Autonómia és regionalizmus

Smaranda Enache mérlegkészítése során az elmúlt időszak pozitívumait és negatívumait vázolta: fejlődnek az autonómiát követelő csoportosulások, elkészültek erre vonatkozó törvénytervezetek, szerepel a kérdés az RMDSZ programjában, hivatalosan is bejegyezték az autonómiaharcot felvállaló MPP-t, szakértők dolgoznak az autonómiaprogramokon, konkrét javaslatokat fogalmaznak meg, 2013-ig elkerülhetetlen Romá­nia regionális újrafelosztása, és nemzetközi szinten is egyre nyitottabbak az európai államok. Ugyanakkor itthon a pártok eddig hevesen ellenezték az autonómiát, most nehéz visszatáncolniuk, bár mindegyik programjában szerepel valamilyen formában a regionalizmus — fejtette ki Smaranda Enache, aki szerint a legnagyobb gond, hogy magyar oldalon sem létezik konszenzus e kérdésben.

Izsák Balázs, az SZNT elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy autonómiastatútumuk teljes egyenlőséget garantál, a székelyföldi román közösségeknek sajátos jogállású önkormányzati autonómiát biztosítana, s így a jelenleginél jobb helyzetbe kerülnének. Gabriel Andreescu egyetemi tanár rámutatott, az európai autonómiákról bebizonyosodott, rendkívül hatékonyan működnek, ám gondot jelent, hogy Romániában alkotmánymódosításra van szükség. Ő a Bakk Miklósék által kidolgozott autonómiamodelleket tartja megfelelőnek, s paradoxnak nevezte, hogy éles vitát nem a területi autonómiastatútum, hanem a kulturális autonómiáról szóló kisebbségi törvény váltott ki. Ferencz Csaba, az SZNT tájékoztatási alelnöke a párbeszéd hiányára hívta fel a figyelmet, és arra, hogy a tusványosi szabadegyetem román előadói sokkal jobban értik a magyarság autonómiatörekvéseit, mint a román társadalom egésze. Többet beszélünk az autonómiáról, mint tíz éve, de még mindig túl keveset ahhoz, hogy valósággá váljék — hangsúlyozta Ferencz. Dinu Zamfirescu közíró a decentralizáció fontosságát emelte ki, Kolumbán Gábor felhívta a figyelmet, nem szabad etnikai kérdésként kezelni a székelyföldi autonómiát, ez a jelenlegi politikai elit érdeke, csak így tudja biztosítani önmaga számára az etnikai szavazatot. Daniel Barbu egyetemi tanár konstruktív pesszimizmussal vázolta a jelenlegi helyzetet, meglátása szerint alkotmánymódosítás nélkül is elérhető az új regionális felosztás, de félő, jó előkészítés hiányában 2013-ban pont olyan rossz, improvizatív megoldás születik az új régiók kérdésében, mint idén a választási törvény esetében. Csinta Samu, az MPP háromszéki ügyvezető elnöke autonómiával kapcsolatos kampánytapasztalatait osztotta meg a hallgatókkal.