Biztos abban: vannak, akiket meglepett, hogy Orbán Viktor a kormányfői eskütételt követő parlamenti beszédében 2030-ig terjedő időszakra vázolta elképzeléseit. Ez ugyanakkor szerinte csak azokat érhette váratlanul, akik nem ismerik őt eléggé, és azokat, akik nem gondolnak abba bele, hogy az európai politikának éppen az a legnagyobb rákfenéje, hogy olyan politikusai vannak, akik csak a következő választási kampányig terveznek. „Ilyen politikusokkal van tele Európa, és ettől olyan Európa, amilyen” – jelentette ki.

Az Országgyűlés elnöke Orbán Viktorhoz fűződő több évtizedes kapcsolata és tapasztalta alapján nem vár markáns változást a kormányzati stílusban, a miniszterelnöki szerepfelfogásban. „A miniszterelnök kivételes képességű személyiség, aki nem tud mást adni, mint önmagát” – mondta. Hozzátette, maga is kíváncsian várja, hogy a miniszterelnöki megnyilatkozásokban megjelenő, a kormányfői irányítói és vezetői szerepkör közötti különbségtétel mit jelent. „Abban viszont mindenki biztos lehet, hogy Orbán Viktor továbbra is domináns vagy az eddigieknél még dominánsabb szereplője lesz a kormányzatnak” – húzta alá.

Arra a kérdésre, hogy el tud-e képzelni olyan témát, amelyben az ellenzék és a kormányoldal konszenzust tud kialakítani, azt válaszolta, mást sem tesz 28 éve, csak ezt elképzeli. „Erről álmodom, erre vágyakozom, és aztán soha nem érkezik el az a pillanat, hogy ilyet lehet találni” – mondta.

Szerinte, ha az elmúlt 28 év legsúlyosabb válságainak egyikében, a migránskrízisben sem sikerült egyetértést kialakítani, még a Jobbikkal sem, amely „fél téglával a mellét döngetve magát a legnemzetibb erőnek titulálta”, akkor nem biztos, hogy reális erről beszélni.

Mint mondta, a demográfiai helyzet kezelése ma a legsúlyosabb kérdés, amelyben nem lehet csak politikai eszközökkel eredményt elérni. Az a politikai erő, amelyik nem segít olyan közhangulatot teremteni, amely a családokat támogatja, „nem tudom, miben tud egyetérteni velünk”. Hangsúlyozta, hogy a kormányzat rendelkezésére álló eszközök csak a családok anyagi helyzetének javulását célozhatják. Értékelése szerint ebben az elmúlt négy vagy nyolc évben majdnem mindent megtettek, ami emberi mértékkel mérve megtehető. Kiemelte, Európában a GDP-hez mérten Magyarország költi a legtöbbet családtámogatásra. Azt is mondta, hogy a következő négy évben a családtámogatási intézményrendszer teljes kiépítését befejezik. „Innen kezdve az a legnagyobb kérdés, hogy el lehet-e érni egy, a gyermekvállalást, a családalapítást a társadalom értékrendjében a megfelelő helyre tévő mentális fordulatot” – fogalmazott. Leszögezte, hogy lelki, szellemi változás nélkül nem lehet a demográfiai kérdést megoldani. „Ebben az ellenzéki pártok, rosszul felfogva a saját szerepüket, súlyos károkat okoztak az elmúlt nyolc esztendőben is” – mondta.

Hazugságnak nevezte, hogy Magyarországról menekülniük kell a fiataloknak. Várakozásai szerint a demográfiai mutatókban érzékelhető tartós pozitív változást 15–20 év múlva lehet elérni, és ahol Európában sikereket értek el ebben, ott kutatások igazolták, hogy nem is annyira a családok anyagi támogatása játszott nagy szerepet, mint inkább a politika kiszámíthatósága – mondta.

Kövér László szerint a társadalom kettéosztottságának fenntartása a választások után is célja a kormánypártokkal szemben álló hazai és nemzetközi erőknek. „Csakhogy egyre jobban látszik, a fagyi visszanyal vagy a kígyó a farkába harap, mert már olyan transzparensek is megjelennek a tüntetéseken az Orbán, takarodj! mellett, hogy az ellenzék is takarodjon” – húzta alá. Szerinte a kormánnyal nem szimpatizáló emberek többsége is érzékeli, hogy nincsen alternatíva. „Az ellenzéki tábor intellektuálisan üres, morálisan értékelhetetlen, szervezetileg pedig egyszerűen nem létezik.” Az ellenzéknek azt tanácsolta a fideszes politikus, hogy ne csak sportszerűtlen belemenésekkel akarjon meccset nyerni. „Edzeni kell, készülni kell, taktikát kell kidolgozni, nem baj, ha a pályán intelligens játékosok is játszanak, nem pedig – hogy a lelátók szóhasználatával éljek – minden poszton egy bal bunkó áll” – fogalmazott.

Szerinte nem a kormányzatnak kell a megosztottság felszámolása érdekében gesztusokat tennie. Azt mondta, hogy a kormánypártok, illetve a kabinet akkor teszi a legtöbbet, ha nem hagyja magát provokálni, ha higgadtságát megőrzi, és világosan próbál azokról az értékekről beszélni, amelyek jelenleg csak a kormányoldal sajátjai. Ha folytatja azt az építkezést, amely az ismételt választási sikert is meghozta. Az ellenzék pedig jól tenné, ha a rombolásra való koncentrálás helyett – ami viszont neki nem hozott eredményt – a maga szerepének szabályai szerint, de megpróbálna ebbe konstruktívan bekapcsolódni.