Az Előretolt Helyőrség Íróakadémia találkozója Sepsiszentgyörgyön Világító székely szavak

2018. február 24., szombat, Közélet
Sokan voltak kíváncsiak csütörtökön este az Előretolt Helyőrség székely íróira, akik öten öt könyvet mutattak be bő óra alatt. Az estet a házigazda Kopacz Attila, az Árkosi Kulturális Központ vezetője nyitotta meg, felidézve, hogy közel húsz évvel ezelőtt az Előretolt Helyőrség tagjai egy-két írói happeninggel felverték csendes városunkat.
  • Molnár Vilmos, Sántha Attila, Orbán János Dénes, György Attila és Muszka Sándor
    Molnár Vilmos, Sántha Attila, Orbán János Dénes, György Attila és Muszka Sándor

Orbán János Dénes szerint ugyan eltelt húsz év, de a régi tűz, ami az erdélyi magyar irodalom megújhodását eredményezte, még mindig ég a tagokban. A Helyőrség új formában, magyar állami támogatással, Előretolt Helyőrség Irodalmi Akadémia néven Budapestre költözött. Az Íróakadémia egyik fő feladata, hogy utánpótlást neveljen.
A tehetséggondozás mellett  másik fontos küldetése visszaadni a magyar irodalmat az olvasóknak. A rendszerváltás után ugyanis begyűrűztek különböző trendek, amelyek elriasztották az olvasót a kortárs irodalomtól. Ebben Erdély a kivétel, mert az itteni írók foglalkoztak közönségükkel, és adtak arra, hogy úgy írjanak, hogy az olvasók számára érthető legyen. Az anyaországban „elitizálódott” a magyar irodalom. A magyar nép ahhoz van szokva, hogy a klasszi­kusai egyszerre felelnek meg a magas irodalom kritériumainak és ugyanakkor olvasmányosak, közérthetőek. Lényeges tehát, hogy a magas irodalom erényeit a populáris irodalommal ötvözzük – vélte Orbán János Dénes. Továbbá lapot is indítottak, amelynek Előretolt Helyőrség a neve, és ugyanúgy, mint 1995-ben az Erdélyi Napló egykori mellékleteként, ma is különböző magyarországi megyei lapok mellékleteként jelenik meg mintegy kétszázhatvanezer példányban. Tervezik, hogy ősztől, de legkésőbb januártól több erdélyi napilaphoz is hozzácsatolják, de lesz egy erdélyi szerkesztőség is – közölte Orbán János Dénes. Az Előretolt Helyőrség íróakadémia könyvkiadóként is működik: eddig huszonegy kötet jött ki a nyomdából, továbbiakat terveznek.
A felolvasók közül elsőként Molnár Vilmos Márai Sándor- és József Attila-díjas író Csodák ideje című novelláskötetéből olvasta fel A falvédőn című önéletrajzi írását. György Attila Lucius Caius Tarquinius Porsenna képzeletbeli etruszk író gondolatait tolmácsolta. A könyv az etruszk–türrhén  együttélésről szól – nyilván vannak benne áthallások és rájátszások is. „Mi, az etruszkok sehonnan nem jöttünk, leg­rosszabb esetben is visszajöttünk. A türrhének vártak bennünket (…). Nemcsak szívet, hűséget és barátságot adtak nekünk, hanem ami ennél fontosabb: a tudást és az építészetet is. Ha kellett, meghaltak, ha kellett, építettek, de nem éltek városainkban, nem utaztak hajóinkon.” Muszka Sándor tőle megszokott sajátos székely humorával olvasott fel A lusta dög című könyvéből, amely a Sanyi bá’ folytatása, Szilveszter Dániel flekkenfalvi író történeteit tartalmazza. Nagyon oda kellett mindenkinek figyelni Orbán János Dénes ezután felolvasott írására, amelyben kevésbé ismerős székely szavak is elhangoztak. Orbán János a bibliai Teremtés könyvét írta át a Gányolás könyvére.
Az est utolsó felolvasója Sántha Attila volt, aki tizenhárom évig dolgozott a 2004-ben kiadott Székely szótár bővített kiadásán. A Bűhnagy székely szótár mintegy 5200 székely tájszót tartalmaz szócsaládokba gyűjtve. A szerző példaként a „mony” szót említette, ami egyaránt jelent tojást, tököt, herét és haranglábat is. Így a „monyokodás” jelent szeretkezést és idétlenkedést is. A „monyika” a kisgyerek becézése, a „felemonyában” elvégzett munka pedig felemásan elvégzett munka. Fontos tudnunk szavaik eredetét, mert elmondja, honnan jövünk és merre tartunk – vélte Sántha Attila.
Cikk megjelenési időpontja: 2018-02-24 00:00
Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint ki nyeri a futball világbajnokságot?















eredmények
szavazatok száma 204
szavazógép
2018-02-24: Jegyzet - Mózes László:

Mátyás, az igazságos (Kármentő)

Ötszázhetvenöt éve, 1443. február 23-án született Kolozsváron Mátyás király. Hunyadi Mátyást a középkori magyar állam legnagyobb királyaként emlegetik, kinek nevét népmesék és legendák éltetik tovább. Katonai, vezetői érdemei mellett sűrítményszerű életrajzából kiemelhető: a törökverő Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet második fia kiváló nevelést kapott, több nyelven beszélt és olvasott, a művelt és bőkezű uralkodó honosította meg Magyarországon a reneszánszt.
2018-02-26: Máról holnapra - Farkas Réka:

A kiürülő ország

Miközben minden fronton zajlik az igazságügy megkaparintásáért vívott háború, a párhuzamos állammal folytatott harc, és a csapból is a korrupcióellenes ügyészség bizonytalanná vált jövője folyik, alig hallani valamit a hétköznapi romániai valóságról, hirtelen másod(vagy sokad)rangúvá váltak a több mint egy éve tartó kormányzati csetlés-botlások következményei és eredményei. Pedig szörnyülködni e téren is akad okunk bőséggel.