A Váncsa-farm a Bábolna árkában (Egy vállalkozás nekiiramodik)

A Váncsa-farmon állandóan nagy a nyüzsgés, és ez mégsem zavaró, a munka természetes zaja-látványa az európai szállítási ipar egyik bázisát jelzi. Váncsa Jenő mágikusnak is mondható száma a 30. Harminc tartálykocsival bonyolítja le főleg a vegyi anyagok szállítását az Angliától Görögországig terjedő európai térségben. Tartálykocsijai szikrázó fényességűek. A veszélyes anyagok szállítása rendkívüli odafigyelést, precíz munkát, nagy szakértelmet és felelősséget igényel. Jellemző, hogy ugyanez a cég akár tejszállításra is alkalmas gépkocsiparkot üzemeltet. A kocsik szervizét saját szakembereivel végezteti el, sőt, bérmunkában a műhelyei más vállalkozások gépkocsiparkjának javítását és karbantartását is vállalják. A gondos gazda a Bábolna árkában az építkezést azzal kezdte, hogy modern tartálykocsimosót építtetett — hamarabb, mint családjának lakást —, a szennyezett vizet ennek tartályából kiszippantják és elszállítják. A környezetvédelemnek és más ellenőrzőknek ezzel nincs gondjuk.

A környezetkímélést az is jelzi, hogy a kocsimosó és a belső udvar alatt kikotort, kikövezett partú halastó ,,üzemel", olyan állománnyal, hogy a bedobott kenyérdarabra a halak tucatjai rohannak rá, és paskolják a vizet. Elhullás nincs, a hal a legérzékenyebb ,,műszer" a vízminőség ellenőrzésére. A víztározókba ezért telepítenek többek között pisztrángféléket — a víz tisztaságára legérzékenyebb halakat —, amelyek az árral szembefordulva kihasználják az oxigénben gazdag vizet, s a legkisebb szennyezésre is elhagyják a befolyó körzetét.

A Váncsa-farmnak ezt a jellegzetességét azért is emeljük ki, mert nemcsak Romá­nia, hanem az egész kelet-európai térség egyik legnagyobb gondja, s az Európai Uniónak a legnagyobb erőfeszítésébe kerül a környezetszennyezés mérséklése. Maga Váncsa Jenő is meséli, hogy a hegyen túli részeken a vegyi szállításra szakosodott cégek miként ürítik közvetlenül a folyóvizekbe a vegyi mosadékot.

A vegyi szállítás természetesen jelentős jövedelmet biztosít. Váncsa Jenő erre a jövedelemforrásra építette rá a mezőgazdaságot és az állattenyésztést, valamint egy egész sor, akár a hobbik kategóriájába sorolható sport- és kulturális tevékenységet. A nemzetközi fuvarozásból származó jövedelmet az állattenyésztésbe és növénytermesztésbe forgatja vissza.

Annak arányában, amint a gazdasága erőre kapott, folyamatosan építkezik. A Bábolna árka tulajdonképpen egy szakadékos völgy, amelynek teraszosított ,,polcain" helyezkednek el a parkolóhelyek, a műhelyek, raktárak, szénatárolók, istállók, pajták, színek, s az egykori rókafarm ipari jellegű, jellegtelen központi épületét most alakíttatja át családi rezidenciává, valóságos lakókastéllyá. A déli iránynak ostobán hátat fordító épületnek új, délre néző frontot képeztet ki. Rajta míves kőműves- és asztalosmunka nyoma látható. A már említett, különböző szintű teraszok támfalait is igen szemrevaló kőművesmunkával falazták ki, az épületek fundamentumai is bazalt- és andezitlapokkal burkoltak. A tó mellett most épülő minifoci- és asztalitenisz-pálya támfalai is esztétikusak, a gazda jó ízlésére vallanak.

Az építkezéseknél maradva, a telken kívül gépkocsi-pihentető hely épül, az állattartásban felhasznált nagy mennyiségű fűrészport majd a saját hőközpontban égetik el. Ez is a környezetvédelem egyik eleme. Távlatilag a megye legmelegebb pontján lévő farm melegvíz-igényét a beépített napelemekkel valósítják meg.

Váncsa Jenő a nemzetközi fuvarozás gondját-baját fiára, ifjabbik Váncsa Jenőre ruházza át, így szerezve érvényt a családi vállalkozás eszméjének.

Legnagyobb gondjaik közé az elképesztően rossz gidófalvi—angyalosi út állapota tartozik. Ennél is rosszabb a Szépmező felőli megközelítés, ahol már akkora gödrök képződtek az úttesten, hogy a szekér kereke alig látszik ki.

Van tehát egy valóságos oázis a Bábolna árkában, ahol a legkényesebb ipari szállítást egy madárcseresznyével, szelídgesztenyével, tíz és tíz fa- és cserjefajtával körülölelt galériaerdő, a halastó és az ezt övező növényzet kellemes földi paradicsommá változtatta, s ezt a csodát a megye legelhanyagoltabb megyei útján át kell megközelíteni. És hogy a farmon kívüli impressziók még lehangolóbbak legyenek, az angyalosi kőbánya helyén lévő szeméttenger műanyag hulladékát Szépmezőn kergeti a szél.

A Váncsa Jenő teremtette oázis a tisztaság, gondozottság olyan szigete, ahová szeméttengeren át és irgalmatlanul rossz utak vezetnek.

A gazda viszont optimista, szerinte ez az út is megépül, mert többek között ez tehermentesíthetné Sepsiszentgyörgy forgalmát, ha erről az Ojtoz irányából érkező forgalmat Maksa—Angyalos—Gidó­falva vehetné át, s az sem mellékes, hogy ez az út a maksai-eresztevényi Döme-domb, az Óriáspince-tető alatt halad el.