A háború folytatódik

A kormány lemondását és előrehozott választások kiírását kérte a május 19-i népszavazásra hivatkozva, amelyen a választópolgárok háromnegyede a Băsescu-ellenes koalíciót alkotó parlamenti pártok és képviselői ellen szavazott. Ez — az államfő véleménye szerint — világosan mutatja, a politikai elit elveszítette választói támogatását, az lenne a természetes és erkölcsös, ha újabb megmérettetést vállalnának. A kormánynak le kell mondania — jelentette ki —, és előrehozott általános választásokat kell tartani. Mert az államfőnek semmiféle eszköz nincs a kezében, hogy akaratát a törvényhozáson átvigye, menekülőutat biztosított magának: ha másképp nem megy — mondta —, a 2004-es választások adta többségnek és a májusi népszavazás győztes pártjának kell a kormányzás felelősségét magára vállalnia. Ezek meg, mint tudjuk, nem mások, mint Geoană és szocialistái, valamint Emil Boc demokratái.

Traian Băsescu bő kilenc pontban foglalta össze eddig már többször hangoztatott elvárásait: a politikai elitet meg kell reformálni, be kell vezetni az egyéni választókörzetes szavazási rendszert, tisztázni kell az államfő—parlament—kormány viszonyrendszert, a parlamentet egykamarássá kell alakítani, vagy létszámát lényegesen csökkenteni, sort kell keríteni az ország adminisztratív átszervezésére, kiemelten kell kezelni az oktatást, az igazságszolgáltatást függetlenné és hatékonnyá kell tenni, támogatni kell a kis- és középvállalkozókat, illetve a hazai versenyszférát, s emberközpontú egészségügyet kell teremteni.

Arról ellenben már nem beszélt az elnök, hogy elképzeléseit miként valósíthatná meg.

A képviselők és szenátorok szemmel látható ellenszenvvel fogadták szavait, és az ülést követő nyilatkozatokban mind a szocialisták, mind a liberálisok és az RMDSZ honatyái világossá tették: eszük ágában sincs a népszavazás eredményét politikai programként elfogadni, és előrehozott választásokat kiírni. Traian Băsescu fellépését a többpártrendszer és a demokrácia alapelvei elleni támadásként fogták fel. Szinte kitapintható volt, hogy a Demokrata Párt — ma vagy hétfőn benyújtandó — kormányellenes bizalmatlansági indítványát legkevesebb 322 képviselő és szenátor szavazza majd le.

Végül is Băsescu tegnap délutáni parlamenti szereplése azt igazolja, a dolgok ott folytatódnak, ahol felfüggesztése előtt álltak: továbbra is kibékíthetetlen ellentét feszül a törvényhozás és az államfő, a kormány és Traian Băsescu között. S ha a dac a parlamentben úgy működik, mint eddig, majdnem bizonyos, hogy a meglehetősen ingatag Tăriceanu-kormány egy ideig még helyén marad.