel kezdik, a cél a helyi közösségekkel, szakemberekkel együtt minél pontosabb helyzetkép kialakítása.

A digitalizáció nem lehet cél
Igen erős képet rajzolt előadásában a digitalizáció általános romániai helyzetéről Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke, és a székelyföldi esélyeket illetően is kifejezetten kritikusnak bizonyult. A politikus a távközlési minisztériumban több mint tíz évvel ezelőtt szerzett tapasztalatait felidézve, illetve az akkor indított fejlesztéseiket elemezve fogalmazta meg talán legfontosabb üzenetét: a digitalizáció, a technológia nem cél, hanem csak egy eszköz.
Erre neki is rá kellett ébrednie, hiszen miután a digitális infrastruktúra fejlesztését minisztériumi szinten elindították, kiderült, ez önmagában nem elegendő, nem jelenti azt, hogy a vidéki emberek valóban haszonélvezőivé is válnak ezeknek a lehetőségeknek. Elmaradt ugyanis a képzés, a tájékoztatás, így az általuk akkor biztosított – abban az időszakban akár forradalminak is számító technológiát felvonultató – eszközök gyakorlatilag kihasználatlanul maradtak.
 Porcsalmi ugyanakkor egy másik stratégiájukra is kitért, ez pedig az e-government meghonosítása, amely a mai napig is nagy kihívásnak bizonyul. Porcsalmi hatalmas akadályként azonosította a politikum mentalitását, miszerint ez az egész egy szükséges rossz, illetve hogy továbbra is életképtelen az intézmények közötti szoros együttműködés. Az e-government másik nagy akadálya, hogy nem lehet olyan folyamatokat digitalizálni, amelyek egyébként sem működnek – tette hozzá.
Az ügyvezető elnök rámutatott: sajnos, Székelyföldön is akad jó pár példa mind az önkormányzatok, mind a gazdaság terén a digitalizáció akadályozására. Meglátása szerint hatalmas gond, hogy egyesek továbbra is úgy gondolják, a digitális megoldás csodaszer, mely által minden más probléma megoldódik. A technológia ugyanakkor nem képes helyettesíteni adott összetevőket, nem javít egy szolgáltatás minőségén. „Hiába rendelkezik egy panzió interaktív honlappal, ha közben nincs meleg víz a szobákban” – fogalmazott.
 Porcsalmi Bálint ugyanakkor úgy látja, Székelyföldön nem működik a lépésről lépésre haladás, ugrani kell, a lemaradás ugyanis szembeötlő. Erre utal az is, hogy az IT nem tartozik a megye első húsz iparága közé, míg máshol – így Kolozsváron – az első öt között van. Ennek a területnek a stratégiai iparágak közé kell előlépnie Székelyföldön – jelenleg ezek „az ásványvíz és a nadrágok” –, ez a magyar közösség megmaradásának, fejlődésének kulcsa, mivel a technológia egyúttal minőséget és ezáltal versenyképességet hoz.

Kihasználni a lehetőségeket

Az európai uniós források kihasználásának szükségessége volt mind Winkler Gyula RMDSZ-es EP-képviselő, mind Besenyei Sarolta európai bizottsági szakértő, a Romániai Smart City és Mobilitási Egyesület alelnöke előadásának fő üzenete.
Winkler Gyula kisebb ismertetővel is szolgált a digitalizáció jelenlegi világszintű és európai állását illetően, rámutatva: Székelyföld és egyáltalán Románia jelenleg nem lelhető fel ezen a térképen, illetve nem tartozik az említésre érdemesek közé. A kimozdulás érdekében az uniós alapokat kellene hatékonyabban kihasználni például a Digitális Székelyföld építésében – összegzett.
Besenyei Sarolta erősebb üzenettel érkezett, elmondta: a két éve létrejött egyesület eddigi tevékenysége során sajnos azt tapasztalták, hogy mind az okos város, mind a mobilitás tekintetében komoly a lemaradás, és ráadásul csalódottan vette tudomásul, hogy a székelyföldi elöljárók elég jelentős érdektelenséget mutatnak a kérdéskör iránt, azzal érvelve: a térség messze nem tart ott, hogy ezeket a kérdéseket feszegesse. A szakértő ennek kapcsán elmondta: a gond ezzel a hozzáállással, hogy túl sokat már nem lehet halogatni a felzárkózást. Felhívta a figyelmet, hogy mind a smart city, mind a mobilitási beruházások beépíthető fejlesztések a jelenleg is zajló infrastrukturális munkálatokba, pályázatokba, hiszen minden ilyen kezdeményezés gyakorlatilag a települések élhetőségét szolgálja. Tanácsként ugyanakkor azt javasolta a székelyföldi elöljáróknak: igyekezzenek jobban kommunikálni mind Bukaresttel, mind Brüsszellel megvalósításaikat, terveiket illetően. Ide kapcsolódik, hogy a #digipolgik elnevezésű beszélgetésen – amelyen Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda és Székelyudvarhely polgármestere vett részt – elhangzott: a smart city projektet egyáltalán nem tartják elérhetetlen megvalósításnak, a gond, hogy jelenleg még senki sem tulajdonít megfelelő súlyt a témának.