Sepsiszentgyörgy, 2018. február 21., szerda 09:10
Köszöntjük Eleonóra nevű olvasóinkat!

Élő közösség Ikafalván

2018. január 30., kedd, Faluvilág
Bardócz Csaba református lelkipásztor
Bardócz Csaba református lelkipásztor
Nagyoláh Ilonka, a krónikás
Nagyoláh Ilonka, a krónikás
Elemisták
Elemisták
Id. Fábián Sándor
Id. Fábián Sándor
Csorba Nándor termel és piacozik. Albert Levente felvételei
Csorba Nándor termel és piacozik. Albert Levente felvételei
Nem kerestek rossz telephelyet elődeink, akik a Bodoki-havas keleti nyúlványának előterében szálltak le a lóról. Nem egyedül jöttek, de nem is voltak sokan. A XIV. század elején már ott voltak, mert azonnal keresztény templomot építettek. Magas volt a telephely, nem kellett félni az árvizektől, két patakocska ontotta a tiszta vizet, a közeli erdő téli tüzelővel kecsegtetett. Velük együtt vezér-emberek is érkeztek: lehet, Ika, lehet, Póka, akik tudták, hogyan kell megülni azt a helyet, amelyet sokkal régebb már másfajta népek is magukénak mondtak.
Nehéz lehetett a lúdtoll itt is a mindenkori írni tudó embereknek, mert nem születtek, nem maradtak fenn kézzel írott régi krónikák, amiben most mi, a későiek kutakodhatnánk. Megfordulta itt magát a vaskor embere, áthaladtak a szkíták, edénytöredékeiket is itt hagyták, került elő az ikafalvi talajból olyan római kori kerámia is, amit a Székely Nemzeti Múzeumban őriznek. Mi azonban nem tudunk úgy írni a jelenről, pedig ez fontosabb, hogy ne pillantsunk vissza a falu régmúltjába-múltjába. Írt már erről a helyről a régész dr. Székely Zsolt. Megjárta itt magát 150 évvel ezelőtt Orbán Balázs, és elsiratta a falu omladozó régi katolikus templomát, kismonográfiát is szerkesztett Ikafalva szülötte, Mátis Izabella, és nyolc esztendővel ezelőtt lapunk kiadóhivatala is összefoglalta mindazt, ami belefért a 2010-ben megjelent Háromszék-falufüzetbe. Jó az, ha a régebbi dolgok nyomdafesték alá kerülnek, mert az újabb történések benne vannak Nagyoláh Ilonka nyugalmazott tanítónő naplójában, Bardócz Csaba református lelkipásztor számítógépében, a ma élő helybeliek emlékezetében.
Nem őrlángon működik itt a közösségi élet
– mondtuk Bardócz Csaba lelkipásztornak, ugyanis gyakran ad hírt a média azokról az igen hasznos és nevelő jellegű rendezvényekről, melyeket az Ön kezdeményezésére szerveztek-szerveznek, s amelyekben részt vállalnak hívei, a nőszövetség és a lelkes fiatalok.
Tisztelettel emlegetik a kétszázhét lelket számláló egyházközség lelkipásztorának nevét a faluban. Méltányolják, hogy pályázatokat nyert, és hogy oroszlánrészt vállalt a ReforMaraton szervezésében, lebonyolításában. Ikafalván az eklézsia köré csoportosulnak a közművelődési tevékenységek. A parókia mögött van a kultúrház, abban van az imaterem, téli hideg időben ott tartják az istentiszteleteket, gyülekezeti rendezvényeket is.
 – A futásfalvi református szórványt is én gondozom – mondta a lelkész –, s bár a születések száma alacsony, a beköltözött családokkal mégis nőtt az egyházközség lélekszáma. Új irodát alakítottunk ki a parókia szélső szobájában, folyik a nyílászárók cseréje a templomban, de ami az egész egyházkerületben egyedi, az a feleségem irányítása alatt működő lányszövetség, tagjainak lelkes munkája pótolhatatlan. Igyekeztük rendezvényeinket úgy megszervezni, hogy az azokkal kapcsolatos kiadások ne terheljék az egyházközség költségvetését. Vannak lelkes támogatóink, pályázunk is. Ilyen volt a ReforMaraton, és a kerület támogatásából szereztük be azt az 50 darab diófa csemetét is, amit itt a közelben saját területünkön ültettünk el a reformáció emlékére. Itt működik a Csillagösvény Egyesület, ezen keresztül pályázunk olyan programokra, melyeket egyházként nem tudnánk működtetni.
Az ikafalvi krónikásnál
Azzal a céllal kerestük fel Nagyoláh Ilonka nyugalmazott helybeli tanítónőt, régi ismerősünket, hogy bemutassuk lapunk olvasóinak, hisz a falu hűséges krónikása részletesen beszámol minden olyan eseményről, amit közös erővel szerveznek, példát mutatnak olyan kis településeknek is, ahol a hosszú téli esték idején foghíjasan működik a népművelési mozgalom. Rég az ideje, hogy Ilonka naplót vezet, aminek máris dokumentum értéke van. Indokoltan büszke arra, hogy a Nagyenyedi Kollégium végzettje, és örömmel mondta, hogy évfolyamuk ebben az esztendőben tartja negyvenöt éves érettségi találkozóját. Nagyenyedi diáknak lenni rang – hangsúlyozta. Bizonyára más kollégiumok is hivatásuk magaslatán voltak, de az a szellemiség, amit Nagyenyed falai között kaptunk, egész életünkben elkísért és erősített. 1973-ban végezte tanulmányait, és 40 évi munka után, sikerekkel és élményekben gazdag emlékekkel-eredményekkel, megérdemelten érte meg a nyugdíjaskort népes családjának örömére. Továbbra is lelkes résztvevője a falu közművelődési és egyházközségi életének.
Itt csak a gyermekek tartják fenn a farsangot
Farsang idején kopogtattunk be a Szabó Lajos néhai mester, a református kántortanító nevét viselő impozáns iskolaépületbe. Az óvodában Nagyoláh Attila, az iskolában felesége, Nagyoláh Brigitta tanítja-oktatja az egyetlen összevont osztályra zsugorodott kisközösséget. Még szerencse, hogy annyi gyerek van, hogy nem kell felszámolni a falu iskoláját – örvendeztünk magunkban. – Van annyi gyerek és lesz jövőben is – mondta a tanítónő –, hogy kettejük állása biztosítva van. Jó a hangulat az iskolában, jókedvűek és kedvesek tanulói, amíg mi a két pedagógussal beszélgettünk, a nagyobbak mint egy-egy dada, oly nagy szeretettel foglalkoztak az óvodásokkal.
– Mi már készülünk az idei farsangra – tájékoztatott a pedagógus házaspár. Itt tartjuk az iskola tágas tornatermében, egy lakodalmast tanultunk be a nagyobb gyerekekkel, farsang farkán adjuk elő. Lesz ének és vers is, s amolyan szülő-gyermek ünnepség. Ez már hagyomány, jó meleg lesz a teremben, itt szoktak lenni a szülők, nagyszülők, sokszor még a szomszédok is. Szerepelni szoktunk március 8-án és március 15-én is. Sajnos, nálunk nem kapott életre a tágabb környéken régen is ismert farsangolás. Volt egy-két próbálkozás, aztán kimaradt. Az utóbbi időben a gyerekek szereplésével kimerült ez a téli szokásrend, ellenben régi hagyomány az óesztendői színdarabos bál.
– Sanyi bátyám, fiatal korában nem farsangoltak-maszkáztak Ikafalván? – kérdeztük id. Nagyoláh Sándort, aki 1928-ban született, és ő a legöregebb ember a faluban.
– Az én időmben ilyen nem volt, nem emlékszem. Itt a legfontosabb a munka volt! Élt néhány nagy gazda, akiknek sok állata és földje volt. Azok napszámba dolgoztattak a falu népével. Olyan gazda is volt, akinek udvarán külön házban lakott a szolga, cselédet tartottak. Ő parancsolt, a nép dolgozott. Voltak ökrei, lovai, egy csomó disznyó, amit a mezőn tartottak! A leggazdagabb Géza úr volt! Már a nevét is elfelejtettem. Csak Géza úrnak szólítottuk! Most az unokám vette meg az ő kúriáját. Nagyoláh Sándor bácsi is nagygazda volt, Mátis Károly is az, Mátyás Sándor is jó gazda volt, Mátyás Gyula s Dezső Gábor is! Szőke Miklós volt a pap, amikor én születtem. Úriember volt, járt vadászni. Torjai Bakcsi István és a futásfalvi Borbáth voltak a tanítók. Osztán hoztak egy román tanítót is, de utána jött az apja, és hamar elment... No ennyi. Érti-e? Eltelt az idő... Nem volt könnyű életem. A falu tudja, hogy én mit dolgoztam...
Számadások ideje van
Ifj. Fábián Sándor megbízott csernátoni polgármester Ikafalva szülötte,  őt keressük, amikor a közösségi életről, a falutervek felől érdeklődünk. Elmondta, hogy felújíttatták az egyébként aszfaltozott ikafalvi bekötőutat a tavaly ősszel mintegy fele hosszúságban. Jó munkát végzett a Valdek cég, s mihelyt kitavaszodik, és az idő is megfelelő lesz, rákerül a felső koptatóréteg is. Az idei terveik közt szerepel, ha a községi tanács is rábólint, a bekötőút másik felének felújítása. Jutott bükszádi tört kő a felszegi utcákra is, tavasszal folytatni akarják Alszeg mellékutcáiban.
– Milyen lehetőségek mutatkoznak a falu közművesítésére?
– Sajnos, még a községközpontban is vannak gondok. Ikafalvának elkészült a közművesítési tervezete, de az egymást követő aszályos évek miatt megcsappant a vízhozam, a szakemberek által kiszemelt főforrás hozama nem lenne elég. Nehézség, hogy párhuzamosan kellene megépíteni a csatornahálózattal, újabban ez a szabály. Egyelőre még várnunk kell a teljes közművesítésre, vagy pedig új és közös tervre lenne szükség. A tavaly fejeztünk be egy multifunkcionális közösségi házat, amely alkalmas különböző jellegű rendezvényekre, utóbb a fiatalok használták. Régi elképzelésem, hogy alakítsunk ki a helyi nyugdíjasok számára egy klubot, ahol hasznosan tölthetnének hetente egy-egy órát, és megtelne élettel az új épület, ahová rangos előadókat hívnánk. Sok nyugdíjas van a faluban. Egyetlen idősnek nincsen juttatása, mert a kollektív gazdaságban végzett munkája után  teljesített normát az édesanyjára íratta. Sajnálom, hogy eddig még nem akadtam olyan tehetséges helyi fiatalra, aki majd át tudná venni tőlem a falu gondjait, én egyházgondnok is vagyok, és a közbirtokossági munka egy része is rám hárul. Két parcella kivételével be van telekkönyveztetve a 172 hektárnyi erdő- és legelővagyon, várjuk az utolsó birtokleveleket. Tavaly sikerült hektáronként 400 lej osztalékot adni a tagoknak. Folyik a bélyegzés a következő évre, és márciusban tartjuk a beszámoló közgyűlést. Megcsappant a tejelő tehenek állománya, nem így a juh­állomány, annak ellenére, hogy nincs értéke a gyapjúnak. A napokban vásárolt fel egy szebeni személy nagyobb mennyiségű gyapjút, kilóját 2 lejbe fizette! Van még jócskán krumplitartalék az ikafalvi pincékben. Ottjártunkkor 40 baniban fizették a felvásárlók. Csorba Nándor helyi termelő a fogyasztókhoz viszi portékáját: az Ojtoz menti csángóföld és a brassói piac megszokott helye. Szorgalma és munkája révén tudja itthon eltartani családját.
Hozzászólások
2018-01-30: Sport - :

Spanyolország először a kontinens trónján (Férfi kézilabda-Európa-bajnokság)

Spanyolország nyerte a férfi kézilabda Európa-bajnokságot, miután vasárnap a zágrábi döntőben hat góllal 29–23-ra diadalmaskodott Svédország felett.
2018-01-30: Gazdakör - Bokor Gábor:

Gazdatalálkozók évada

Dobolló községben került sor a Kovászna Megyei Szarvasmarha-tenyésztők Egyesülete által szervezett éves gazdatalálkozók első fórumára. Több mint kétszáz, főként bodzavidéki gazda volt jelen, de érkeztek érdeklődők Orbaiszékről s Hargita megyéből is. A hivatalosságok asztalánál a mezőgazdasági minisztérium képviselői, a mezőgazdaság megyei intézményeinek vezetői, a prefektúra, valamint a megyei tanács képviselői kaptak helyet.