A budapesti kormány elutasítja az illegális bevándorlást és a kötelező betelepítési kvótákat, és továbbra is harcolni fog a magyar emberek érdekeiért és biztonságáért – hangoztatta Szijjártó Péter a magyar külgazdasági és külügyminiszter a jogállamiság magyarországi helyzetéről rendezett európai parlamenti meghallgatáson. Szerinte nem lehet véletlenszerű az összefüggés Soros György beszéde és a dublini szabályozás reformjáról az EP által elfogadott tárgyalási mandátum között. A magyar kormány nem tér ki a vita elől, de az álláspontok a legtöbb kérdésben rendkívül távol esnek egymástól, „teljesen mást gondolunk nemzetről, hagyományok tiszteletéről, határvédelemről és biztonságról”. Magyarország egy erős Európai Unióban érdekelt, és ehhez arra van szükség, hogy a jövőről szóló vitákat a józan ész mentén folytassák le – mondta a tárcavezető, az EU egyik legnagyobb problémájának nevezve, hogy a képmutatás és a politikai korrektség kezdi eluralni a vitákat.
Az ülésen Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke kijelentette: az uniós alapértékek veszélyben vannak Magyarországon, a kormány szisztematikusan meggyengítette a fékek és ellensúlyok rendszerét. Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője hangsúlyozta, az országban létezik még szabad sajtó, azonban nincs sajtószabadság.
Gál Kinga fideszes képviselő elmondta, semmilyen vizsgálat nem igazolta, miért kellene rendszerszintű problémáról beszélni Magyarországon, ahol nem bántalmaznak tüntetőket, nem tartóztatnak le ellenzéki politikusokat, nem gyilkolnak meg újságírókat. Az MSZP-s Ujhelyi István szerint a kormány bűnei miatt megint Magyarország került az európai szégyenpadra. A jobbikos Balczó Zoltán kiemelte, hogy Szijjártó az elhangzott kifogások közül érdemben csak a migránspolitikát, a határvédelmet ért bírálatokra válaszolt.
A magyarországi különjelentés elkészítésével megbízott Judith Sargentini zöldpárti képviselő részben ezen meghallgatás alapján állítja majd össze a dokumentum tervezetét, amelyet márciusban ismertet a LIBE tagjaival, akik még júniusban szavazhatnak róla. A jelentés szeptemberben kerülhet majd az EP plenáris ülése elé, és a testület ennek alapján kezdeményezheti az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását Magyarországgal szemben – ez gyakorlatilag az ország szavazati jogának felfüggesztését célozza, megvalósítására viszont minimális az esély, mivel a lépést minden tagállamnak támogatnia kellene.
Ugyancsak tegnap léptek a harmadik szakaszba a civil törvény, a felsőoktatási jogszabály-módosítás, illetve a menekültkvóták elutasítása miatt Magyarország ellen megindított kötelezettségszegési eljárások, miután az Európai Bizottság az Európai Bírósághoz fordult. Sajtóértekezletén Frans Timmermans, az EB első alelnöke elmondta, a bizottság más módon közelíti meg a magyarországi helyzetet, mint az Európai Parlament, amely szélesebb körű problémákat lát a jogállamiság tekintetében. „Úgy gondoljuk, bizonyos specifikus ügyekről van szó, amelyekben nem értünk egyet a magyar kormánnyal, és egyelőre nem látjuk szükségét annak, hogy változtassunk ezen az irányon. A magyarországi helyzet ilyen értelemben nem összehasonlítható Lengyelországéval, ahol rendszerszintű fenyegetés éri a jogállamiságot” – fogalmazott.
A kialakult helyzetre reagálva a Fidesz közleményében azt írta, három olyan ügyben támadta meg a bizottság Magyarországot, amelyek mind Soros György érdekeit szolgálják: a migránskvóták elutasítása, a Soros-szervezetek átláthatóságáról szóló és a Soros-egyetem törvényes működését elváró törvények miatt. A támadás oka az, hogy Magyarország a Soros-terv útjában áll – írják a Fidesz közleményében, arra kérve a kormányt, tegyen meg mindent, hogy megvédje a magyar embereket és a nemzeti érdekeket.