Székely szabadság napja MarosvásárhelyenMegillet az önrendelkezés joga

2018. március 12., hétfő, Közélet
Marosvásárhelyen, ott, ahol a Makk-féle Habsburg-ellenes összeesküvést előkészítő Gálffy Mihályt, Török Jánost, Horváth Károlyt, Benedek Dánielt és Bertalan Lászlót 1854-ben kivégezték, ismét ezrek gyűltek össze szombaton, hogy a székely szabadság napján a vértanúk emlékére emelt obeliszk tövében nemzeti összetartozásunkról szóljanak s hangot adjanak autonómiakövetelésünknek.
  • Több ezren vonultak fel Marosvásárhelyen Székelyföld autonómiáját követelve. A szerző felvétele
    Több ezren vonultak fel Marosvásárhelyen Székelyföld autonómiáját követelve. A szerző felvétele
 
A kora délutáni órákban a Székelyföld minden szegletéből ünnepelni érkezőket rendőrök és csendőrök százai felügyelték. Találkoztunk olyanokkal, akik azt mondták, a város bejárata előtt a belső útsávról „szólították ki” mikrobuszukat, s átvizsgálták csomagtartójukat, mások pedig arról számoltak be, lefilmezték az utasokat; mindezek ellenére a rendfenntartók nem voltak ellenségesek, csak arra figyelmeztettek, hogy kollégáik nem fogják megengedni a zászlórudak bevitelét az esemény helyszínére.
Az ünneplőket nem zavarta, hogy úton-útfélen egyenruhások tucatjai alkotta szigetek fürkészik mozdulataikat: már három óra előtt zászlóikkal vértezetten vonultak fel az emlékművet körülvevő dombokra, és énekeltek hegedűkíséret mellett, vagy fúvósaink játékát hallgatták. Az esemény színfoltját jelentette a háromszékiek felvonulása az óriás székely zászlóval, mellyel aztán óvóan kerítették körbe az obeliszket.
Négy órakor a Fehérváry-induló felvételről felcsendülő szólamait követően a marosvásárhelyi vártemplom és a csíksomlyói kegytemplom harangja szólalt meg, majd Ötvös József Pál apostol korinthusiakhoz intézett második leveléből vett ígére alapozva mondott áldást. A vártemplomi református lelkipásztor úgy fogalmazott, bár az elmúlt évszázad során számtalanszor megszorongatták, üldözték és próbálták eltiporni közösségünket, mégis itt vagyunk, nem veszünk el, mert a jó Isten velünk van, nem hagy el. „Volt megingás, de sosem estünk kétségbe, mert az ősi földet elődeink teleépítették templomokkal, imánk pedig pajzs volt” – mondotta Ötvös József.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke üdvözölte, hogy az 1568-as tordai országgyűlés olyan vallásbékét teremtő törvényt hozott, amelyre eszmeisége okán méltán tekinthetünk a modern európai demokrácia egyik alap­pilléreként. A volt református püspök a 164 esztendeje mártírhalált szenvedetteket példaként állította a ma vezetők elé, felidézte: székely hűségükért készek voltak a halálra is. Mint mondotta, a közel három évtizede meghirdetett, ám egyes képviselők és szenátorok által neptuni zsákutcába terelt autonómiaharcunknak új lendületet kell adnunk, mert ellensúlyoznunk kell a Székelyföldet el nem ismerő és közösségünk puszta létében is állambiztonsági kockázatot látó román hatalmat. Tőkés László szerint – a velünk együtt élő románságnak kezet nyújtva – ki kell vívnunk, hogy Székelyföld maradjon székely föld, Erdély pedig Románia határai között is maradjon Erdély.
A székelyföldi ifjúsági szervezetek nevében felszólaló Tőke Ervin úgy fogalmazott, nem szabad hagyni, hogy a székely szabadság iránti igény kialudjon, ezért a székely szabadság napjához hasonló rendezvényeken való részvétel által lángját folyamatosan táplálnunk kell. Fel kell vennünk a harcot az ellenünk következetesen hadjáratot folytató román állammal szemben: folyamatosan emlékeztetnünk kell közösségünket, nem csak általános jogaink vannak, de Székelyföld önrendelkezési joga is megillet minket. Céljaink elérése érdekében viszont arra van szükség, hogy nyomasztó álomból felébredve merjünk cselekedni.

Jokin Bildarratz Sorron, a Baszk Nemzeti Párt spanyol szenátusi képviselője azt mondta, megérti a székelység gondjait, hiszen ő maga is olyan országban él, melynek vezetői szintén kétségbe vonják közösségük jogait, önkifejezési módjaikat pedig korlátozni próbálják. A baszk vezető azt kívánta a székelyeknek, legyen erejük felvenni a harcot a román állam magyarság ellen irányuló nyílt, illetve settenkedő asszimilációs törekvéseivel szemben. Jokin Bildarratz Sorron a felszólalását záró éneklésével – a baszk dal a szabadságot jelképező madárról szólt – minden bizonnyal sokak számára szerzett emlékezetes pillanatokat.
Jordi Xucla i Costa, a Katalán Európai Demokrata Párt spanyol alsóházi képviselője megemlékezett azon barátairól, akiket politikai kiállásuk miatt a spanyol hatalom nemrég börtönbe vetett. Véleménye szerint az Európai Unió nem egyenlő az azt alkotó tagállamokkal: határain belül számos olyan nemzetközösség él, amely saját nyelvvel, kultúrával és történelmi múlttal rendelkezik, így azok óhajait is számon kell tartani, jogaikat pedig szavatolni kell. Az önrendelkezés joga megilleti a székelységet is, ám hogy célt érjünk el, kétszer okosabbaknak, kétszer kitartóbbaknak, kétszer jobb stratégáknak kell lennünk, mint a többség.
Az Európai Szabad Szövetség (EFA) nevében szóló Gio Paolo Baglioni szerint nem igaz, hogy egy egységes és oszthatatlan államban nem lehetnek területi autonómiák: az olasz alkotmány majdnem szó szerint olyan, mint a román, mégis több autonóm tartománya van Olaszországnak, és az  Európai Unió számos országában biztosítják a nemzeti közösségek számára az önrendelkezés valamilyen fajtáját. Az olasz politikus a román kormánynak azt üzente, ismerje fel, az ország egészének javát szolgálja, ha a fejlődni kívánó székelység számára megadja, amit kérnek, hiszen általuk ő is gazdagodik.
Szabolcs Attila, a magyar Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának alelnöke a székely zászlót a szabadság és az összetartozás fontos jelképének mondotta. Budafok polgármestereként a székely zászlót öt éve Magyarországon elsőként hivatalára kitűző politikus kijelentette: erőnket egyesítve kell fellépnünk, hogy a román hatalom száz esztendeje tartó fölényeskedő erőfitogtatásának ellent tudjunk állni.
Dávid László, a Sapientia Tudományegyetem rektora, a Székely Nemzeti Tanács által adományozott Gábor Áron-díj friss kitüntetettje iskoláink és egyetemeink megtartása és éltetése mellett emelt szót, mondván, az önrendelkezés megteremtésének egyik feltétele, hogy szellemileg haladó, jól felkészített szakembereink legyenek.
Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke szerint az önrendelkezés megteremtésére feltétlen szüksége van a székelységnek, hiszen az elmúlt száz esztendő bizonyította, a román állam nemhogy nem kíván a régióban fejleszteni, de ellenünk törnek minduntalan – elég, ha csak a katolikus középiskola vagy a MOGYE helyzetére gondolunk –, s megpróbálnak ellehetetleníteni.
Szilágyi szerint a helyi románsággal meg kell értetni, nem kell félniük a székely autonómiától, hiszen mi békében szeretnénk élni velük, harcunk célja pedig nem az ország területi csonkítása, hanem közösségünk megerősítése, ami által Erdély is erősödne.

Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke felolvasta a Románia kormányának és parlamentjének címezett, de tájékoztatásképpen Klaus Iohannis államfőnek is elküldött petíciót, a jelenlevők pedig közfelkiáltással fogadták el azt.
A székely és a magyar himnusz eléneklését követően az ünneplők a Postarétről példásan viselkedve, jelszavakat – Itthon vagyunk!, Autonómiát! – skandálva vonultak a néhai városháza, falai közt jelenleg a kormánymegbízotti hivatalnak otthont adó épülethez, ahol átadták a petíciót. Az este folyamán a közeli Grand Szállodában adták át a Gábor Áron-díjat Dávid Lászlónak, laudálója a Háromszék munkatársa, Csinta Samu volt.
Cikk megjelenési időpontja: 2018-03-12 00:00
Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint milyen célt szolgál az igazságügyi törvények módosítása?







eredmények
szavazatok száma 232
szavazógép
2018-03-12: Sport - :

Kikapott a Mikósokk (Minifoci)

A Málnás négygólos különbséggel győzött a Mikósokk ellen a sepsiszentgyörgyi öregfiú minifoci-bajnokság 13. fordulójában.
2018-03-12: Közélet - :

Szükség van a párbeszédre (Székely szabadság napja)

Izsák Balázs szerint a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) megnyerte a csatát a román hatóságokkal, és vonatkoztatási ponttá tette a március 10-i marosvásárhelyi megemlékezést és felvonulást.