A magát nacionalistának nevező pártszövetség nagyarányú győzelmet aratott vasárnap Korzikán a regionális parlamenti választások második fordulójában. A Franciaországhoz tartozó szigetet eddig is irányító erő kezdeményezi a tárgyalások megnyitását a francia kormánnyal a nagyobb autonómiáról, de kizárták, hogy elszakadásra törekednének.
A függetlenségpártiakból és az autonómiapártiakból álló Pe a Corsica (Korzikáért) pártszövetség a szavazatok 56,5 százalékát szerezte meg, amellyel a 63 fős helyi nemzetgyűlésben kényelmes többséget tudhat magáénak. A helyi jobboldal 18, a jobbközép Köztársaságiak 12,5, míg Emmanuel Macron államfő pártja, a Köztársaság Lendületben 12,6 százalékot ért el. A legnagyobb vesztes azonban a baloldal és a Marine Le Pen vezette Nemzeti Front, amelyek egyáltalán nem küldhetnek képviselőket a helyi parlamentbe.
Az eredmény nem okozott meglepetést, a sziget parlamentjét eddig is ez a pártszövetség irányította, s az első fordulót 45,4 százalékos támogatottsággal nyerte meg. Az elsöprő győzelem azonban részben az alacsony részvétellel magyarázható, amely 52,6 százalékos volt, szemben a 2015-ben tartott előző választás második fordulójában mért 67 százalékkal.
„Párizsnak most muszáj érzékelnie, mi történik Korzikán, valami nagyon alapvető” – mondta a pártszövetség motorjának tekintett autonómiapárti és mérsékelt Gilles Simeoni, akinek köszönhetően a nacionalisták 2015 óta minden helyi választást megnyertek.
Szövetségese, a függetlenségpárti Jean-Guy Talamoni, a korzikai nemzetgyűlés elnöke elmondta, hogy kérik Párizstól a tárgyalások mielőbbi megnyitását az autonómiatörekvésekről. „Amennyiben Párizs ismét megtagadja a demokráciát, kénytelenek leszünk megmozdulásokat szervezni Korzikán, de végigjárjuk az európai fővárosokat is” – tette hozzá a helyi politikus, akit gyakran hasonlítanak Carles Puigdemont volt katalán elnökhöz.
A függetlenség és elszakadás kérdése ugyanakkor jelenleg nincs napirenden a szigeten.
Korzika Franciaország egyik legszegényebb régiója, a szigeten nincs ipari termelés, a turizmus jelenti az elsődleges bevételi forrást, és a helyi lakosság nagymértékben a központi állami juttatásoknak köszönheti életszínvonalát, így a lakosok többsége a felmérések szerint nem támogatja az elszakadást.