Sepsiszentgyörgy, 2017. november 18., szombat 02:55
Köszöntjük Jenõ nevű olvasóinkat!

Dragnea mélyrepülése

2017. november 14., kedd, Máról holnapra
Immár három bűnvádi eljárást tudhat magáénak Liviu Dragnea, a képviselőház és a Szociáldemokrata Párt elnöke. A korrupcióellenes ügyészség hétfő reggelre idézte be a politikust, s közölték vele, hogy 2001-ben alakult bűnszövetkezet megszervezésével (akkor még Teleorman megyei tanácselnökként tevékenykedett), hivatali visszaéléssel és uniós támogatások eltérítésével gyanúsítják. A pártelnököt a vádhatóság bejáratáig politikustársai is elkísérték, illetve távozásakor megtapsolták.

Az a kisebbik gond, hogy az efféle kísérgetések önmagában eredeti demokráciánk nehezen értelmezhető jelenségei közé tartoznak – a szociáldemokraták 1997-ben honosították meg szokásukat, akkor Năstase és Mitrea vezette kemény mag sorakozott fel a tizenegy év börtönre ítélt Gabriel Bivolaru mellett, majd 2011-ben a derék Ponta és csapata állt sorfalat az Argeș megyei tanácselnök, Constantin Nicolescu bevonulásánál, őt később hét évre ítélték –, ennél jóval súlyosabb, hogy Dragnea újabb ügye ismételten aggasztó kérdéseket vet fel.
Természetesen a szociáldemokraták vezérét, mint minden gyanúsítottat, a végleges és visszavonhatatlan bírósági ítélet kihirdetéséig megilleti az ártatlanság vélelme. Nagyon jó helyzetben így sincs, hiszen már két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték a 2012-es népszavazással kapcsolatos perben. Jobb helyeken ez önmagában elég lett volna, hogy Dragnea vegye a kalapját és távozzon a közéletből, ám ha ehhez még további három bűnvádi iratcsomó társul, joggal kérdezhető: hiteles maradhat-e ítélethirdetésig Dragnea? Beszélhet-e szemrebbenés nélkül az igazságügyi rendszer átalakításáról, törvények módosításáról, a romániai állampolgárok jobb életéről? Ráadásul az erkölcsi és a politikai dilemmákat tetézi, hogy elítéltként és vádlottként miként lehet hitelesen érvelni az igazságügyi törvények megváltoztatásáról? Miként lehet ügyészállamról beszélni vádlottként? Mindezekre az érintettek egyetlen ellenérvet tudnak felsorakoztatni: titkosszolgálatok mozgatják az ügyészeket, mély és párhuzamos államban élünk.
Annyi bizonyos, súlyosbodik a politikai zűrzavar, a pénzügyi forradalom elbukni látszik. Dragnea pedig egyre rosszabb helyzetbe kerül – tegnap komoran, nyilatkozatok nélkül, csendőrök gyűrűjében távozott a korrupcióellenes ügyészségről –, s bár pártja még kiáll mellette, népszerűsége meredeken zuhan. Most pedig tetemes, huszonegy millió eurós károkozást emleget a vádhatóság, európai uniós támogatásokkal való visszaélések sorozatát. Ilyen körélmények között a szociáldemokrata pártelnöknek vélhetően egyetlen igazi célja marad: szabadulni a vádak alól, bármi áron. És minden más, jóléti ígéret, fizetésemelés szemfényvesztés, s csupán remélhető, még azelőtt távozik a közéletből, mielőtt kivezethetné ezt a szétlopott országot az Európai Unióból.
Hozzászólások
2017-11-14: Magazin - :

Oscar-díjakat adtak át

Agnes Varda francia filmrendező, Donald Sutherland színész, Charles Burnett forgatókönyvíró-rendező és Owen Roizman operatőr Oscar-díjat kapott életművéért a szombat este Hollywoodban megrendezett Kormányzók bálján, amelyen tiszteletbeli Oscarral jutalmazta az amerikai filmakadémia Alejandro González Inárritu bevándorlókról szóló virtuálisvalóság-filmjét is.
2017-11-14: Belföld - :

Szenátusi nem március 15-re

Elutasította a szenátus tegnap azt a törvénytervezetet, amely hivatalos ünneppé nyilvánítaná március 15-ét a romániai magyarok számára. Az RMDSZ törvényjavaslatát csak nyolc szenátor támogatta, tizenegyen tartózkodtak, 82-en pedig elvetésére szavaztak. Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője szerint a román politikai pártok öncélú csatározásaik eszközéül használták a március 15-ét, s ez vezetett oda, hogy kényes kérdéssé váljon a magyarság nemzeti ünnepe és ez a döntés szülessen. Rossz üzenettel bír a tervezet elutasítása, de az ünnep értékéből semmit nem von le.