Katalóniához, Baszkföldhöz, Skóciához hasonlóan Grönlandon, a világ legnagyobb szigetén is – ahol ma parlamenti választásokat tartanak – erős a függetlenség utáni vágy. Grönland a Dán Királyság része ugyan, de autonóm státuszt élvez, „társország”, a dánoknak csaknem tíz év óta csak a kül- és védelmi politikában van szavuk. A mindennapokban sok grönlandi ezt másképp érzi. Ha a grönlandiak orvoshoz mennek, tolmácsra van szükségük. Az orvosnál vagy a hatóságoknál dánul beszélnek. A körülbelül 56 ezer lakos többsége úgy véli: Grönlandnak ténylegesen függetlenné kell válnia.
A települések között nincsenek utak, városokról jóformán nem lehet beszélni. A grönlandiak mindenekelőtt a halászatból élnek. A költségvetés felét Dánia biztosítja évente. A grönlandiak elesnének ettől a pénztől, ha elvágnák a Dániához kötő köldökzsinórt – hangsúlyozza Lars Lokke Rasmussen dán miniszterelnök.
A grönlandiak reményeit paradox módon a klímaváltozás táplálja. Nem utolsósorban a légkör felmelegedése következtében válik a sziget geopolitikailag egyre vonzóbbá. Az olvadó jég alatt hatalmas nyersanyagkészletek rejtőzhetnek: olaj, urán, ritkaföldfémek.
Ez nemzetközi érdeklődést vált ki, ami döntő lökést adhat Grönlandnak a függetlenséghez vezető úton. A legtöbb feltárási projekt még csak a kezdeteknél tart – mondja Ulrik Pram Grad, a dániai Aalborg egyetemének Grönland-szakértője. „Ezek a projektek nagyszabású bányászati vállalkozások előtt egyengethetik az utat, amelyek lényegi szerepet játszhatnának a nemzetgazdaságban. Ahhoz azonban, hogy ez sikerüljön, kínai beruházókra van szükségünk” – állítja a szakértő. A grönlandiak az aggályokról nem akarnak tudomást venni. Egy kínai kapitalista olyan kapitalista, mint bármelyik más. A dánok nem nagyon törték magukat a bányák miatt – mondja az aalborgi Grönland-szakértő.
Dániában sokan nem értik, hogy Grönland miért éppen a kínaiakat várja tárt karokkal. Sokan attól tartanak, hogy az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatok sínylenék meg a közeledést.
Az amerikaiak számára Grönland az Oroszországhoz való közelsége miatt stratégiailag fontos. Korábban atomfegyvereket telepítettek ide, most a rakétatámadást jelző rendszer egy részét működtetik.
„A grönlandi kormánynak nem az a szándéka, hogy Dánia helyett most egy másik országtól legyen függő. A legjobb lenne a függőségek elosztása: katonai kapcsolatok az Egyesült Államokkal, kapcsolatok Dániával és Izlanddal, Norvégiától megtanulhatnánk a bányászat szabályozását, s igen, a kínai beruházások is jól jönnének” – sorolja az aalborgi szakember. Eddig azonban a kínai pénzzel végrehajtandó bányászati tervekkel kapcsolatos nagy várakozások nem igazolódtak. Csak egy rajtolt sikeresen, a többieket jegelik. Az ágazat nem fejlődik annyira, mint amennyire jósolták – mondja Maria Ackren, a grönlandi egyetem munkatársa.
Az egyik grönlandi párt, a Partii Naleraq már most kitűzné a függetlenség kikiáltásának időpontját.
„Ki akarunk törni az áldozat szerepéből. 2019-ben referendumot akarunk rendezni annak megállapítására, hogy a többség valóban a függetlenség mellett tör-e lándzsát, a végleges döntést pedig 2021-ben akarjuk meghozni” – mondta a párt egyik jelöltje egy dán lapnak.
A legtöbb párt azonban inkább évtizedekben gondolkodik. Nem utolsósorban azért, mert eltart egy darabig, míg könnyebben elérhetővé válnak a nyersanyagok az olvadó hóban. Főleg az okostelefonok és más elektronikai eszközök gyártásához elengedhetetlen ritkaföldfémek lehetnek még keresettebbek.
