Előzmények

Az alapítvány alapvető céljának igyekezett megfelelni, amikor a helyi termékek és szolgáltatások népszerűsítésébe kezdett. A tudatosító kampánnyal azonban nem csupán a szokásos kereskedelmi reklámok szintjén kívánta megteremteni a vásárlási kedvet, hanem fontos volt tisztázni, hogy – az általánosságokon túl – milyen hozadéka van a gazdasági körforgásban részt vevő összes szereplő, tehát előállító, szolgáltató és fogyasztó szempontjából is annak, ha részben vagy egészben helyi alapanyagból, helyi munkaerővel termel vagy szolgáltat, és nem utolsósorban helyi tőkével működő cégektől vásárolunk.

A szintén a HKA által működtetett közösségi kártya sikere, amelyet immár húszezernél is több törzsvásárló használ, és a bekapcsolódó vállalkozások száma is nő, mindenképpen feljogosította az alapítványt, hogy a témában újabb szempontokat vezessen be – hangzott el a kampányzárón.

Ennek érdekében szükség volt egy felmérésre, amely a témát érintő közvélekedést méri fel, így arra is ad támpontokat, hogy mit kell megfogalmazni a kampány üzeneteiben. A Sapientia EMTE csíkszeredai karának oktatói, Telegdy Balázs és Nistor Laura végezték el. A szakemberek rövid összefoglalójukban hangsúlyozták: mind a nem reprezentatív internetes kérdőív, mind az úgynevezett fókuszcsoportos felmérés (ezek eredményét lapunkban már ismertettük) segítségével a helyi termékek tágabb összefüggésekbe való helyezését igyekeztek megvalósítani. Kiderült, hogy helyi termék alatt általában itt megtermelt és forgalmazott élelmiszerekre gondolnak a fogyasztók. Ami miatt akár többet is hajlandóak fizetni ezekért, az éppen az a személyes ismeretségből származó bizalmi tényező, ami egy pluszminőséget is kölcsönöz az illető árunak/szolgáltatásnak. A felmérést mind a programba bekapcsolódó vállalkozók, mind a kampányt kidolgozó és lebonyolító kommunikációs csoport épp a leghatékonyabb marketingstratégia érdekében használta fel.

Kampány

A kommunikációs csoportban részt vevő szakemberek munkáját a csapat három tagja – Mednyászki Emese, Toró Attila és alulírott – ismertette a kampányzárón. Mint elhangzott, a munkafolyamat is egy helyi termék megvalósulását hozta, hiszen a szokásos kommunikációs eszközöket a kampánnyal egy időben alakították és alkalmazták.

A legfontosabb az volt, hogy az emberek, vagyis a fogyasztók mondják el, mit várnak el a helyi terméktől/szolgáltatástól/vállalkozótól.

Így alakult ki a kampány címe, vagyis a Mi vagyunk, az arculati elemei: a Mi/Noi logó, a hozzá kapcsolódó honlap, Facebook-profil, s az az elképzelés is, hogy a főbb üzeneteket maguk a fogyasztók fogalmazzák meg. Első szakaszban így az embereket kérdezték meg a témáról, a legtöbb válasz a szabadtéri találkozókon született meg: Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen és Kovásznán külön eseményen vonták be az embereket, a nagy méretű bannereken lehetett válaszolni a kérdésekre, kampánydal is született, amely rádióban, de élőben is felcsendült a különböző rendezvényeken. A beszámolók során az is elhangzott, hogy a kampány elemeinek kialakítását sokszor részletekbe menő szakmai viták kísérték, de mindig sikerült megtalálni a megfelelő megoldást. Több kisfilm, animáció, reklámspot is készült, amelyeket a helyi médiában lehetett és lehet elérni. Mindezekből ízelítőt kaptak a kampányzáró eseményen résztvevők, záróakkordként pedig a MiniSnaps gyermekkórussal együtt énekelhették a Mi vagyunk című kampánydalt.
A találkozó érdekes színfoltja volt a Khumba Transz-Afrika Expedíció két tagjának, Tulit Zsombornak és Szarukán Lászlónak a beszámolója, amelyből kiderült, egy különleges program megvalósításához is, nevezetesen a fekete kontinens átutazásához észak-dél irányban, kell a széles körű vállalkozói összefogás, amely nem csupán támogatásból áll, hanem kölcsönös előnyöket is hordoz magában.

Tapasztalatok

Bereczki Kinga, az alapítvány ügyvezető igazgatója összegzésben sikeresnek és tanulságosnak nevezte a kampányt. Felelevenítette a kezdeti vitákat, amikor az volt a legfontosabb kérdés, hogy fel lehet-e vállalni egyfajta minőségi védjegy megteremtését. Hiszen a kampány célja a tudatosításon túl az volt, hogy a helyi termékek/szolgáltatások/vállalkozások és a fogyasztók számára is plusz értéket hordozó védjegyet lehessen bevezetni a piacra, amelynek használatát egy sor kritérium alapján a HKA kuratóriuma igénylésre ítéli oda az arra jogosultaknak.

A visszajelzésekből kiderült, hogy a védjegy korántsem a bonyolult, tehát nem vállalható minőség-ellenőrzés alapján ítélhető oda, hanem a kulcsszó a bizalom.

A vásárlók igenis értékelik, ha a termelő/forgalmazó közöttünk él, legtöbb esetben személyes ismerős is – fogalmazott az ügyvezető. A kampány is azért volt sikeres, mert a szervezők nem egy elvont elv alapján „mondták meg a tutit”, hanem a célközönséggel közösen alakították ki annak elemeit. Ráadásul az alapítvány saját erejéből finanszírozta, az európai alapokra való pályázás ugyanis a megvalósítást időben nagyon késleltette volna. A folyamat nagyon tanulságos volt, leginkább azt erősítette meg, hogy az emberek nyitottak, befogadóak, ismerik a helyi vállalkozásokat, nem kell szabályozni, magyarázni – fogalmazott Bereczki Kinga, aki azt sem rejtette véka alá, hogy a vállalkozói oldalon sok elégedetlenséget tapasztalt. Elsősorban a helyi együttműködések hiányát, a fogyasztók mentalitását nehezményezték, ami azt is jelenti, hogy ezen a téren még nagyon sok a munka és a lehetőség is. De ehhez elsősorban a vállalkozóknak kell változniuk, változtatniuk.

Folytatás

Ennek megfelelően a kampányzáró valójában egy újabb program nyitóeseménye is volt. Elkészült ugyanis egy mutatós, a programban már részt vevő, a védjegyeket – hiszen lehet igényelni a Háromszéki Vállalkozás és Háromszéki Termék védjegyet is – már használó cégek katalógusa, amely természetesen interneten is elérhető. S ha egyelőre vékony is ez a katalógus – mintegy harminc vállalkozás szerepel benne –, a cél az, hogy minél több helyi cég és termék feleljen meg a védjegy előírásainak, igényelje és használja is azt mind a saját, mind a fogyasztó hasznára. Ezzel erősítve a gazdasági patriotizmust.