Sepsiszentgyörgy, 2017. november 18., szombat 02:57
Köszöntjük Jenõ nevű olvasóinkat!

Nemzetegyesítés után nemzetépítés (Magyar Állandó Értekezlet)

2017. november 11., szombat, Világfigyelő
Az elmúlt időszak a nemzetegyesítésről szólt, a következő évek pedig a nemzetépítésről fognak szólni – mondta Orbán Viktor magyar miniszterelnök tegnap a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) XVI. plenáris ülésén Budapesten a Várkert Bazárban.
A kormányfő felidézte közelmúltbeli kolozsvári szavait, miszerint „a Kárpát-medencében a jövőt magyar nyelven írják”. Hangsúlyozta: ez egy kormányzati szándékot kifejező mondat, a Kárpát-medencére ugyanis úgy tekintenek, mint a magyar nemzet és kultúra kiteljesedésének tere. „Nem egyszerűen meg kell védeni jogainkat és közösségeinket, hanem hozzá kell járulnunk a Kárpát-medence jövőjéről szóló gondolatokhoz, elképzelésekhez, tervekhez a saját magyar logikánk, észjárásunk és érdekeink szerint” – mondta, hozzátéve: meggyőződése, hogy a Kárpát-medence jövőjét a magyar nemzetrészek összekapcsolásával jelentős mértékben képesek leszünk befolyásolni. Kijelentette: mindenki láthatja a térségben, hogy aki együttműködik a magyarokkal, az jól jár.
Kitért az új ukrán oktatási törvényre, amelyről közölte: a magyar kormány nem fog kihátrálni abból az álláspontból, amely szerint a kisebbségi jogokból nem lehet visszalépni. Azt kérik, hogy ezt az ukrán fél is lássa be, ha ugyanis nem fogadja el az alapvető normákat, akkor a Kijev és az EU közötti együttműködésnek más lesz a minősége. Orbán Viktor arról is beszélt, hogy erős anyaország nélkül nem lehetne sikeres külhoni politikát sem folytatni. Az anyaország azonban megerősödött, példaként említette, hogy így az egész Kárpát-medencét lefedő oktatási hálózatot és „szellemi erőtereket” tudtak kialakítani. „Összefoltoztuk a nemzet szanaszét hasogatott szövetét” – közölte a kormányfő, örömét fejezve ki amiatt, hogy konszenzus jött létre olyan fontos kérdésekben, mint a külhoni magyarok állampolgársága, szavazati joga és autonómiatörekvései.
Utalt Gyurcsány Ferenc azon kezdeményezésére, amelynek célja, hogy megfosszák szavazati jogától a külhoni magyarokat. Van egy vita, amelyben helyes, ha a kormány is kifejti véleményét, a külhoni magyarság szavazati jogáról kialakult konszenzuson ugyanis most hajszálrepedés keletkezett – jelezte. Ezzel kapcsolatban a jelenlegi választási rendszert erkölcsileg helyesnek és igazságosnak nevezte. A magyarországi magyarok szempontjából a mostani elrendezés helyes és igazságos, jól képezi le a valóságot: „egy nemzethez tartozunk, de különböző helyzetben vagyunk”. Ezért választották azt a megoldást, hogy a magyarországi magyarok két szavazatot adnak le, a határon túliak pedig egyet. Ezen nem kívánnak változtatni, s aki ezt támadja, számíthat arra, hogy visszautasítják – szögezte le. A miniszterelnök arra biztatta a külhoni magyarságot, hogy minél többen vetessék fel magukat a választói névjegyzékbe és vegyenek részt a szavazáson. Egyúttal azt kérte a külhoni magyarság politikai vezetőitől, biztassák erre közösségüket.
Azt is kérte, támogassák teljes mellszélességgel az RMDSZ közreműködésével indított Minority SafePack kezdeményezést, amelynek lényege, hogy Brüsszel foglalkozzon az őshonos európai kisebbségekkel. Ez nem pártkérdés, ez nemzeti kérdés – rögzítette.
A magyar gazdaság állapotát úgy értékelte: „most kell igazán szerénynek lenni, mert most van, mire szerénynek lenni”, az eredményekre mindenki büszke lehet, „Magyarországnak sikerült összeszednie magát”. Felhívta a figyelmet arra is, hogy három olyan kulcsterületen, amely nélkül a modern gazdaságban nincs szuverenitás, így az energia-, a média- és a bankszektorban 50 százalék fölé növelték a magyar tulajdont, amit különösen értékes sikernek tart.
„Kimondtuk (...), majd megvédtük azt a vezérgondolatot, hogy az EU-ban is a nemzeti érdek az első, ami Magyarországra nézve azt jelenti, hogy a magyar érdek az első” – fogalmazott Orbán Viktor, úgy összegezve: Magyarország ma egy európai középállam pozícióját foglalja el nemcsak mérete és népessége miatt, hanem azért is, mert az elmúlt hét évben sikerült önálló akaratot és mozgásteret kialakítani. Azt is mondta, mára a Kárpát-medencében megerősödött és versenyképessé vált az a gondolat, amely szerint a közép-európai népek abban érdekeltek, hogy mindannyian erősek legyenek. A magyar nemzeti érdek az, hogy legyen erős Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovákia és Ukrajna, és velük Magyarország szintén erős országként gyümölcsöző kapcsolatot alakítson ki. Szólt arról is, hogy a környező országokban – vérmérséklettől függően – be-, illetve elfogadták a határon átnyúló gazdasági fejlesztési programokat.
A kormányfő kitért arra, hogy nagyon komoly nemzeti teljesítménynek tartja a migrációs hullám megállítását a déli határoknál. Külön köszönetet mondott a délvidéki magyaroknak, mert ott kellett kerítést építeni, ahol egyáltalán nem akartak.
Kiemelt cél a Minority SafePack támogatása
Kiemelt törekvés, hogy az anyaországban, a Kárpát-medencében és a diaszpórában minél többen támogassák aláírásukkal a Minority SafePack kezdeményezést, amelynek célja az őshonos kisebbségi közösségek európai uniós jogvédelmének megteremtése. Többek között ezt tartalmazza a Magyar Állandó Értekezlet zárónyilatkozata, amelyben – mint Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az ülés után ismertette – teljes konszenzus volt a résztvevők között. A dokumentum szerint arra biztatják a magyar szervezetek képviselőit, hogy minél szélesebb körben nyújtsanak tájékoztatást a kezdeményezés fontosságáról. Az ülésen abban is teljes konszenzus volt, hogy elvetik Gyurcsány Ferenc DK-elnök javaslatát a határon túli magyarok szavazati jogának elvonásáról. A zárónyilatkozat kitér arra is, hogy a résztvevők tiltakoznak az Ukrajnában élő magyarok emberi és alkotmányos jogait csorbító, az európai normákat sértő oktatási törvény ellen.
Hozzászólások
2017-11-11: Belföldi hírek - :

Még mindig kanyaró

94 új kanyarós megbetegedést észleltek ezen a héten Romániában, ezzel az igazolt fertőzések száma elérte a 9822-t.
2017-11-11: Máról holnapra - Demeter J. Ildikó:

Se pénz, se igazság

Az „adózási forradalom” vagy „pénzügyi ugrabugrálás” zajában észrevétlen maradt két olyan hír, amely közvetlenül érint minden romániai állampolgárt.