Sepsiszentgyörgy, 2018. február 21., szerda 08:58
Köszöntjük Eleonóra nevű olvasóinkat!

A parlament megkérdőjelezte tisztaságát (2009-es elnökválasztás)

2018. február 13., kedd, Belföld
A parlament két kamarájának együttes ülése a szociálliberális kormánytöbbség szavazataival fogadta el tegnap a 2009-es elnökválasztást vizsgáló parlamenti különbizottság jelentését, amely bűnszövetkezet létrehozásával, az elnökválasztás kimenetelét eldöntő választási csalás megszervezésével vádolja Traian Băsescut és az országot akkor irányító, Emil Boc vezette jobboldali kormányt. Az ellenzék elutasította a bizottság következtetéseit, az RMDSZ törvényhozói pedig tartózkodtak.
A különbizottság jelentése szerint az elnöki hivatal és a Boc-kormány átfogó, összehangolt akciótervvel készítette elő a választási csalást. A testület állítását egyebek mellett azzal támasztotta alá, hogy a voksolás előtt néhány hónappal Traian Băsescu államfő felmentette tisztségéből a szociáldemokrata belügyminisztert, akinek utódja pedig lecserélte a szociáldemokraták 20 megyei prefektusát. A prefektusoknak jelentős szerepük van a voksolás megszervezésében.
A különbizottság azt is gyanúsnak találta, hogy a második forduló éjszakáján a Román Hírszerző Szolgálat vezetői és Laura Codruţa Kövesi akkori legfőbb ügyész Gabriel Oprea volt belügyminiszter lakásán találkoztak.
A kormánytöbbség tegnapi döntésével parlamenti határozat szintjére emelte a 2009-es elnökválasztással kapcsolatos vádakat, miközben a bizottság elnöke, a szociáldemokrata Oana Florea elismerte, hogy azok bizonyítására a testületnek nem voltak eszközei. A kormánykoalíció nem azért alakított különbizottságot a csaknem egy évtizeddel korábbi elnökválasztás kivizsgálására, hogy igazságot szolgáltasson akkori elnökjelöltjének, az SZDP-ből azóta kizárt Mircea Geoanănak. A parlamenti vita tanúsága szerint a cél az volt, hogy a titkosszolgálatok és a vádhatóság összefonódására, a politikai döntéseket háttérből befolyásoló, úgynevezett „párhuzamos állam” működésére találjanak bizonyítékokat.
A jelenleg ellenzéki szenátorként politizáló Băsescu azt mondta: nem volt szüksége a „párhuzamos államra” ahhoz, hogy legyőzze Geoanăt, és szerinte az ellenfelét támogató médiatrösztök álltak össze bűnszövetkezetté.
A parlamenti határozatnak nincsenek közvetlen büntetőjogi következményei. A dokumentum leszögezi: a legfőbb ügyészségen múlik, hogy a bizottság következtetései alapján eljárást indít-e a volt államfő ellen.
A 2009-es elnökválasztás második fordulójában a hivatalban lévő Traian Băsescu államfő úgy szerezte meg második ötéves mandátumát, hogy alig több mint fél százalékponttal, 70 ezer szavazattal múlta felül ellenfelét, Mircea Geoană szociáldemokrata pártelnököt, miközben az érvénytelen szavazatok száma megközelítette a 140 ezret.
Hozzászólások
2018-02-13: Belföld - :

Az autonómia helyreállítását kéri az SZNT

A fél évszázada megszüntetett magyar autonóm tartományra emlékeztetve, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) arra hívja fel a figyelmet: a székelység területi autonómiája követelésével olyan jog helyreállítását kéri, amelyet a román állam korábban már elismert.
2018-02-13: Világfigyelő - :

Csáky: komoly fegyvert kapott a magyar nemzetpolitika

A magyar nemzetpolitika és a magyar diplomácia óriási fegyvert kapott a kezébe azzal az őshonos nemzeti kisebbségek védelméről szóló határozattal, amelyet a múlt héten fogadott el az Európai Parlament (EP) – jelentette ki Csáky Pál, a felvidéki Magyar Közösség Pártjának (MKP) EP-képviselője Pozsonyban tegnap.