Sepsiszentgyörgy, 2017. december 11., hétfõ 21:12
Köszöntjük Árpád nevű olvasóinkat!

Fellapozzák a debreceni iratokat (A Batthyáneum restitúciója)

2017. december 7., csütörtök, Belföld
A debreceni bíróságon a 19. század elején kimondott ítéletek alapján vizsgálja a Gyulafehérvári Táblabíróság, hogy jogosan utasította-e el a romániai restitúciós bizottság azt a kérést, hogy szolgáltassa vissza az erdélyi római katolikus érsekségnek a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtárat.

A debreceni ítélet figyelembevételét Komáromi Attila, az egyház jogi képviselője kezdeményezte Ileana Darjának, a könyvtár volt igazgatójának egy 1997-ben publikált tudományos dolgozatára hivatkozva. Ebben a volt igazgató többek között arról értekezett, hogy a könyvtáralapító Batthány Ignác püspök halála után az örökösei beperelték a római katolikus egyházat az örökségért, de a debreceni bíróságon 1815-ben kimondott ítélet az egyház tulajdonjogát erősítette meg.
Amint Komáromi Attila az MTI-nek elmondta: egy ilyen ítélet perdöntő bizonyíték lehetne a gyulafehérvári táblabíróság számára, hiszen a román állam éppen arra hivatkozva utasította el a Batthyáneum visszaszolgáltatását, hogy a püspök a végrendeletében nemcsak az egyházat, hanem Erdély provinciát is megjelölte örököseként. Az egyház nézete szerint az Erdély provincia tulajdonképpen az erdélyi római katolikus egyházmegyét jelöli. Hozzátette azonban, hogy a perdöntő iratokat is a Batthyáneum könyvtárban őrzik, és ezekhez a tulajdonáért harcoló egyháznak nincsen hozzáférése. Komáromi Attila elmondta: a Batthyaneum képviselői a korábbi tárgyaláson egy 1815-ben és egy 1922-ben kimondott debreceni ítélet másolatát nyújtották be, de vitatható, hogy ezek valamelyikére hivatkozott-e a könyvtárigazgató. Hozzátette: sem az ítéletek keltezése sem a per tárgya nem felel meg annak, amire Ileana Darja hivatkozott. A peranyagba beiktatott debreceni ítéletek gazdasági kérdésekről szólnak, nem pedig örökösödésről.
Aurelian Mocan bíró, a táblabíróság szóvivője közölte: a tegnapi tárgyaláson a táblabíróság elrendelte, hogy a latin nyelvű debreceni ítéleteket mindkét fél szakértői fordítsák le. A bíróság arról is határozott: hivatalos átiratban kérdezik meg Ileana Darja volt könyvtárigazgatót, hogy a mostani peranyagba bekerült debreceni ítéleteket vette-e figyelembe dolgozata megírásakor.
A gyulafehérvári Batthyáneum a legnagyobb értékű ingatlan és gyűjtemény, amelyet az erdélyi magyar egyházak visszaigényeltek a román államtól. A 65 ezer kötetes, 1650 középkori kéziratot magában foglaló könyvtárban őrzik a Romániában fellelhető kódexek és ősnyomtatványok háromnegyed részét. A kódexek egyikét, a 810-ből származó Codex Aureust 25 millió dollárra biztosították, amikor 2002-ben rövid időre Németországba szállították. Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2012 szeptemberében 25 ezer euró kifizetésére kötelezte a román államot, amiért 14 év pereskedés után sem értesítette a római katolikus egyházat arról, hogy milyen döntést hozott a Batthyáneum visszaszolgáltatása ügyében. A jelenleg folyamatban levő elsőfokú peres eljárás 2015 novemberében indult.
Hozzászólások
2017-12-07: Hírsaláta - :

Csődvédelem az erdélyi magyar sajtóban

Csődvédelem alá került hétfőtől a legnagyobb erdélyi magyar médiavállalkozás. Az Udvarhelyi Híradó Kft. jelenlegi vezetői szerint a korábbi menedzsment „rablógazdálkodása” miatt került válságos helyzetbe a cég, de a fizetésképtelenség elkerülése érdekében kezdeményezett eljárással lehetőség nyílik a helyzet stabilizálására. A mintegy 300 alkalmazottat foglalkoztató, több napilapot (Krónika, Vásárhelyi Hírlap, Csíki Hírlap, Gyergyói Hírlap, Udvarhelyi Híradó), egy hetilapot (Erdélyi Napló) és egy hírportált (szekelyhon.ro) működtető kiadó 2016. december 20-án közleményben tájékoztatta az ügyfeleit, hogy visszahívta tisztségéből az ügyvezető igazgatót, aki ellen bűnvádi eljárás is indult. Székely Róbert azonban tagadja a sikkasztásról szóló vádakat, és egyévi fizetésének elmaradásáért, illetve rágalmazásért pereli a kiadót. Idén az újságírók többször is késve kapták meg a fizetésüket, és nemrég válságosra fordult a helyzet. Ezért a kiadó november 24-én csődvédelmi kérelmet nyújtott be, amit jóvá is hagyott a Hargita megyei törvényszék. A kiadó körlevélben értesítette munkatársait a csődvédelemről, hangsúlyozva, hogy a lapkiadás továbbra is zavartalan, a korábbi években felgyűlt adósságok terhelik a céget. A kiadó bevételeit eddig a Magyarországon bejegyzett Határok Nélkül a Magyar Sajtóért Alapítvány egészítette ki. (Maszol)
2017-12-07: Világfigyelő - :

Magyar felszólítás Ukrajnának

Ukrajna azáltal, hogy a kisebbségi jogokat súlyosan sérti, és azáltal, hogy elfogadta az új oktatási törvényt, nemcsak európai uniós kötelezettségeinek, hanem NATO-kötelezettségeinek sem tesz eleget – jelentette ki Szijjártó Péter, Magyarország külügyminisztere tegnap Brüsszelben a NATO-tagországok kétnapos külügyminiszteri tanácskozásának szünetében.