A turizmus lesz Torja húzóereje (Beszélgetés Daragus Attilával, Torja község új polgármesterével)

1965. július 22-én a Rák csillagjegy utolsó napján születtem Kézdivásárhelyen. Tősgyökeres torjai családból származom. Az elemi iskolát Torján, a középiskolát pedig Kézdivásárhelyen, a jelenlegi Gábor Áron Műszaki Oktatási Központban végeztem, ahol 1983-ban érettségiztem. A sorkatonai szolgálat teljesítése után megnősültem. Enikő feleségem kommandói, akárcsak én, hegyvidékről származik. Két lányunk van, a 22 éves Erika és a 13 éves Szilvia. Erika frissen államvizsgázott Bukarestben, Szilvia pedig a Nagy Mózes Elméleti Líceumban tanul. A katonaság után tűzoltóként kezdtem pályafutásomat, majd az Olt Turisztikai Hivatal Kárpát Szállodájában dolgoztam 1986-tól teremfőnökként, pincérként, egységfelelősként kerültem a Gorgán vendéglőbe. Bukarestben elvégeztem a menedzsmentet. 1991-ben alkalmam lett volna a Balatonon dolgozni, és ott letelepedni, de nem bírtam az ottani nagy meleget, ezért hazajöttem. 1992-ben indítottam be a saját turisztikai és vendéglátói vállalkozásomat. Megvásároltam a Vár büfét, amelynek helyére az évek során a mostani komplexum felépült. Ezután készült el a dálnoki Dózsa panzió, és nemrég adtuk át a Transzszilvánia Szállodát. 1996-ban megválasztottak a falusi turizmussal foglalkozó szövetség megyei elnökének. Időközben itthon, Magyarországon, Olaszországban és Franciaországban továbbképzőkön vettem részt, és Bukarestben látogatás nélküli tagozaton elvégeztem a gazdasági mérnöki és vidékfejlesztési egyetemet. 2004-ben államvizsgáztam, idén ősszel pedig doktori vizsgát teszek. 2006-ig a falusi turizmussal foglalkozó országos szövetség alelnöke, majd idén tavaszig, két éven át elnöke voltam. Nyolc évig önkormányzati képviselő, majd 2004 és 2008 között Torja alpolgármestere voltam. 2006-tól a bukaresti agrártudományi egyetem óraadó tanára vagyok, ahol gasztronómiát tanítok.

— A sok elfoglaltság mellett miért vállalta el a polgármesteri tisztséget?

— Úgy éreztem, hogy eleget tudok tenni e beosztásnak, kapcsolataim révén hatékonyan próbálok hozzájárulni Torja felemelkedéséhez. Jó csapattal dolgoztam az előző négy esztendőben, és állítom, eredményt csak csapatmunkával lehet megvalósítani. Kováts András elődömet meggyőztem arról, hogy ne vonuljon nyugdíjba, maradjon meg alpolgármesternek, mivel szükség van az ő szaktudására, tapasztalatára, ő tisztában van a tulajdonjog kérdéseivel. Torja helyzete sajátos, nehéz tisztázni a földes ügyeket, hiszen nálunk a falunak a fele gazdag, a másik fele pedig szegény volt. Sokévi munka áll Kováts András mögött, és mi jó csapatot képeztünk, a négy év alatt kitűnően megértettük egymást, soha nem került sor szóváltásra közöttünk. A választási eredmények azt igazolták, hogy a torjaiak bíznak bennem, és én nem akarok visszaélni falusfeleim bizalmával.