Tákolmány, az összeomlás szélén

2018. május 16., szerda, Máról holnapra
Farkas Réka
Az, hogy Románia mennyire összetákolt állam, válságok idején mutatkozik meg igazán. Sem alkotmánya, sem törvényei nem egyértelműek, így ahelyett, hogy oszlatnák, fokozzák a zűrzavart. A kilencvenes évek elején meghozott félmegoldások most mindegyre visszaütnek.
Minden bizonnyal a Ceauşescu-kor visszatérésétől való félelem vezetett a félelnöki köztársaság bevezetéséhez: az aggodalom, hogy ne kerüljön egyetlen ember kezébe túl nagy hatalom. Államfője van Romániának, akit közvetlenül választ a nép, tehát ő az, aki a legtöbb szavazattal bír a voksolással elnyert tisztségek birtokosai közül, ám hatalma mégis rendkívül korlátozott. Amolyan félszárnyú kacsa, akire elsősorban protokolláris feladatok hárulnak. S most még amúgy csekély hatáskörét is tovább korlátoznák.
A 2000-es évek közepéig, míg többnyire azonos politikai színezetű volt az elnök és a kormány, nagy konfliktusok nem adódtak, vagy ha igen, sikerült párton, koalíción belül rendezni azokat. Băsescu színre lépésével élesedett a helyzet, igyekezett minél nagyobb hatalmat megkaparintani, bővíteni elnöki hatáskörét, volt vita, cirkusz bőséggel, de azt, hogy ő felelős a külpolitikáért, a nemzetbiztonságért, legádázabb ellenfelei sem kérdőjelezték meg. Már akkor kitetszett: bizony, szűk az az elnöki köntös, amit az alkotmány ráruház, nagyobb hatalommal bírnak a különböző egyezségek folytán összetákolt kormányok, mint a jelentős többséggel megválasztott államfő. Ingadozni kezdett az egyensúlyok és fékek oly stabilnak tetsző rendszere, előtűntek a hibák, egyre gyakrabban kellett az alkotmánybíróságnak döntenie a vitás kérdésekben, annak a testületnek, amelybe ugyancsak a politikum nevesítette képviselőit, és ahol a mérleg nyelve hol erre, hol arra billent.
Így jutottunk el a mához, amikor összeomlani látszik az egész tákolmány. Dragneaék – a kormány és a parlament – minden szinten és téren igyekeznek aláaknázni az államfő hatalmát, amolyan bábbá degradálnák, aki üldögélhet a Cotorceni-palotában, és olykor főszereplője lehet egy-egy ünnepségnek. Előbb a különböző kinevezésekben, leváltásokban játszott szerepét kérdőjelezték meg, most meg a külpolitika alakítását kaparintották meg: Iohannis akarata ellenében jelentették be az izraeli román nagykövetség Jeruzsálembe költöztetését, illetve Magyarországhoz és Csehországhoz csatlakozva megvétózták az EU ezt elítélő nyilatkozatát. Szinte lényegtelen, kinek van igaza a kérdésben, az unió vagy az Amerikai Egyesült Államok látja helyesen a közel-keleti konfliktus rendezésének lehetőségét, Romániának az éles belpolitikai harcok miatt sikerült nevetségessé válnia az egész világ előtt.
Jelentős válság alakult ki, nem amolyan felszínes konfliktus, hanem mély, a jelenlegi alkotmányos rendszert megkérdőjelező, annak hibáit felfedő, az állam működését akadályozó. Mint már annyiszor, a politikai kakaskodás, a szemétdomb megszerzéséért vívott küzdelem felülír mindent, az sem számít, hogy ennek közvetlenül az ország, közvetve pedig mi, állampolgárai isszuk meg levét.
Cikk megjelenési időpontja: 2018-05-16 08:00
Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint bent marad-e az első ligában a Sepsi OSK labdarúgócsapata?







eredmények
szavazatok száma 913
szavazógép
2018-05-16: Közélet - Demeter J. Ildikó:

Még küzdenek a Kós Károly Líceumért

Még megmenthető a helyzet, vissza lehet állítani a Kós Károly Líceum önállóságát – véli Bálint József. Az EMNP még nem adta fel, továbbra is küzdeni fog az iskoláért, és megfellebbezi azt az ítéletet, amelyben a sepsiszentgyörgyi bíróság az önkormányzatnak ad igazat a tanintézmény felszámolását illetően.
2018-05-16: Belföld - :

Egyeztetés eredmény nélkül (Iohannis–Dăncilă-találkozó )

Románia izraeli nagykövetségének esetleges Jeruzsálembe költöztetéséről egyeztetett tegnap Klaus Iohannis államfő Viorica Dăncilă miniszterelnökkel, de az elnöki hivatal közleményéből nem derül ki, sikerült-e egységes álláspontot kialakítaniuk.