Sepsiszentgyörgy, 2017. december 11., hétfõ 21:15
Köszöntjük Árpád nevű olvasóinkat!

Magyar felszólítás Ukrajnának

2017. december 7., csütörtök, Világfigyelő
Ukrajna azáltal, hogy a kisebbségi jogokat súlyosan sérti, és azáltal, hogy elfogadta az új oktatási törvényt, nemcsak európai uniós kötelezettségeinek, hanem NATO-kötelezettségeinek sem tesz eleget – jelentette ki Szijjártó Péter, Magyarország külügyminisztere tegnap Brüsszelben a NATO-tagországok kétnapos külügyminiszteri tanácskozásának szünetében.

A külgazdasági és külügyminiszter kiemelte: Ukrajna éves nemzeti programjában vállalta a kisebbségi jogok tiszteletben tartását és fejlesztését, de ezzel teljes mértékben ellentétes az új oktatási törvény elfogadása. Ukrajna az oktatási törvény elfogadásával nemcsak kétoldalú akciót folytat Magyarországgal szemben, hanem nemzetközi vállalásainak sem tesz eleget. Ha Ukrajnának fontos, hogy helyreálljon együttműködése a NATO-val, akkor vissza kell vonnia az oktatási törvényt. Ha pedig vannak olyan országok, amelyek számára ugyancsak fontos, hogy a párbeszéd helyreálljon, akkor győzzék meg Ukrajnát, hogy feleljen meg nemzetközi kötelezettségeinek – hangsúlyozta a külgazdasági és külügyminiszter. Leszögezte: Magyarország semmiféle geopolitikai játszma oltárán nem hajlandó feláldozni a kárpátaljai magyarok érdekeit, ezért ellenzi, hogy az Ukrajna által okozott helyzetet a NATO elfogadja. Nem Magyarország, hanem Ukrajna állított elő új helyzetet. Ha Kijev visszavonja a törvényt, Magyarország újra a leghangosabb támogatója lesz európai és euroatlanti törekvéseinek. Amennyiben Kijev azt akarja, hogy a kárpátaljai magyarok is elsajátítsák az államnyelvet, akkor fejleszteniük kell az ukrán nyelvtanulás hatékonyságát, de elvenni a magyaroktól az anyanyelven tanulás jogát nem lehet – húzta alá Szijjártó Péter.
Az ukrán parlament szeptember elején szavazta meg az új oktatási törvényt, mely az óvoda és az általános iskola szintjére korlátozza a nemzeti kisebbségek anyanyelvén történő oktatást, a középiskolai és felsőoktatás nyelvévé viszont kizárólag az ukránt teszi. A Petro Porosenko elnök által is aláírt törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikke miatt több szomszédos ország is tiltakozott, köztük Magyarország, Románia és Lengyelország. A jogszabály ezen része – amely 2020 szeptemberétől lépne hatályba – kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az ukrán. Ennek megvalósítása mellett a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása csak az első négy osztályban lesz engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban. Az 5. osztálytól kezdve minden tantárgyat ukránul oktatnak majd, viszont engedélyezi a törvény egy-két vagy több tantárgy oktatását bármely európai uniós tagország nyelvén.

Marad a fagyos viszony Oroszországgal
A NATO és az Egyesült Államok elítéli az Ukrajna ellen elkövetett orosz ag­ressziót, és fenntartja álláspontját, hogy nem normalizálódhat kapcsolatuk Oroszországgal, amíg Moszkva megszállás alatt tartja Ukrajna bizonyos területeit – jelentette ki Rex Tillerson a NATO brüsszeli külügyminiszteri találkozójának második napját követően tartott sajtótájékoztatóján. Az amerikai külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Oroszország Ukrajna elleni erőszakos fellépése továbbra is a legnagyobb veszélyt jelenti Európa biztonságára, ezért a katonai szövetség megerősíti a transzatlanti egységet a fenyegetéssel szemben. A NATO-külügyminiszteri találkozón egyértelművé tették, hogy a katonai szövetség kiáll Ukrajna függetlensége és területi egysége mellett, és semmilyen körülmények között sem fogadja el a Krím illegális bekebelezését. Tilleson közölte: az Egyesült Államok elismerését fejezi Romániának, Görögországnak, az Egyesült Királyságnak, Észtországnak és Lengyelországnak a szövetség mellett tett kötelezettségvállalásuk kapcsán, ugyanis ez a hat ország jelentősen megközelítette a NATO-tagállamok 2014-ben kitűzött azon célját, hogy bruttó hazai termékük két százalékát a védelmi kiadásokra fordítsák. A többi tagállamot is arra biztatta, hogy tegyenek eleget kötelezettségvállalásaiknak.
Hozzászólások
2017-12-07: Belföld - :

Fellapozzák a debreceni iratokat (A Batthyáneum restitúciója)

A debreceni bíróságon a 19. század elején kimondott ítéletek alapján vizsgálja a Gyulafehérvári Táblabíróság, hogy jogosan utasította-e el a romániai restitúciós bizottság azt a kérést, hogy szolgáltassa vissza az erdélyi római katolikus érsekségnek a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtárat.
2017-12-07: Külföldi hírek - :

Amerika Jeruzsálemet tekinti Izrael fővárosának

Az Amerikai Egyesült Államok Jeruzsálemet ismeri el Izrael fővárosának – a hírt Donald Trump jelentette be tegnap Washingtonban, közölve egyúttal, hogy az amerikai nagykövetséget átköltöztetik Tel-Avivból Jeruzsálembe.