Kispatakon késik a kikelet

2018. május 2., szerda, Riport
Mint sok-sok háromszéki kistelepülésen, itt is jelképes a kikelet. Alkonyatkor pislákoló fények jelzik, hogy hol is található a Kisborosnyóhoz tartozó elzárt település, ha azonban besötétedett, leáll a mozgás, pihenőre tér az élet, és néma csend üli meg a völgyet. Délebéd idején érkeztünk a tenyérnyi lakótelepre, de még akkor is a csend uralkodott. Kispatakon csak most borultak virágba a fák, az erdők övezte völgyben késik a kikelet.
  • Kispatak, a csend birodalma. Albert Levente felvételei
    Kispatak, a csend birodalma. Albert Levente felvételei
Elszigetelten
Egy évben egyszer szoktuk felkeresni a maréknyi lakosnak helyet adó települést. Esős nyáron vagy hóolvadás után csak gyalogosan, szekérrel vagy fát szállító rönkös kocsival lehet ide eljutni. Évek óta várják a helybeliek, hátha rendezné a nagyborosnyói községvezetés Kispatak bekötőútját, mert az olyan göröngyös és rázós, hogy „még a halott is felébred rajta, ha szekéren viszik a kisborosnyói temetőbe” – Kisptaknak ugyanis se temploma, se harangja, de még temetője sincs. Régen, amikor még megengedték, saját kertjük végébe temetkeztek a helybeliek.
A nagyborosnyói hivatal valóban évek óta tervezi a kispataki út rendezését, de miként a kikelet, úgy ez is késett.
– Nem volt az az út annyira rossz – mondták –, de egy idő óta Kispatakon keresztül szállítják le a környékbeli erdőkben kitermelt fát, s emiatt javítása halaszthatatlan.
– Még az idén sor kerül az útszakasz korszerűsítésére mintegy 800 méter hosszú­ságban – tájékoztatott Ilie Nicolae, Nagyborosnyó község polgármestere. A tavaly a régi, meggyengült fahíd helyett újat építtettünk, s most az út felújításán a sor, ami már csak azért is fontos, mert itt szállítják le a közeli nagyborosnyói erdő-közbirtokosság területéről azt a tűzifamennyiséget, amely elengedhetetlenül fontos a község közintézményei számára. Érthető, hogy a teherszállítás megviselte a földutat.
– Kormánypénzből finanszírozzák az út felújítását – egészítette ki Kanyó Antal nagyborosnyói alpolgármester –, túl vagyunk a közbeszerzésen, s ha kézben lesz az építkezési engedély, megépül a hengerelt makadámburkolatú bekötőút.
A híd környékén ottjártunkkor a vidék vizeit összegyűjtő patak medrének mélyítésén erőgépek dolgoztak, hogy árvíz esetén ne eshessen kár a környékbéli mezőkön.

Különös népszámlálás
Nem nehéz nyilvántartani a kispatakiak demográfiai mozgását. Utolsó látogatásunk óta a helyet imádó idős méhész bácsi is meghalt, és az ezermester Sikes Attila is már a túlsó parton van. Régi ismerősünket, özvegy Handra Sándorné Bungl Ilonkát, Kispatak legidősebb lakóját most is arra kértük, meséljen a településről, végezzünk ismét egy kispataki népszámlálást két kezének tíz ujján.
„Házi gyógynövény kenőcs” (Handra Ilonka)
 
– Szinte mondhatnám, hogy nőtt a népesség, mert Lemhényből egy sokgyerekes család megvásárolta a Sikes-féle bennvalót, mintegy tízen laknak benne. Ez Kispatak legfelsőbb háza. Ügyesek, elevenek és nagy lovászok az új szomszédok. Keresik a megélhetést, külföldön is jártasok. A közelben egy csernátoni fakitermelőnek dolgoznak a cigány legények, fát hasogatnak, s a patron segíti őket. A szomszédban Nagy Sándorék laknak. A férfi és a nagy fia a közeli esztenára jár dolgozni, az élettársa, a cigány asszony itthon van a kicsi fiával. A Kicsi utcában lakik Szász Marika az urával. A szomszédos Bezsány família kihalt, csak a fiuk jár haza nagy ritkán. Bentebb a Bezsány família, Manyikáék. De abban az utcában lakik Góga, a cigány is. A leányát is férjhez adta, a fia is megházasodott. Ott lakik vele szemben, ott is megindult a szaporulat. Az utca vé­gében Gál János javítgatja bennvalóját, de ő is csak hétvégi hazajáró. Én a helybeli lakosokat veszem számba.
Ha jól számolta Ilonka, tizenöt körül ingadozik Kispatak állandó lakóinak száma. Üzlet-kocsma nincs a kis telepen, vásárolni Kisborosnyóra járnak. Aki nem vállalta az itt élés nehézségeit, elköltözött. Ilonka elmondta, hogy két unokája is elhagyta Kispatakot. Az egyik lánya Izraelben tartózkodik, egy család két kisgyerekét gondozza.
Ha késve is, de a pataki kertekben megterem ez-az. Ilonkáék elültették a korai veteményt, a pityókát, a kukoricát az esetleges fagyok miatt későbbre hagyták. Ha közel kerül egy-egy gyógynövényhez, amelyek jó ismerője, mindenkinek, minden ellen tud gyógykenőcsöt készíteni.
Kispatak csendjét csak hébe-hóba zavarja meg egy-egy erő- vagy rönköt húzató gép. Aki termel, tud disznót tartani, majorságot, megél. Ha juha is van, felfogadja-gondozza Nagy Gábor kisborosnyói seregtulajdonos, s így sajt és orda kerül a konyhára. Nemhogy Kispatakon, még Kisborosnyón sincs tejcsarnok, így mindenki úgy értékesíti a tejet, ahogy tudja. Nem zavarja ott a csendet a csorda kolompja, mert csupa négy fejőstehén van. Villanyáram lévén, a tévé és a mosógép működik, a 82 éves Ilonka, ha megkeresi, hogy hol van térerő, mobiltelefonon tartja a kapcsolatot lányaival, unokáival. Elmondta, hogy nyolc sírt gondoz Kisborsnyón, s ezért részt vett a temetőtakarításon. Presbitere is volt a kisborosnyói református egyháznak, de elteltek az évek, s így már csak „sátoros” ünnepeken jár istentiszteletre.
A kispataki reformátusok felől Székely Róbert kisborosnyói református lelkipásztortól és Bartha Árpád gondnoktól érdeklődtünk, akik családlátogatás alkalmával szokták számba venni híveiket.
Székely Róbert kisborosnyói lelkipásztor
 
A lelkész szerint vannak kispataki egyházfenntartást fizetők, és olyanok is, akik onnan származnak, de más településen laknak, és a kisborosnyói eklézsiának is fizetik a kepét. Bartha Árpád ezermester, aki a legjobban ismeri Kispatakot, tanúja volt a híd építésének, várja az bekötőút felújítását is, mert ő is a kisborosnyói Kispataki utca lakója.

Borzvár emléke
Van, amit látnia az ide érkezőnek, ugyanis régi, jelzett turistaösvények irányulnak a kispataki Borzvár felé, majd pedig tovább a Jóbarát-forráshoz és a Bodzafordulói-hegyek legmagasabb pontja, az ezer métert meghaladó Szeredő-ponk felé. Kispatak turisztikai érdekessége a tőle másfél kilométerre fekvő Borzvár. Vizének két mellékárka van: a Megye- és a Kőhíd árka. A kettő fogja közre azt a meredek lejtőjű magasabb előhegyet, amelyen Borzvára romjait kell keresni.
A Várdombot fiatal, sűrű erdő borítja. Alsó harmadában követhető egy körkörösen induló védősánc. Szélessége 2–3 méter, de ez az északkeleti részén hiányzik, ott a hegyoldal olyan meredek, hogy feleslegessé, de lehetetlenné is tette védősánc készítését.
A hegy peremén felsejlik a növényzettől és az avartól betakart kőfalféleség. Kiderül, hogy tökéletes tojásdad alakja van. Hosszabb átmérője 75 lépés, a rövidebb 50.
Látogatásunkkor a kőhalmazon haránt irányú kutatósáncot találtunk, amelynek anyagából nem lehetett egyöntetűen eldönteni, hogy mész felhasználásával készült-e. A Várdomb jégkorszaki homokból épült, oldalában körös-körül odúkat, járatokat, „likakot” és kotorékokat ástak maguknak a borzok. Nyilván innen ered a vár késői neve. Orbán Balázs szerint Pogányvár néven is emlegették ezt a helyet.
A borzok vájta kotorékokból és a kincskeresők gödreiből akkor is, most is kerámiatöredékek kerültek a felszínre.
A XIX. század elején került innen néhány cserépdarab és kőbalta a Székely Nemzeti Múzeumba, de csak az 1948-ban végzett ásatások döntötték el, hogy itt egy rézkori, erősdi típusú és egy kora-vaskori telep romjai hevernek. A szerteszét megtalált cserépdarabokat a kisborosnyói iskolások is összegyűjtötték, és tanítójuk, Damó Gyula irányításával iskolájuk folyosóján kiállították a Pro Natura mozgalom idején. Ők készítették a várhoz vezető, ma már hiányos turistajelzéseket is. Tudtunkkal ők voltak a Borzvár utolsó „kutatói”.
Orbán Balázs elképzelése szerint, bár erről a várdombról semmilyen kilátás nem nyílik más várak, a szomszédos egerpataki Fergettyűvár irányába sem, Borzvára része volt a Székelyföld déli peremét őrző várláncolatnak. Annyi igaz, hogy ma élő kispatakiak meg tudják mutatni a közeli Ordító nevű hegyet, amelynek tetejéről egy kiáltással esetleg jelt lehetett adni Fergettyűvár őrzőinek. A várban Orbán szerint „valaha épületek állottak, s találtak nagy vas- és rézdarabokat, nagy lovagsarkantyúkat, lándzsa- és nyílhegyeket, amelyeknek nyoma veszett”. Orbán adataira alapozhatnak azok, akik feltételezik, hogy a régi telepekre egy kisebb méretű, mésszel rakott kora középkori vár is épülhetett. Létezéséről és hadászati jelentőségéről beszélni egyelőre könnyelműség lenne – írtuk Háromszéki várkalauzunkban is.
Borzvár emléke még ma is él:
– Mondta édesapám, hogy valamikor magyar katonák jöttek ide a várhoz, ástak és kutattak. Találtak falakat és cserépedényt.
Régen emberek lakhattak ott, jól el tudtak bújni az ellenség elől. Azt is mesélték, hogy a várból alagút vezetett Szacsva várához – jegyeztük le több alkalommal Handra Ilonka vissza­emlékezését.
– Édesapám, Bungl János vadőr volt. Jól ismerte a vidéket és a vadak járását. Ő mesélte, hogy a borzok abba a puha homokba alagutat ástak maguknak. Onnan jön a Borzvár név. Bemászott egy borzlyukba egyszer egy vadászkutya, és nem talált ki. Apám három napig ásott, hogy   kiszabadíthassa, mert bent nyivogott szegény. A rókák még most is, ha elkaphatnak egy-egy tyúkot, oda viszik bé.
– Borzváráról én is tudok – nyilatkozott kérésünkre még 2002-ben az akkor 62 éves Bezsány András. Gyerek voltam, ott őriztem a teheneket. Kisborosnyón volt nekem egy Muguly nevű tanítóm. Beküldött egy rókalyukba, ami volt akármilyen öt méter hosszú. Vittem magammal egy gyertyát, és onnan kiszedtem valami cserépdarabokat, szinte bészorultam a lyukba. A cserepeket összerakta a tanító, kikerekedett belőle egy edény. Ott valamikor laktak, ott vár kellett legyen. Kik lakhatták, nem tudjuk...
Cikk megjelenési időpontja: 2018-05-02 08:00
Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint bent marad-e az első ligában a Sepsi OSK labdarúgócsapata?







eredmények
szavazatok száma 913
szavazógép
2018-05-02: Magazin - :

Újra együtt az ABBA

Az ABBA együttes két vadonatúj számmal jelentkezik több mint három évtizeddel azután, hogy tagjai utoljára vonultak be együtt lemezfelvételre egy stúdióba.
2018-05-02: Pénz, piac, vállalkozás - Ferencz Csaba:

Még két évet kell várnunk? (Brassó-vidombáki repülőtér)

A sepsiszentgyörgyi Ipari Parkban tartott nyílt napon a Brassó megyei tanács elnöke a vidombáki repülőtér építésének előkészületeiről számolt be. Adrian-Ioan Vestea reményét fejezte ki, hogy 2020 júniusában már felszállhat az első gép az évek óta tervezett nemzetközi légikikötőből.