Gondok és veszélyek (Beszélgetés Fodor Imrével, Illyefalva polgármesterével)

— Egyik legnagyobb gond Illyefalván a földterületek helyzetének rendezése, a visszaszolgáltatás befejezése. Sikerült előrelépniük az elmúlt hónapokban?

— Ez a mindennapos gondok közé tartozik, általában ezzel kezdjük és végezzük a napot. A polgármester munkájának nagy részét ez öleli fel. Alkalmaztunk egy embert, aki ezzel foglalkozik, a kataszteri hivatallal közösen megtörténik a parcellák felleltározása, ezt viszonylag gyorsan le lehet bonyolítani, de fel kell majd méretni a külsőségeket, hogy egészen pontosan ismerjük a határvonalakat, a parcellák nagyságát, jogi helyzetét. A felmérés, a területek telekkönyvi azonosítása körülbelül 150 000 euróba kerül. Ezt házilag a mai digitális világban nem lehet elvégezni, a szükséges összeget pedig még nem tudjuk, honnan teremtjük elő.

— Mekkora területrész birtokviszonyait sikerült eddig tisztázni?

— Ezt így nem lehet felbecsülni. Próbáltunk parcelláról parcellára haladni, s azt akartuk, hogy legalább a tisztázott részekre részleges birtoklevelet adjunk ki. Így sem bérbe adni nem tudják a földeket, sem támogatást nem kapnak, nem lehet rendezni a hagyatéki ügyeket, pedig lassan eltelt húsz év. Én sem értem, miért, de a megyei földosztó bizottság visszautasította ezt a próbálkozást.

— Illyefalván szintén évek óta húzódó gond a törvénytelen építkezések kérdése. Az előző tanács teljesen leállította az új építkezési engedélyek kibocsátását, emiatt volt elégedetlenség is, hisz lakóparkot akartak itt kiképezni. Hogyan tovább? Mi lesz a következő négy év stratégiája?

— Bevezettem, hogy heti rendszerességgel találkozom az urbanisztikai és pénzügyi szakbizottságok tagjaival, nem adok ki egyetlen engedélyt sem a beleegyezésük nélkül. Beszélnünk kell, terveznünk, hogy ne tanácsülésen szembesüljenek az elképzelésekkel. Hamarosan elindítjuk az ellenőrzéseket, a meglévő lakóparkok helyzetét kívánjuk felleltározni, egyeztetni kell a valóságot az adónyilatkozatokkal, az építkezési engedélyekkel. Gomba módra szaporodnak a kis házak, és sok esetben nincs engedélyük. Ezeket tisztázni kell. Új lakóparkokat csak az urbanisztikai stratégia kidolgozása után engedélyezhetünk, új általános rendezési tervet kell készíttetnünk, és ahhoz igazítva lehet majd tervezni. Egyelőre azonban erre sincs pénz, idén még nem volt költségvetés-kiegészítés, üres a kassza. Nagy teher az önkormányzatnak a Sapard-pályázatra felvett egymilliárdos hitel részlete, de az önkormányzati választások költségeit is nekünk kellett finanszíroznunk. Jelen pillanatban saját költségvetésből semmilyen nagyobb beruházást nem tudunk tervezni. Ha lesz pénz, ez mindenképpen az elsők között szerepel majd.

— A környéken egyre többet hallunk arról, hogy eladják a helybeliek a földeket, idegen kézbe kerülnek kül- és beltelkek. Illyefalván találkoztak ezzel a jelenséggel?

— Mostanáig Illyefalvára nem jött át a kavicsbányászat, de most nagyon komoly érdekek jelentkeztek. Az Olt partján nagyon jó minőségű kavics található, a Keleti-Kárpátokból leszállította az Olt a törmeléket, a Feketeügy eldugta, s itt lerakta. Megjelentek a kisebb-nagyobb kitermelők, nemrég egy nagy multinacionális cég kezdte meg az intenzív területvásárlást, és úgy tűnik, nem lehet megállítani ezt a folyamatot. Hihetetlenül nagy árat ajánlanak, három eurót négyzetméterenként, sok háromszéki településen beltelekért nem fizetnek ennyit. Egyetlen jó oldala, hogy a tulajdonosok reális értékben tudják eladni területüket, nem közvetítők vásárolják fel aprópénzért, és ez a pénz itt marad, abból újítják fel a házukat, befektetnek, gazdálkodnak. Ugyanakkor hatalmas termőterületek kerülnek idegen tulajdonba, és válnak kavicsbányává, ez hosszabb távon nagyon káros lehet. Ez nagyon nagy veszélyt hordoz szerintem.