Utánuk az özönvíz

2018. január 13., szombat, Kármentő
Nagy D. István
Műbalhék, politikai leszámolások, lassan körvonalazódó újabb kormányválság és drasztikus átalakítási tervek – nagyjából ez jellemzi a Mihai Tudose vezette kabinet tevékenységét az év kezdete óta.
A miniszterelnöknek szemmel láthatóan fontosabb a mostanra már a sorozatos félrebeszélés szintjére süllyesztett konfliktus a belügyi tárca vezetőjével, a magyarsággal kapcsolatos minősíthetetlen megnyilvánulások, valamint a szociáldemokraták elnökével, Liviu Dragneával és embereivel való mikor enyhébb, mikor határozottabb ütközés, mint amiért elvileg mindennap bevonul a kormánypalotába, azaz a kormányzás. Miközben a kormányfő és csapata a harcait vívja, lassan diplomáciai konfliktust is kirobbantva a háttérben, az ország csendesen fejre áll, egyebek mellett a sokat magyarázott és védett adóreform hatására. Azt már jó ideje tudni, hogy január elsejétől nem lesz egyszerűbb a magánszféra helyzete, hiszen ha eddig esetleg könnyűnek találták az állam által rájuk kényszerített bürokratikus rendszert, most sikerült újabbat csavarni az egészen, természetesen tovább bonyolítani. Ezen a téren nem is lenne oly nagy meglepetés, mivel sajnos, a rendszerváltás utáni román kormányoknak szinte kivétel nélkül mindig sikerült a bravúr, hogy a gazdaság „fejős tehenének” számító versenyszférát mind nehezebb helyzetbe hozzák. Elődeivel ellentétben viszont a Tudose-kabinet még ennél is tovább ment, és fiskális reformjával ez alkalommal szinte globálisan végigver az egész társadalmon.
A nagy adóügyi megújulás nyomán az önkormányzatokra is rájár a rúd. A jövedelemadó hat százalékkal való mérséklése elméletben nagyon szép, hiszen a polgárnak több marad a zsebében, ezzel párhuzamosan viszont az önkormányzatoknak kevesebből kell gazdálkodniuk, elvégre a helyben maradó személyi jövedelemadóból befolyt összeg is csökken. Nem is kis mértékben, és mostanra már világos, hogy a kormány által az év vége tájékán tett kompenzációs javaslat, amely végül a költségvetési törvényben is „testet öltött”, finoman szólva felemás. Az ajánlott képletet tanulmányozva több sunyi (könnyen szem elől téveszthető) húzásba botolhatunk, amelyek egyértelműen azt a célt szolgálják, hogy a segítségnyújtásként meghirdetett pénzügyi akrobatikából lehetőleg mégiscsak a kormány jöjjön ki jól. Azzal, hogy kizárólag a 2016-os év vége mutatóival dolgoztak, máris hátrányba hozzák az önkormányzatokat, hiszen ekkor még híre-hamva sem volt a jövedelemadó-csökkentésnek (legfeljebb sejteni lehetett a választásokat megnyerő szocdemek kormányprogramja alapján), tehát mindenki másképp gondolkodott, gazdálkodott, illetve a 2017-es, esetleges – az adóbehajtási arány javulása miatti – bevételi növekedést ezzel gyakorlatilag kiütötték a képletből. Emellett teljesen figyelmen kívül hagyták, hogy az illető összeg, amely 2016 végén adott község, város számláján többletként szerepelt, milyen forrásból származott – sok esetben kormányprogrambeli előlegekről, pályázati önrészről, általában célirányos külső juttatásokról van szó, tehát nem az elöljárók hanyagsága miatt maradt pénz a kontón. Bukarestnek ez úgy tűnik, mindegy: a felét ennek az összegnek levonja a kompenzációs pénzből, amit a községnek, városnak juttat. Említésre méltó még, hogy egyfajta fejkvóta szerinti kompenzációról is szólnak a kósza hírek, de erről még keveset tudni, arra viszont jó, hogy bonyolítsa az így sem egyszerű helyzetet. Szintén a kuszábbá tételhez járulhat hozzá az is, hogy a visszaosztások közé a jövedelemadóból és az áfából származó mellé bekerült egy harmadik, a minimális működési költségek fedezésére célirányosan érkező összeg, ami újabb zavart okozhat a pénzügyekben esetleg kevésbé jártas elöljáróknál.
Ezen kormányzati húzásoknak csak vesztesei lehetnek az önkormányzatok: ki kisebb, ki nagyobb mértékben. Az pedig, hogy egy amúgy sem egyszerű évben (adócsökkentés, béremelések, pályázati lehetőségek hiánya, bizonytalan központi támogatások) a kormány és közvetve a parlament további hosszas számítgatásoknak, a beruházások és a működés közötti, mindenképp előbbiek rovására menő újabb pénzügyi egyensúlyozásnak teszi ki, főképp a jól gazdálkodó önkormányzatokat egy zavaros, talán félkész rendszer szemrebbenés nélküli bevezetésével, egyenesen kisstílű aljasság, olcsó átverés és nem utolsósorban felelőtlen és inkompetens viszonyulás.
Cikk megjelenési időpontja: 2018-01-13 00:00
Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint bent marad-e az első ligában a Sepsi OSK labdarúgócsapata?







eredmények
szavazatok száma 364
szavazógép
Várható időjárás Sepsiszentgyörgyön
2018-01-13: Közélet - Iochom István:

Éltes Barna kapui Kézdivásárhelyen

Tegnap délután nagyszámú érdeklődő jelenlétében nyílt meg a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum időszakos kiállítási termében Éltes Barna szobrász Kapu címet viselő egyéni tárlata.
2018-01-13: Közélet - :

Figyelmetlen ittas embert ütöttek el

Elütöttek egy gyalogost csütörtökön este Kézdivásárhelyen az Ady Endre utcában. A rendőrség  megállapította, hogy a gázoló haszongépjármű vezetője nem fogyasztott szeszes italt, viszont a gyalogos igen, leheletében 0,62 mg/l szesztartalmat mutatott ki az alkoholszonda. A 62 éves férfi körülnézés nélkül, nem megengedett helyen próbált meg átkelni az úttesten, könnyebb sérüléseket szenvedett. Gondatlanságból elkövetett testi sértés gyanújával a kivizsgálást folytatják. (sz.)