Székely szabadság napjaAz emlékezés és a tiltakozás pillanata

2018. március 12., hétfő, Közélet
Büszke és egyben alázattal teli főhajtásra sereglett pár száz sepsiszentgyörgyi polgár szombaton a turulmadaras emlékmű elé, hogy a marosvásárhelyi rendezvény előjátékaként lerója kegyeletét. A jobbára Marosvásárhelyre igyekvőkből álló emlékezőkhöz Gazda Zoltán, a Sepsiszéki Székely Tanács, majd Ferencz Csaba, a Székely Nemzeti Tanács tájékoztatási alelnöke szólt, illetve Incze Zsolt református esperes Isten áldását kérve bocsátotta útjukra a székely fővárosba készülőket és a sepsiszentgyörgyi tiszteletadókat.
  • Albert Levente felvételei
    Albert Levente felvételei
 
A Kónya Ádám Művelődési Ház férfidalárdája által megszólaltatott Szózatot követően Gazda Zoltán, a Sepsiszéki Székely Tanács elnöke szólt az összegyűltekhez, s mint fogalmazott, e nap egyben ünnep és gyász.
Ünnepe annak, hogy a székelység történelmi szerepet vállalt évszázadokon keresztül saját és a magyarság szabadságának megőrzésében, és teszi ezt most is, éltető erőként szolgálva Erdély egyre inkább szórványosodó magyarsága számára. A gyászé is e nap, mivel mártírhalált halt elődeinket is siratjuk, velük együtt az elvett, elveszített székely szabadságot, melyet azóta is kitartóan óhajt e közösség – fogalmazott Gazda Zoltán. Figyelmeztetett, történelmi felelősség hárul a székelységre, kezében a helyzet kulcsa, melyet kiereszteni nem szabad, és bár ketyeg az óra, még mindig nem késő felemelni szavunkat a székely szabadságért, és annyiszor megmozdulni érte, ahányszor a helyzet megköveteli. Ehhez igényét határozottan kimondó és felmutató közösségre van szükség.
Nehéz és mégis reményt adó szavakkal fordult „a járdán mint a gyepűn álló”, emlékezni és tiltakozni egyaránt egybegyűltekhez Ferencz Csaba. A Székely Nemzeti Tanács alelnöke a székely közösségi lét egyik legfontosabb ünnepének minősítette a marosvásárhelyi mártírium emléknapját, még akkor is, ha a kegyelet a tiltakozás hangjaival vegyül. Ferencz Csaba szerint egy sokkal szélesebb körű emlékezés pillanata e nap, hiszen nemcsak a marosvásárhelyi Postaréten kivégzettek, hanem az elbukott magyar szabadságharc, azaz a szabadság lángját fellobbantani kívánó Makk-féle összeesküvés miatt elítélt mintegy ötven hazafi előtt tisztelegnek, és mindazok előtt, kik az eszme nevében életüket adták. A tiltakozás hangjai ugyanakkor nem csitulhatnak, hiszen százhatvannégy év elteltével sem adatott meg a székelységnek, hogy igénye és akarata szerint élje meg szabadságát. Csak az a nép érdemli meg a szabadságot, mely ki is tudja vívni magának – ezen gondolat mentén hirdették meg tíz évvel korábban a székely szabadság napját, március 10-ét. Az akkori felhívásban is egyértelművé tették: nem csak emlékezés napja ez, az összetartozásé is, a közös tudatos fellépésé a nemzeti önrendelkezés jegyében – idézte Ferencz Csaba, majd Jókai Mórnak a postaréti emlékművön máig olvasható sorait segítségül hívva – „legyen ez a nap a törvényes, szabad és független nemzeti állás jelképe” – kijelentette: ez a huszonegyedik század politikai nyelvén a területi autonómiát jelenti, azt a törvények által garantált önkormányzást, melynek törvénytervezetét a napokban tűzte napirendre a román parlament, és melyben világosan megfogalmazták: a szabad nemzeti jogállás számunkra az országon belüli önrendelkezést, vagyis az autonómiát jelenti, amely egyben a közösségi szabadság megélésének is a kerete. Ferencz Csaba egyben a kétkedőknek is üzent: akarat és cselekvés nélkül semmi sem valósítható meg, ezért sem a statútum, sem a vértanúk napja nem lehet miért kérdések tárgya.
A tiltakozás létjogosultságát megerősítendő Ferencz Csaba Románia idei centenáriumi éve kapcsán rámutatott: a székelységnek csak akkor lenne oka ünnepelni, ha a száz évvel korábban megígértek maradéktalanul teljesültek volna, ehelyett 1918 óta kisebb-nagyobb megszakításokkal a homogén nemzetállam létrehozásán mun­kálkodnak, de minden asszi­milációs terv ellenére „a székelység létezik, akarata szilárd, reneszánsza pedig valóság”. Nehéz az empátia, az együttérzés hangján szólni mindaddig, amíg szülőhazánkban továbbra is idegenekként tekintenek ránk, nyíltan vagy burkoltan, különböző eszközökkel, de a létünkre törnek, és e jelenség újból és újból feltámadni látszik – fogalmazott. E sok esetben törvénytelen hatósági törekvések – mint Dabis Attila külügyi megbízott kitiltása Romániából – célt tévesztenek, a megfélemlítési akciók nem járnak sikerrel – üzente az SZNT-alelnök. Zárásként Ferencz Csaba a képviselőház asztalán fekvő statútum kapcsán felhívta a figyelmet: mind a parlamenti, mind a köznapi viták során rohamra lehet számítani, melyre erős érvrendszerrel kell felkészülni.
A kevesek harcához kért erőt imájában Incze Zsolt esperes, és egyben megbocsátást is azért, mert az igazságtalanságot mégsem tűri egy maroknyi közösség szótlanul, és nem ünnepelhet olyanokkal, akik jogainkat, életünket, lelkünket tiporják.
Cikk megjelenési időpontja: 2018-03-12 00:00
Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint ki nyeri a futball világbajnokságot?















eredmények
szavazatok száma 211
szavazógép
2018-03-12: Közélet - :

Szükség van a párbeszédre (Székely szabadság napja)

Izsák Balázs szerint a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) megnyerte a csatát a román hatóságokkal, és vonatkoztatási ponttá tette a március 10-i marosvásárhelyi megemlékezést és felvonulást.
2018-03-12: Máról holnapra - Farcádi Botond:

Marosvásárhely után

Megfordulni látszik az elmúlt években tapasztalt csökkenő trend: tavalyhoz vagy akár az előző pár évhez képest idén jóval többen tartották érdemesnek részt venni Marosvásárhelyen a székely szabadság napján – az is igaz viszont, hogy ez még mindig meg sem közelíti az öt évvel ezelőtti létszámot.