Hálásabb közönsége nem is lehetett volna szerdán a sepsiszentgyörgyi bábszínháznak, amely vidám, hangulatos előadásával ezúttal az őrkői gyermekeket örvendeztette meg. A bábszínház világnapját idén a Néri Szent Fülöp-iskola szomszédságában, a multifunkcionális központban ünnepelte a Cimborák társulata, választásuk nem véletlenül esett a perifériára, azt kívánják elérni, hogy évente néhány alkalommal azok is átéljék a bábos történetek különleges élményét, akiknek egyébként nincs erre lehetőségük.
Alkotók és nézők egyaránt izgalommal készültek az előadásra, sok gyermek már akkor az ajtó előtt várakozott, amikor a társulat tagjai még az utolsó előkészületeken dolgoztak. A darabot rendező Nagy-Lázár József vezető bábszínész felidézte, évekkel ezelőtt Nagy Kopeczky Kálmánnal játszottak már hasonló környezetben vásári játékokat, szórványban, cigánytelepen is. „Hihetetlen, ahogy ezek a gyermekek megélik a mesét, sokkal közelebb állnak a természethez, a balladák, mesék világához, ez tükröződik a táncaikban is” – fogalmazott, s megjegyezte: úgy érzi, nagyon jó közönségük lesz az Őrkőn is. Minden bizonnyal sem ő, sem a rögtönzött nézőtéren összegyűlt óvodások, iskolások nem csalódtak, a házépítésre elszánt három kismalac minden mozdulatát nagy figyelemmel követték a gyermekek, akik be is kapcsolódtak a bábjátékba: megszólították a szereplőket, énekeltek és tapsoltak velük, nekik.
A Cimborák társulata immár másfél évtizede ünnepli a bábszínház világnapját különféle megmozdulásokkal, tartottak már miniévadot, szabadtéri rendezvényeikre bábinstallációval és bábsimogatóval is készültek, végül megfogalmazódott a gondolat, hogy kilépjenek a színház falai közül. Tavaly a sepsiszentgyörgyi Csíki és Állomás negyedbe vitték el a három kismalacról szóló bábjátékot, mindkét helyszínen nagy sikert arattak. Az időjárás nem tette lehetővé, hogy idén is a szabadban ünnepeljen a társulat – az előadást egy őrkői utcán mutatták volna be –, a bábjáték fogadtatása azonban bizonyára kárpótolt mindenkit, s a Cimborák elérte célját: sikerült közelebb vinni a színház világát, megszólítani azokat is, akik másként nehezebben vagy egyáltalán nem jutnak el egy-egy kulturális intézménybe.