A múlt megtartóerejeÁrkosi szövétnek

2018. május 10., csütörtök, Emlékezet
Bár régi és archaikus szó a szövétnek, de fáklyát gyújt, visszaderít a múltba, most éppen akkora fénnyel, hogy száz esztendővel ezelőtti eseményt is bevilágíthasson. Kell fénye az árkosiaknak, az onnan elszármazottaknak is, akik soha nem akarják avasodni hagyni a „múlt kor” eseményeit, mert büszkék szülőfalujukra.
  • Emléktábla a szülőházon. A szerző felvétele
    Emléktábla a szülőházon. A szerző felvétele
Száz évvel ezelőtt, harmincegy éves korában vesztette életét az igazságtalan első világháborúban és lett annak hősi áldozata árkosi Kiss Ernő (1887 január 12.–1918. július 15.). A szülőfalu nem felejtette el: az utolsó rendszerváltás után nevét felvette az utca, ahol bölcsőjét ringatták, s ahol a Falupatak mellett a Kiss család élt és él jelenleg is. (A családnak 1580-ban Báthory Kristóf adott nemesi levelet, majd II. Rákóczi György újíttatta meg 1649-ben.) 2013 szeptember végén a helyi önkormányzat a falunapi műsor részeként emléktáblával jelölte meg Kiss Ernő szülőházát. Mit tudott tenni egy 31 évet élt fiatalember falujáért? Kutatta-kereste hasznosítható ásványi kincseit, földtani értékeit – ez volt témája doktori disszertációjának, amelynek adatai ma is érvényesek, sőt, hasznosíthatóak. Mint dr. Szádeczky Kardoss Gyulának, a Kolozsvári M. Kir. Ferencz József Tudományegyetem igazgató egyetemi tanára által vezetett Ásvány és Földtani Intézetének tanársegédje, Dr. Kiss Ernőnek főhadnagyi rangban be kellett vonulnia a frontra, vállalnia kellett a haza védelmét, és a fronton szerzett betegsége miatt a kincses város katonakórházában 1918. július 15-én tragikus módon elhunyt.
Egyike volt szőlőfaluja számos világháborús hősének, akiknek neve ott olvasható az unitárius templom emléktábláján. Két nap múlva, július 17-én nagy részvét közepette – a kiterjedt Kiss család és a szülők bánatára – mondott emlékbeszédet az árkosi temetőben a székelykeresztúri születésű Csíki Gábor (1891–1965) akkori unitárius tábori-, később kolozsvári-budapesti lelkész, majd magyarországi püspöki helynök. Emlékfoszlányok felől néhai Kiss Ernő Árkoson élő unokaöccsétől, ifj. Kiss Ernőtől (szül. 1951) és édesanyjától özv. Kiss Ernőné Gyulai Iréntől (szül. 1928) érdeklődtünk.
– Itt született ezen a telken – mondták. – Gazdag hagyatékának egy részét a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum őrzi. Valóban a háború hősének kell tekintenünk, mert az utólagos szájhagyomány szerint repülőgépről leszórt mérgezett konzervek miatt került bajtársaival együtt a kolozsvári Pasteur Intézetbe, ahol már nem tudtak rajtuk segíteni. Síremléke családi sírjaink sorában található a falunk temetőjében, amit mi gondozunk. Sírján ez olvasható: Itt nyugszik dr. Kiss Ernő főhadnagy, gim. tanár. 1887–1918. Viszontlátásra.
Árkoson a bodosi származású református néptanító, Fábián Károly figyelt fel tanítványa szorgalmára, „felsőbb tanulmányokra” biztatta, melyeket a kolozsvári unitárius gimnáziumban végzett el, ahol figyelme a természettudományok felé irányult. Érettségi után már az említett egyetem hallgatója, s első nyári szünidejében összegyűjtötte a környék kőzeteit-kövületeit, és ládaszámra küldte azokat Kolozsvárra. Tanulmányozásuk eredményei, terepmunkái és térképezései teremtik meg az alapot arra, hogy megírja részletes tanulmányát a Baróti-hegység felépítéséről és elkészíthesse annak részletes földtani térképét. Elsőként végzi el a vidék kőzeteinek mikroszkópos és laboratóriumi vizsgálatait, nem felejtkezve meg az itt megjelenő ásványvizekről-mofettagázokról sem. Feltárja a Cserelő kőbánya ammoniteszkövületeit, amelyeket Vadász Elemér határozott meg, és adataira a jelenkori román tudósok is hivatkoznak. Időközben tanári oklevelet szerzett, melyet a jeles geográfus, Cholnoky Jenő ír alá (1910). Sikeresen megvédte doktori disszertációját A Baróti-hegység krétakori képződményei címmel (1911). Tanári és kutatói tevékenysége idején már küszöbön volt a világháború. Brünnben német nyelvi tanulmányokat végzett, amikor sorai közé választotta a Magyar Természettudományi Társulat. Pályáját derékba törte a világháború kirobbanása. Aggódó szüleit Gyulafehérvárról még kadétőrmesterként biztatta: „Ilyen vékony emberkékben, mint amilyenek mi vagyunk, nem könnyen akad meg a puskagolyó.” A vége felé járt a világháború, halála előtt nem sokkal főhadnagyi rangban volt, amikor öröm érte: „munkája elismeréseként dr. Kiss Ernőt örökítő tagjai sorába iktatta a Magyarhoni Földtani Társulat”.
Cikk megjelenési időpontja: 2018-05-10 08:00
Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint bent marad-e az első ligában a Sepsi OSK labdarúgócsapata?







eredmények
szavazatok száma 913
szavazógép
2018-05-10: Emlékezet - László Károly:

Búcsúzóban is jövőépítő

Küzdelmesen szép történet a sepsiszentgyörgyi színház sorsa a mezítlábas gyermekkortól a nemzetközi Reflex fesztiválig.
2018-05-10: Közélet - Nagy D. István:

A kormányhoz fordulnak (Háromszéki árvízkárok)

11,5 millió lej szükséges a Kovászna megye több térségét is súlyosan érintő tavaszi áradások okozta károk elhárítására. A megyei önkormányzat a prefektúrával közösen a kormányhoz fordul támogatásért. A Bukarestbe felterjesztett határozattervezet szerint a helyreállítási munkálatok között egyebek mellett öt híd, valamint több községi közút újjáépítése, rendbetétele szerepel.