Gidófalva márciusa

2018. március 13., kedd, Riport
Fokozottabb az ünnepi készülődés, már csak annak okán is, hogy kerek 170 évvel ezelőtt lobbant fel Budapesten
a magyar szabadságharc lángja, s Gidófalván ringatták ­bölcsőjét Czetz Jánosnak, „Bem jobbkezének”, a magyar forradalom és szabadságharc fiatalon száműzetésbe kényszerült honvédtábornokának. Ebben a sepsiszéki községben soha nem lankadt a március 15-i ünnepet megelőző lelkesedés. Büszkék is arra a gidófalviak, hogy fiatalokból álló fúvószenekara van a községnek. Nélkülük nem ünnep az ünnep, „s ha rázendítenek, újra megtelnek a szívek-lelkek ünneplésre való kedvvel”.
  • Nemzeti ünnepünkre készülnek a sepsiszéki községben is
    Nemzeti ünnepünkre készülnek a sepsiszéki községben is
  • A községháza
    A községháza
  • Berde József
    Berde József
  • Zsigmond Zoltán Károly
    Zsigmond Zoltán Károly
  • Kanyó István. Albert Levente felvételei
    Kanyó István. Albert Levente felvételei
 
Ünnep az emlékjeleknél
A gidófalvi református vártemplom cinterme valóságos emlékhely, s ez a mindenkori március 15-i ünnepségek egyik helyszíne.
– A felvonuló gyerekek délelőtt érkeznek a templomba – tájékoztatott Berecki László lelkipásztor –, és az énekkarral együtt részt vesznek az ünnepi istentiszteleten. Hagyományos módon itt szokták elhelyezni az emlékezés koszorúját a cinterem negyvennyolcas emlékhelyein és Nagy Ferenc temetői síremlékén.
A gidófalvi templomdomb műemlék vártemplomával többszörösen ide köti az ünneplőket, mert itt áll Czetz János (1822–1904) honvédtábornok emlékkopjája (a fotosi Imreh Ferenc munkája), ennek a faluközösségnek volt református lelkipásztora Nagy Ferenc (1787–1865), aki előrehaladott kora ellenére is aktívan részt vett a szabadságharcban, s ezért börtönt szenvedett. Emlékplakettje a vártemplom belső falán  látható. A templomvárral szembeni épületben ilyenkor nyitva tart az állandó Czetz János-emlékkiállítás, ahol a legfiatalabb látogató is pillanatok alatt megtudhatja, miért emlékezünk őreá március 15-én.
Czetz őrnagyi rangban lett Bem táborkari főnöke. A nagyszebeni ütközetben szerzett érdemeinek elismeréseként léptették elő tábornokká. Világos után emigrált. 1859-ben ő szervezte az első magyar légiót Olaszországban. Argentínában telepedett le, térképészeti intézetet és katonai akadémiát alapított. Utóbbinak 55 éven át igazgatója is volt. Nevét felvette a gidófalvi központi általános iskola. A községháza külső falán álló emléktábláján pedig olyan szöveg olvasható, amely jó volna, ha nemes cselekvésre sarkallná a mai zsenge korú tanuló-deákifjúságot is:
„Ebben a községben született 1822-ben / Czetz János / 1848–49-ben honvédtábornok, / aki a szabadságharc szomorú végével / hazájából bujdosva, / 1904-ben Argentína szabad földjén, / Buenos Airesben fejezte be nemzete / szabadságáért utolsó percig / harcoló nemes életét. / E táblát a Székely Mikó Kollégium / 1910–11-ben érett ifjúsága készítette.”
E tábla alatt található az a Czetz-fémdomborművel ellátott emlék, melyet a szülőfalu, a korabeli községvezetés és a helyi RMDSZ állíttatott 1997-ben, a tábornok születésének 175. évfordulója alkalmával. A plakett Petrovits István alkotása. Ide helyezik el a jelenlevők az emlékezés virágkoszorúit. Czetz emlékére kísérletezte ki és keresztezéssel hozta létre bodosi Budai József pomológus a nevét viselő Czetz-almát. Oltóvesszői e sorok írója révén jutottak el Olasztelekről Gidófalvára néhai Kátai Károly (1910–1997) kertjébe, ahol ma is teremnek.
– A helyi hagyomány és jól bejáratott forgatókönyv kötelez bennünket minden március 15-én – mondta Zsigmond Zoltán Károly, a honvédtábornok nevét viselő iskola igazgató tanára. – A legfiatalabbakkal kezdünk mindig. Iskolásaink a névadóra emlékeznek és koszorúznak az iskola udvarán levő Czetz-emlékkopjánál. Innen vonulunk a csütörtöki templomi istentiszteletre, a községházán levő emléktáblánál meghallgatjuk a lelkipásztor emlékező imáját, ahol a község polgármestere, Berde József köszönti a jelenlevőket, majd a kultúrotthon színpadán bemutatjuk az alkalomra összeállított és felújított zenés-énekes márciusi 15-i műsorunkat.
Czetz János „unokáiról”
Az iskola helyzete felől ugyancsak Zsigmond igazgatótól érdeklődtünk. Elmondta, hogy lassan itt is jelentkezett a tanulólétszám apadása, évente olyan hét-nyolc gyermekkel kevesebbet íratnak be. Ezt befolyásolja az is, hogy több gyermekes család a megélhetés miatt a kicsikkel együtt külföldön tartózkodik. Közrejátszik a város közelsége is, vannak szülők, akik a város valamelyik iskolájába járatják gyereküket. Eléggé kevés az utánpótlás:  óvodánként Fotoson és Angyaloson tíz-tíz átlaglétszámra lehet számítani, ami az előírások alsó szintjét jelenti. Sajnálatos módon az ötödik és hatodik osztályokban már tíz alá esett az osztálylétszám. Összevonták a hatodik osztályt a nyolcadikkal, ugyanis az utóbbiban is csak nyolc tanuló van. Sajnos, jövőre az ötödik-hatodikot kell majd összevonni.
– Lesz-e lehetőség folytatni az udvaron levő régi iskola épületénél a munkát, és mi lenne a funkciója?
– Ez nagy és fontos lépés lenne. Be kell fejeznünk az épület belső felújítását-meszelését, tetőzete és az alapok melletti szellőzőrés már elkészült. Ebben az épületben tároljuk a  gazdagnak mondható iskolamúzeumi tárgyi gyűjteményünket, amit nagyon szeretnénk kiállítani a közeljövőben. Ennek az épületnek kell helyet adnia az iskolai könyvtárnak is, amelynek állandó jelleggel működnie kell, s ami talán a legfontosabb: ide kell visszaköltöznie az óvodának, amely speciális programmal működik, szabadabb mozgásteret igényel, de jelenleg az iskola új épületében található. A legközelebbi tervünk egy gyerekjátszótér kialakítása lenne a szóban forgó és csak részben felújított épület előterében. Erre olyan pályázati lehetőség mutatkozik, amelyet az RMDSZ koordinálna a magyar állam anyagi támogatása révén. Szülői igény mutatkozik a délutáni iskola bevezetésére is. Elvileg nem is lenne kifogásunk ellene, megígértük, hogy keressük az útját és törvényes-jogi szabályait. Régi óhajunk lenne egy jól és gyümölcsözően működő testvériskolai kapcsolat kialakítása is, amire eddig nem adódott alkalom.
Zsigmond igazgató szabadidejében díszítő fafaragással is foglalkozik. Közösen faragták meg barátjával Zoltánban a Benkő–Zágoni-udvarház és a felújított monumentális barokk Czerjék-kapu térségében a Váradi József-emlékkopját. Egyéni alkotása Árva Bethlen Kata emlékkopjája a róla elnevezett egykori étfalvi iskola udvarán, két háromszéki kopjájával van jelen a Bözödújfalusi emlékparkban is.
Kicsi pénz, kicsi muzsika
Vevők arra a helybeliek, hogy szülőfalujukról, lakóhelyükről, annak lakhatóságáról beszélgessünk. Tudják, a mai községvezetők leleményességétől, kitartásától, igényességétől függ sok minden. Ujjaikon számolják, hogy kik voltak Gidófalva polgármesterei a rendszerváltás utáni években, ki mit tett és mit hagyott maga után. „A gazdaszellem és a sikeres pályázás elsőrendű elvárás” – mondották. A dolgok jelenlegi állása felől érdeklődtünk Berde József polgármestertől, tudva azt, hogy Gidófalva községnek is kevesebb az ez évi költségvetése, mint a múlt esztendőben.
– Bizony, mi is a panaszkodók közé tartozunk, ami a pénzalapokat illeti. Nagy álmaink nem lehetnek éppen emiatt, de legalább a régieket szeretnénk kivitelezni. A működési költségeket úgy-ahogy elő tudjuk majd teremteni, esetleg a fizetésekkel lenne valamicske baj az utolsó negyedévben. Abból a bizonyos forgóalapból valamennyi megmaradt, abból tudnánk még áldozni a község előmenetelére, a többi nem más, mint helyben topogás. Tizennégy éve küzdünk az előrehaladással, sajnos, a lehetőségek évről évre gyengébbek. Az ősi szólásmondás is erre céloz: „kicsi pénz, kicsi muzsika!” A bürokrácia sem épül le egy keveset sem. Hihetetlen, hogy az Angyalosra tervezett ravatalozó papírformaságaira egy esztendőt kellett várni! Most kell letennünk az építkezési engedélyre a dokumentációt, szerencsére erre a pénzt elkülönítettük. Nem mindenki ért egyet velünk abban, hogy sporttevékenységgel is kell foglalkoznunk, mert ennél fontosabb dolgok is lennének Étfalva-Zoltánban. Szeretnénk befejezni ott a nagy érdeklődésnek örvendő tekepálya bővítését. Első részében öltözőt, mosdót, illemhelyet akarunk kialakítani, mert ilyen lehetőség a környéken nincsen annak a számára, aki messziről jön ide kuglizni-szórakozni, edzeni. Ezt szeretnénk az idén kivitelezni.
Tennivalóik más településeken is vannak – folytatta Berde József. Fotosmartonosban évekkel ezelőtt az iskola udvarán jobbára önerőből és kalákával felújítottak egy régebbi épületet, hogy majd közösségi célokat szolgálhasson. Ennek az épületnek a korszerűsítését, minimális közművesítését szeretnék elvégezni az idén. Tavaly félig-meddig önerőből megkezdték a szennyvízcsatorna lefektetését Angyalos felé, ez lenne a következő település, amely részesülne az elengedhetetlenül fontos közművesítésben. Ennek a munkálatnak is beszerezték az engedélyét, és apró lépésekkel folytatják a kivitelezését. Örvendetes hír Gidófalvának, hogy a község szennyvízhálózatával rácsatlakozhatnak Sepsiszentgyörgy kanálisrendszerére, és a jövőben a község is a város hálózatából kaphatja a minőségi ivóvizet. Ezek a fejlesztések benne foglaltatnak a városi közművek fejlesztési programjában.
A polgármester asztalán láttuk a két ikerfalu és Angyalos közútjainak aszfaltozási tervezetét is, amelyre pályázni szándékoznak.
A község testvértelepülési kapcsolatot alakított ki a magyarországi Nyárád nagyközséggel. Erről kérdeztük a polgármestert, aki elmondta, hogy a település Közép-Dunántúlon helyezkedik el, nem messze a Balaton-felvidéktől. Örvendenek ennek a jól alakuló kapcsolatnak, amelyről már megszületett a hivatalos szándéknyilatkozat is. Igyekeztek kölcsönösen megismerni egymást, az első benyomások jónak mutatkoztak. Sajnos, a két település között tetemes a távolság, ami megnehezíti a szorosabb kapcsolattartást. Ennek ellenére keresik a lehető legjobb és legbarátibb viszony fenntartását. Ebben az esztendőben a nyárádiakat várják viszontlátogatásra, a tavaly egy helybeli küldöttség már tiszteletét tette Nyárádon.
Gidófalva falvaiban folyik az élet, bontakozik a tavasz, van olyan kisgyerek, aki már kérdezgeti, hogy mikor jön húsvét, a napsütötte helyeken pedig gereblyézik a zöldülő gyepet. Angyaloson egyik legfontosabb tavaszi munka veszi kezdetét – adta hírül Kanyó István, a szarvasmarha-tartó gazdák egyesületének elnöke. Itt is és Fotosmartonosban is a távozott lelkészek helyébe újakat akar a két református gyülekezet. Étfalvazoltán mindkét templomának tatarozását tervezi a kétszáz lelket alig meghaladó református gyülekezet.
Cikk megjelenési időpontja: 2018-03-13 00:00
Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint ki nyeri a futball világbajnokságot?















eredmények
szavazatok száma 204
szavazógép
2018-03-13: Magazin - :

Hajléktalanná vált az egykori milliomoscsináló

Ioan Stoicát, az 1990-es években működő Caritas piramisjáték alapítóját kilakoltatták brassói garzonlakásából, mert nem fizette a lakbért, és a közköltségeknél is jócskán tartozott. Az annak idején hatalmas pénzeket forgató 76 éves exkönyvelő egyik napról a másikra hajléktalanná vált.
2018-03-13: Gazdakör - Bokor Gábor:

Vigyázat a parlagfűvel!

Komoly büntetésekre számíthatnak azok a gazdák, akik termőföldjeiken nem irtják a parlagfüvet. A Romániában leginkább allergénnek tartott növény irtását szabályozó törvénytervezetet 264 igen szavazattal, egy tartózkodás mellett fogadta el a képviselőház. Európa-szerte ehhez hasonló törvényekkel kívánják visszaszorítani a parlagfű hatását.