„Jól sikerült ez a nyolc év, jobban, mint ahogy vártuk” – értékelte a 2010 óta tartó kormányzást a miniszterelnök, úgy fogalmazva: „időarányosan talán előbbre is vagyunk, mint ahogy elterveztük”. Kiemelte, hogy tíz év alatt egymillió munkahely létrehozását vállalták, és már 736 ezernél tartanak; karácsonykor nyugdíjprémiumot fizethettek a nyugdíjasoknak, és tető alá hoztak egy béremelési és adócsökkentési megállapodást.
„Úgy látom, a hibajegyzékkel együtt is, hogy ez a nyolc év nemcsak vállalható, de számos eredményére büszkék is lehetünk” – mondta Orbán Viktor, azt kívánva Magyarországnak, soha rosszabb nyolc éve ne legyen. Jelezte ugyanakkor: noha az ország jobban néz ki, mint nyolc éve, de még nem olyan, amilyen lehetne, már jobban teljesít, de még nem úgy, ahogy tehetsége alapján képes lenne, „még mindig nem értünk a munkánk végére, van még abból bőven”.
A kormányfő kifejtette: hisz abban, hogy Magyarország olyan hely, ahol a kemény munkát megjutalmazzák, ahol aki többet dolgozik, többet is visz haza, valamint abban is, hogy a családok tartják meg az egész országot. „Nekünk, magyaroknak akkor van jövőnk, ha magyarok maradunk, ápoljuk a magyar nyelvet, megvédjük keresztény és magyar kultúránkat, megőrizzük a függetlenséget és a magyar szabadságot” – mondta.
Orbán Viktor értékelése szerint a magyar modell működik, és azért sikeres, mert magyarok milliói hisznek benne. „A munkát megbecsülni, a családokat támogatni, a nemzeti identitást megtartani, a függetlenséget megőrizni – ez a jövő, s ez a jövő a mienk lehet” – hangsúlyozta. Köszönetet mondott annak a 700 ezer embernek, aki nem segélyből, hanem már munkából tartja el családját, a munkahelyeket teremtő magyar vállalkozóknak és a családalapítás útjára lépett fiataloknak.
Az elért eredmények között beszélt a pénzügyi kiszolgáltatottság megszüntetéséről, arról, hogy „a családok a rezsivel nem a multik profitját fizetik”, valamint az energiafüggőség korszakának végéről, mivel hamarosan nemcsak Oroszországból, de Romániából, sőt, Lengyelországból is érkezik gáz. Kiemelte azt is, hogy nemzeti kézben van a bankrendszer több mint 50 százaléka, és nemzeti tulajdonba került a magyar médiumok több mint fele. Magyar bankrendszer és magyar médiumok nélkül nincs nemzeti függetlenség – jelentette ki. „A függetlenségünk most megvan, de az nem olyan, mint a lekvár: nem áll el a polcon, időről időre meg kell védeni” – mondotta. Hallgatóságától azt kérte: ne feledjék, nem szabad az ország sorsát az internacionalisták kezébe adni.
Budapesten a világos beszéd a divat
Orbán Viktor arról is szólt, hogy egy ország kormányzásához tapasztalat és magabiztosság, terepismeret és nemzetközi kitekintés kell. „Mi nemcsak polgári, de nemzeti kormány is vagyunk” – tette hozzá, majd A haza minden előtt jelszót „modern kiadásba” öntve kijelentette: „Nekünk Magyarország az első.” Felhívta a figyelmet emellett arra, hogy Magyarország mára jócskán felértékelődött, „hírünk, ismertségünk, befolyásunk nagyobb, mint azt az ország mérete vagy gazdasági súlyunk indokolná”. Szerinte ez elsősorban annak köszönhető, hogy a Fidesz–KDNP Magyarországon „nyolc éve szünetelteti a politikai korrektséget, süllyesztőbe került az euroblabla, a liberális szépelgés, a korrekt semmit mondás, a szájkosarat visszaküldtük Brüsszelnek, a pórázt pedig az IMF-nek”.
„Budapesten a világos beszéd a divat, itt azt akarjuk mondani, amit gondolunk, és azt akarjuk cselekedni, amit kimondunk. Nagy luxus ez a mai európai politikában, és mi, magyarok szinte lubickolunk benne, persze jó lenne, ha a víz ritkábban fröccsenne ki a partra” – mondta.
Orbán Viktor a Fidesz harminc évéről szólva az antikommunizmust és a hazafiasságot hangsúlyozta. „Szenvedélyesen szeretjük Magyarországot, és készen állunk, hogy mindent megtegyünk érte” – fogalmazott, jelezve: ez különbözteti meg őket a többi politikai párttól.
A kormányfő az ellenzékről szólva megjegyezte: állapotukat látva nem mindig hisz a szemének, értékelése szerint Magyarország ennél többet érdemel, s nem érti, azok hogyan tudnak ilyen állapotban bizalmat kérni, sőt, kormányzásra jelentkezni. „Van olyan párt, amely idegenlégióst igazol a listavezetői székbe, miniszterelnök-jelöltnek hívatja magát, pedig mindenki látja, csak egy »csődgondnok«, akinek az jutott történelmi feladatul, hogy kivezesse az MSZP-t a parlamentből” – értékelt. Megjegyezte: „A másik baloldali párt rátalál régi gyökereire, és egy volt miniszterelnök vezetésével visszavedlik egy virtigli kommunista párttá, aki börtönnel, államosítással, új rendszerváltással fenyegeti az embereket, és szellemi tekintetben csak annyit tud mondani, hogy az egyházak fogják be a szájukat.”
Kitért arra, van olyan párt is, amelynek annyi a mondanivalója a világról, hogy lehet más. „Zseniális meglátás, de hogy milyen legyen, azt tőlük aligha tudjuk meg” – jegyezte meg, kifejtve: ők annyira mások, hogy azt sem tudni, jobb- vagy baloldaliak, nemzetiek vagy internacionalisták. „Azt sem tudjuk, ki van bent és ki van kint, olyan nagy a jövés-menés” – fogalmazott, hozzátéve: a kiváltak alapította pártoknak a nevét sem lehet megjegyezni, mert láthatósági problémákkal küzdenek és kérészéletűek. A kormányfő a legabszurdabbnak azt nevezte, hogy egy szebb napokat is megélt nemzeti párt azzal áll elő „a mai vészterhes és migránsverte időkben”, hogy az iszlám az emberiség utolsó reménye. Nem csoda, ha az országban nem kormányváltó, hanem ellenzékváltó hangulat van – vélekedett a miniszterelnök. Azt is leszögezte: „Azok vagyunk, akik azt gondolják, hogy Európa utolsó reménye a kereszténység.”
Nyugatról fenyeget a veszély
A Nekünk Magyarország az első! feliratú pulpitusról szólva, a migrációra rátérve Orbán Viktor úgy fogalmazott: a bevándorlás miatt Európa felett sötét felhők gyülekeznek, becslések szerint ugyanis a bevándorlók aránya gyorsuló ütemben nő majd a tőlünk nyugatra fekvő európai országokban. NATO-jelentések szerint 2020-ig 60 millió ember indul Európa felé – jelezte, megjegyezve, hogy a legtöbb bevándorló ráadásul az iszlám világból érkezik majd. Ha minden így folytatódik, Európa nagyvárosaiban egyértelmű muszlim többség lesz, s London nem a kakukktojás, hanem az első fecske lesz – mondta.
A miniszterelnök ötvenperces évértékelőjében beszélt a Nyugat- és Közép-Európa közötti vitáról is, úgy értékelve, hogy Nyugat-Európa bevándorlóövezetté, kevert népességű világgá vált, és Közép-Európától különböző, merőben új fejlődési jövő felé halad. Ezzel kapcsolatban közölte: a kerítés megépítésével, a jogi és fizikai határvédelemmel és a rendőrök példamutató helytállásával Magyarország sikeresen megvédte déli határait, „stabilan állunk a lábunkon, Nyugatról azonban – bármennyire abszurd is – veszély fenyeget”.
„A veszélyt brüsszeli, berlini és párizsi politikusok hozzák a fejünkre, azt akarják ugyanis, hogy Magyarország is vegye át az ő politikájukat, azt a politikát, amely bevándorlóországgá tette őket, és megnyitotta az utat a keresztény kultúra hanyatlása és az iszlám térnyerése előtt. Most az a divatos nóta, hogy azért kell hozzájuk hasonlóvá válni, mert ez így szolidáris. Ezért világosan ki kell jelenteni: Magyarország azokkal a nyugat-európai emberekkel és vezetőkkel szolidáris, akik meg akarják menteni hazájukat, a keresztény kultúrájukat” – mondta Orbán Viktor.
A kormányfő szilárdnak ítélte a V4-országokat, s kiemelte azt is: Ausztria most fordult hazafias és keresztény irányba, Bajorországban a CSU vezetésével szellemi és politikai ellenállás épült ki, valamint várja az olasz választási eredményeket és vele együtt a fordulatot, amellyel „a józan ész, az olasz nemzeti és kulturális öntudat és Silvio Berlusconi kerül ismét kormányzati pozícióba, Forza Italia”. Nevesítette azokat az európai politikusokat is, akik az elmúlt években „belénk haraptak, de végül belénk törött a foguk”. Ezek közé sorolta Werner Faymann és Christian Kern korábbi osztrák kancellárt, Matteo Renzi olasz és Zoran Milanović volt horvát miniszterelnököt, valamint a német Martin Schulzot, aki szavai szerint mániákusan minden akart lenni, és végül semmi sem lett. „Úgy látom, a lista nem zárt, van még rajta néhány kiadó hely” – jegyezte meg.
Harcolnak, szövetségeseket keresnek
Azt is jelezte: az ellenerők, Soros György hálózata és az általa megvásárolt nemzetközi bürokraták még korántsem adták fel. Van, aki még érzi a pénzszagot, vannak, akik a globalista elittől kapott állásukat és zsoldjukat nem akarják elveszíteni – mondta, ennek „jól fejlett példányaként” hivatkozva arra a magyar Soros-szervezeti aktivistára, aki azt mondta: „szinte mindenhonnan olyanok érkeznek hozzánk, akik jobbak, mint a hazai népesség”. Szót emelt az ellen, hogy a Soros-hálózat egyik fő ideológusa, az Európa Tanács emberjogi főbiztosa „elkottyantotta”: titokban már évekkel ezelőtt meghirdették „a Soros-féle embertípus kitenyésztésének” programját. „Onnan nézve mi, bennszülöttek, akiknek van saját hazájuk, saját kultúrájuk, saját vallásuk (…), a Soros-félék nézőpontjából reménytelen, átformálhatatlan egyedek vagyunk” – mutatott rá Orbán Viktor, kijelentve: nem fogjuk tétlenül nézni, hogy vannak, akik a Soros-terv végrehajtásán mesterkednek, és ha kell, egyre erősebb jogi fegyvereket vetünk majd be.
A kormányfő első lépésként hivatkozott a Stop Soros törvénycsomagra, kifejtve: a migrációval és migránsokkal való foglalatosságot nemzetbiztonsági engedélyhez kötik, a migránsbarát nem kormányzati szervezeteknek szánt külföldi támogatás egy részét átirányítják a határvédelemre, teljes pénzügyi átvilágítást rendelnek el, s akik nem hagynak fel a veszélyes terveikkel, azokat egyszerűen kitiltják, „legyenek bármilyen hatalmasok vagy gazdagok”.
„Harcolni fogunk a nemzetközi arénában is” – emelte ki, jelezve: ma átadja az Európa Tanács soros elnökének, a bolgár miniszterelnöknek azt az európai törvényjavaslatot, amely megoldhatja az európai határok légmentes védelmét. A határvédelem a fontos, és nem a kötelező kvóta – tette világossá a kormányfő. „Ha ugyanis zárjuk a határokat, senki sem juthat be engedély nélkül, így nem is lesz, kit szétosztani”  – érvelt, megjegyezve: aki engedélyezi migránsok belépését az országába, az tartsa is meg őket, viselje is a gondjukat.
Kifejtette azt is: az ENSZ fejébe vette, hogy az év végéig tető alá hoz egy nemzetközi megállapodást a migrációról, a világszervezet el akarja fogadtatni, hogy a bevándorlás és annak elősegítése kedvezően járul hozzá a gazdasági növekedéshez és a jóléthez. Az ENSZ megszüntetné a bevándorlók határátkelését gátló akadályokat is – tette hozzá, megjegyezve: „kihúzhatjuk magunkat, ez a kerítésről szól, ezt egyenesen nekünk címezték”. A kormányfő ezt úgy értékelte: Soros György és szervezetei nemcsak Brüsszelbe és Budapestre fészkelték be magukat, hanem New Yorkban, az ENSZ-nél is, és temérdek pénzt áldoznak arra, hogy a migrációt világméretekben elfogadtassák.
„De nem vagyunk egyedül, és közösen fogunk küzdeni, hogy Soros Brüsszelben és az ENSZ-ben bemutatott tervét megfékezzük, majd megállítsuk, és ha lesz elég szövetségesünk, márpedig lehet elég szövetségesünk, akkor biztos vagyok abban, hogy a végén sikerrel is járunk” – mondta Orbán Viktor, aki a szokásos Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok! fordulattal zárta beszédét.