Sepsiszentgyörgy, 2018. január 21., vasárnap 18:43
Köszöntjük Ágnes nevű olvasóinkat!

Április 8-án tartják a magyar választásokat

2018. január 12., péntek, Világfigyelő
Április 8-ára írta ki az országgyűlési választást Áder János magyar köztársasági elnök.
„1990-ben az első szabad országgyűlési választásokon kinyilvánított népakarat április 8-án vált véglegessé. Az azóta eltelt időszakban fiataljaink újabb és újabb nemzedékei váltak értékes és nélkülözhetetlen részévé politikai nemzetünknek” – írta Áder János. „Magyarország választójoggal rendelkező polgárai az akkori sorsdöntő tavasz óta immár nyolcadik alkalommal dönthetnek arról, hogy kikre bízzák az ország ügyeinek intézését. Az 1990-es polgári demokratikus átmenet lehetővé tette az európai alkotmányos hagyományokból építkező szabad és független Magyarország megszületését” – írta az államfő.
A kampány február 17-én indul
A választás kitűzésével hivatalosan még nem kezdődött meg a kampány, mert az a választást megelőző 50. napon, azaz február 17-én indul.
Az országgyűlési képviselők választása egyfordulós, a választópolgárok két szavazattal rendelkeznek: egyrészt voksolhatnak arra, kit szeretnének az egyéni választókerületükben (ebből 106 van) képviselőnek, másrészt a másik íven arról dönthetnek, hogy az országos pártlistáról melyik pártot támogatják. Az országos listán 93 országgyűlési mandátum sorsa dől el.
Azok, akik kérték a helyi választási irodától, hogy nemzetiségi választóként vehessenek részt a választáson, nem pártlistára, hanem nemzetiségük listájára voksolhatnak. A nemzetiségek kedvezményes mandátummal kerülhetnek az Országgyűlésbe.
Egyéni választókerületben az a független vagy pártjelölt indulhat jelöltként, akit a választókerületben legalább ötszáz választópolgár ajánlott. Egy választópolgár több jelöltet is ajánlhat, de egy jelöltet csak egyszer. A jelölteknek március 5-éig kell összegyűjteniük az induláshoz szükséges számú ajánlást.
Levélben szavazhatunk
Azok a magyar állampolgárok, akik nem rendelkeznek magyarországi lakcímmel, regisztráció után levélben adhatják le voksukat, de csak az országos pártlistára szavazhatnak.
Országos pártlistát az a párt állíthat, amely legalább kilenc megyében és a fővárosban, legalább 27 egyéni választókerületben önálló jelöltet állított. Országos nemzetiségi önkormányzat nemzetiségi listát állíthat, ehhez a névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplő választópolgárok legalább egy százalékának ajánlása szükséges. Az országos listákat március 6-áig kell bejelenteni a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB).
Az országos listát állító pártok és nemzetiségi önkormányzatok delegáltat küldhetnek az NVB-be.
Maradt az ötszázalékos küszöb
Az egyéni választókerületben az a jelölt lesz országgyűlési képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot (relatív többség) kapta. Azok a szavazatok, amelyeket egyéni mandátumszerzéshez nem számítanak be, töredékszavazatnak minősülnek, ezeket az országos pártlistás mandátumok kiosztásánál veszik figyelembe. Töredékszavazatnak minősül a győztes jelölt minden olyan szavazata is, amely már nem volt szükséges a mandátum megszerzéséhez, vagyis a második legtöbb szavazatot elérő jelölt eggyel növelt szavazatainak kivonása után fennmaradó szavazatszám.
Az országos listáról kiadható mandátumoknál figyelembe veszik az egyéni választókerületi töredékszavazatokat, valamint a pártlistára leadott voksokat.
Nem szerezhet mandátumot az a pártlista, amely a pártlistákra és a nemzetiségi listákra leadott összes érvényes szavazat legalább öt százalékát nem érte el (ötszázalékos küszöb), valamint az a közös pártlista, amely a tíz százalékot nem érte el, illetve kettőnél több párt által állított közös pártlista esetén a 15 százalékot.
Hozzászólások
2018-01-12: Riport - Váry O. Péter:

Aki nem ismer lehetetlent

A semmiből egy új világot teremtettem – akár az ifjabb Bolyai szállóigévé vált mondásának para­frázisa is lehetne élete vezérelve, de ő annál szerényebb. Holott élete során mindig a semmiből vagy legalábbis nagyon kevésből kellett újat alkotnia, hiszen munkái és hobbija egyaránt ezt követelték meg. Szeles József, a Székely Nemzeti Múzeum restaurátora azonban sokkal „földhözragadtabb” jelmondat szerint éli életét: azt vallja, nincs lehetetlen, csak tehetetlen ember. Hogy ez a kijelentés ne csupán üres szólam legyen, istenadta tehetsége mellett – kiváló rajzkészség, az átlagosnál jobb térlátás – rengeteg tanulásra: mindenféle anyagok ismeretére, különböző munkafolyamatok elsajátítására volt szüksége. És kitartásra, végtelen türelemre. Ehhez társul még néhány jó tulajdonsága: emberszeretete, segítőkészsége – csupa olyasmi, amivel a székelyt megáldotta a teremtő. Ráadásul jókedvében a Fennvaló karácsonyi ajándéknak adta őt közösségének.
2018-01-12: Világfigyelő - :

Közös listát állít az MSZP és a Párbeszéd

Közös listát állít az MSZP és a Párbeszéd, a névsort Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke vezeti, aki a két párt közös miniszterelnök-jelöltje is lesz – nyilatkozta az MTI tudósítása szerint a szocialisták elnöke tegnap Budapesten.