Belföldi hírek

Felmerült, hogy az újabb találkozót Tusnádfürdőn, a bálványosi nyári szabadegyetem keretében tartsák meg, és a tábor előzetes programjában a szervezők — péntekre időzítve — konkrétan is feltüntették a két politikus közös előadását. Markó most július 18-át, 19-ét vagy 20-át nevezte meg lehetséges időpontként, helyszínként pedig Sepsiszentgyörgyöt, Csíkszeredát, Székelyudvarhelyt, esetleg Marosvásárhelyt. Szerinte július második felében mindenképpen jó lenne megfogalmazni bizonyos konklúziókat. ,,...Hiszen együttműködésünk elveit — a nemzeti és politikai összefogás céljait — már tisztáztuk. Most tulajdonképpen az RMDSZ és a szövetségen kívüli politikai csoportosulás választásokon való egységes fellépésének feltételeiről kellene megegyeznünk" — olvasható a levélben. Markó ismételten jelezte: az RMDSZ egy ilyen összefogás nélkül is bejuthat a parlamentbe, de közös érdek, hogy a következő négy évben minél erősebb parlamenti képviselete legyen a romániai magyarságnak. ,,Az RMDSZ meggyőző, 85 százalékos eredményt ért el ugyan az önkormányzati választásokon, de ez nem jelenti azt, hogy nem kell odafigyelnünk a velünk elégedetlenekre, a minket bírálókra, arra a bizonyos 15 százalékra" ― írta Markó, aki megismételte ajánlatát: az RMDSZ listáira építve hozzanak létre belső koalíciót. Eszerint az őszi parlamenti választásokon az önkormányzati választásokon elért arány szerint biztosítanának bejutó helyeket az RMDSZ listáin MPP-politikusoknak is. Az RMDSZ ugyanakkor javasol egy ,,belső koalíciós egyezséget" is, amely egyértelműen tisztázná, hogy a közös listán bejutó MPP-sek megőrizhetnék önállóságukat, s csupán a romániai magyarság egységes politikai fellépését érintő kérdésekben kellene közös álláspontot képviselni. A megállapodásba az RMDSZ szerint bevehetnék az európai parlamenti választásokon való közös indulás lehetőségét is.

A korrupcióellenes harc akadályozása miatt a bukaresti parlamentet bírálja az Európai Bizottságnak a romániai igazságszolgáltatás helyzetét értékelő jelentéstervezete, konkrétan azért, mert őszre halasztotta a korrupcióval gyanúsított törvényhozók ügyeinek kivizsgálását. A parlamentnek Adrian Năstase volt miniszterelnök, Miron Mitrea volt közlekedési miniszter, Codruţ Şereş volt gazdasági miniszter és Paul Păcuraru jelenlegi munkaügyi miniszter esetében arról kellett volna határoznia, hogy engedélyezi-e vagy sem az ügyészeknek, hogy a felsorolt személyek ellen büntetőjogi vizsgálatot indítsanak. A jelentés elmarasztalja a törvényhozókat azért is, mert ,,majdnem elfogadták" a büntető törvénykönyv — Brüsszelben már februárban kifogásolt — módosításait, olyan javaslatok is találhatók ugyanis közöttük, amelyek nehezítenék az ügyészek munkáját a korrupciós ügyek kivizsgálásában. A kérdés még nem dőlt el, továbbra is a parlament napirendjén szerepel. A jelentés tervezete ugyanakkor dicséri az országos korrupcióellenes ügyészség és a főügyészség munkáját. Az EB még legalább egy évig figyelemmel kíséri a hazai igazságszolgáltatás reformját, és félévente elkészíti értékelő jelentéseit.

A Világbank felmérése szerint a romániai állampolgárok összesen 96 féle adót és illetéket fizetnek. A térség országait összehasonlítva kiderül, hogy Lengyelországban 41, Szlovákiában 31, Magyarországon 24 féle adót szed az állam, az adórendszer bonyolultsága és adminisztrációs igénye szempontjából pedig Magyarország — ahol az utóbbi időben egyszerűsítették az eljárásokat — a középmezőnyben van a világ országait tekintve.