Tábornyitás esőben (Bálványosi szabadegyetem — más kép)

Zuhogó esőben bíztatta a táborozókat, Tusnádon az a szokás, hogy ha elmegy az eső, kisüt a nap. Toró T. Tibor, a tusványosi folyamat egyik atyjaként, szervezőként idézte fel a folyamat értékeit: az egyén és közösség szabadságát, a felelősségérzést egymásért és környezetünkért, a nyitottságot, befogadókészséget, a kreativitást. Nemcsak szemlélői, de alakítói kívánnak lenni a történéseknek — szögezte le. Ez a nyaranta megszervezett egy hét az elmúlt év történéseinek, a következő esztendő terveinek keresztmetszete — hangsúlyozta, és a számvetésnél felidézte: az erdélyi magyarság két választáson esett túl egy év alatt, sikerült intézményesítenie a pluralizmust, de nem tudta stabilizálni a rendszerváltást, ez a következő esztendő feladata lesz.

Lesznek hiányzói az idei szabadegyetemnek, ám jó lenne, ha nem arról folyna a találgatás, hogy ki van ott és ki nincs, hanem mindarról, ami elhangzik. Egyértelműen Németh Zsolt mondta ki, nincs értelme a további sajtótalálgatásoknak, Markó Béla nem lesz a tusványosi egyetem vendége, visszautasította meghívásukat. Megnyitó­beszédében Németh Zsolt, aki szintén az egykori bálványosi, mára tusványosi szabadegyetem kezdeményezői, támogatói és főszervezői közé tartozik, az idei tábor címére utalt. Más kép kéne már, legalább három vonatkozásban — mondotta, a magyarországi helyzetet, az erdélyi magyar politikát, illetve az anyaország—Erdély kapcsolatot említette ilyen vonatkozásban. Váltásra van szükség Magyarországon, de Erdélyben is, hisz egy időben van jelen az igény a demokráciára, a pluralizmusra és az összefogásra, a megegyezésre — mondotta. ,,Ha más képet akar mutatni az erdélyi magyar politika, új egységet kell felmutatnia. Ennek a szolgálatába kívánjuk állítani a tusványosi tábort" — emelte ki Németh Zsolt. Elmondta: bár az RMDSZ elnöke nem lesz jelen, sok politikus, pl. Eckstein Kovács Péter vagy Kónya Hamar Sándor ismét részt vesz a rendezvényen, és felhívta a figyelmet, nehéz lesz az új egység megteremtése párbeszéd nélkül. Magyarország nem anyaországként, hanem anyósországként viselkedik, folyamatos perlekedés, vita jellemzi a magyar—magyar kapcsolatokat, és ezen változtatni kell, a Kárpát-medencei magyarság megerősödése is ezt követeli — hangsúlyozta.