Új magyar egyezséget szorgalmaz Orbán Viktor (XIX. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor)

Az önkormányzati választások eredményeit értékelve Orbán elmondta: az MPP bejegyzése gyümölcsözőnek nevezhető, hiszen a korábbi ciklushoz ké­pest a magyarságnak több polgármestere és önkormányzati képviselője van. Hozzátette: a Fidesz a Kárpát-medencei magyarság célkitűzéseinek tükrében értékeli a választások eredményét, és leszögezte: a Fidesz nem kíván beleszólni az RMDSZ és az MPP közti tárgyalások részleteibe, ám a magyarság képviseletének erősödése szempontjából az új magyar egyezség megszületését szorgalmazzák.

Újságírói kérdésre válaszolva Orbán hozzátette: Markó Béla RMDSZ-elnökkel is kész találkozni. Sajnálatosnak nevezte, hogy az RMDSZ elnöke nem fogadta el a tusványosi szabadegyetemre szóló meghívást, de találkozhatnak, ha Markó is úgy akarja.

A Fidesz elnöke szerint egyébként a romániai önkormányzati választások eredményei mindenképpen bizalomkeltőek. Hangsúlyozta: a Fidesz a Kárpát-medencei magyarság célkitűzéseinek tükrében értékeli az eredményeket. Márpedig az eredmények azt mutatják, hogy az előző ciklushoz képest a magyarságnak több polgármestere és több önkormányzati képviselője van — mutatott rá.

A Fidesz más pártokkal való viszonyát értékelve Orbán elmondta: azokkal az alakulatokkal szilárdabb a kapcsolat, amelyek elkötelezettek az autonómia iránt. ,,Akik ingatagon viszonyulnak az autonómiához, azokkal ingatag a kapcsolatunk" — mondta a fideszes politikus.

Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke megismételte a választási koalícióra vonatkozó javaslatát, hangsúlyozva: ez jelenti az egyedüli biztos megoldást a magyarság parlamenti képviseletére. ,,Eljött az ideje a magyar—magyar koalíciónak" — vélekedett. Mint mondta, a koalíció számára nem jelenthet gondot az alternatív választási küszöb elérése — hat képviselői és három szenátori mandátum —, ráadásul az új választási törvény arányos képviseletet biztosít, azaz például 7,3 százalékos eredmény esetén ugyanilyen arányú parlamenti képviselete lenne a magyarságnak. Szász Jenő egyúttal hangsúlyozta: RMDSZ—MPP-találkozót szorgalmaznak, amelyen tisztáznák az együttműködés részleteit. Fontos a parlamenti képviselet, de fontos, hogy az minőségi legyen, olyan emberek kerüljenek oda, akik kiállnak az autonómia mellett — mondta. Nem maradt el az RMDSZ bírálata sem: Szász elsősorban azt kifogásolta, hogy az egyéni választókerületek kijelölésénél a szövetség ,,lemondott két körzetről".

Ugyancsak Tusnádfürdőn ülésezett tegnap a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT). A megbeszélésen Orbán Viktor is részt vett. A legfontosabb döntése a tanácskozásnak, hogy Tőkés László európai parlamenti képviselő meghívására a határon túli magyar pártok vezetői ősszel Brüsszelbe látogatnak. A cél, hogy egységesen lépjenek fel a Kárpát-medencei magyar autonómiakövetelések érvényesítéséért. A volt magyar miniszterelnök hangsúlyozta: a magyar ügy európai ügy is, és bírálta a jelenlegi magyar kormány álláspontját, miszerint az etnopolitizálás korszaka leáldozott.

A tanácskozást követően a határon túli magyar szervezetek vezetői előadást tartottak a tusványosi szabadegyetemen. Tőkés László püspök hangsúlyozta: adott a lehetőség új fejezet megnyitására a magyar nemzetpolitikában, miután több éven keresztül szétrombolták a magyar ügy képviseletére létrehozott intézményrendszert. Az EP-képviselő szerint érlelődik az új nemzetpolitika.

Csáky Pál, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának elnöke szerint az uniós integráció ellenére a fejekben létezik még a piros határ, ennek lerombolása elsősorban rajtunk múlik. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szerint délvidéki magyarok érdekképviseletének megerősödése az összefogásnak köszönhető. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének vezetője kifejtette: a nemzet nem mennyiségi, hanem minőségi fogalom, Szász Jenő pedig hangsúlyozta: nincsen határon túli magyarok ügye és anyaországi magyarok ügye, csak magyar ügy.

A tusványosi szabadegyetem harmadik — első napsütéses — napja egyébként a kisebbségek jogairól szóló előadásokkal indult. Történelmi és politikai felelősségünk, hogy találjunk egy konszenzusos nemzetpolitikát, mint a rendszerváltás után tettük — mondta Szabó Vilmos. A magyar Országgyűlés Külügyi és Határon Túli Magyarok Bizottságának MSZP-s alelnöke az emberi jogokról és kisebbségvédelemről tartott előadásában úgy értékelte: a világban veszedelmes tendenciák figyelhetők meg, új nagyhatalmi politikák rajzolódnak ki. A populizmus, a nacionalizmus pedig egyre inkább veszélyezteti a kisebbségeket — mondta.

Nagyjából hasonló következtetéseket fogalmazott meg Schöpflin György fideszes európai parlamenti képviselő, aki szerint kezd kialakulni egy olyan irányzat, amely az autoriter hatalmi berendezkedést támogatja. Schöpflin hangsúlyozta: az Európai Uniónak nincs hatalma abban, hogy a döntések végrehajtását ráerőltesse tagállamaira. Szerinte a kisebbségek jogait illetően kulcsfontosságú lenne a lisszaboni szerződés elfogadása. Az alapjogi charta ugyanis hivatalosan is beemeli a kisebbségi jogokat az Európai Unió jogszabályai közé.

Martonyi János volt magyar külügyminiszter elsősorban az euroszkepticizmus jelenségét elemezte, hangsúlyozva: az emberek összekapcsolták Magyarország gazdasági növekedésének lassulását az uniós csatlakozással, ám ennek belpolitikai okai is vannak, hiszen a vezetők gyakran hivatkoznak Brüsszelre bizonyos népszerűtlen döntések esetén. A csalódásérzetet kiváltó okok között említette, hogy minden újonnan csatlakozott ország gazdasága lendületesen fejlődött, és ez alól csak Magyarország a kivétel.

Eckstein Kovács Péter szenátor, a tusványosi egyetemre ellátogató kevés RMDSZ-es politikus egyike plasztikus hasonlattal ábrázolta a romániai kisebbségvédelmi helyzetet, utalva a kisebbségek jogállását szabályozó törvényre. ,,Kómában van a jogszabály, mint Ariel Sharon" — jegyezte meg a szenátor, nagy kudarcnak minősítve a törvény sorsát.