Szijjártó Péter: A határon túl élő magyarok érdekképviselete a külpolitika fontos feladata marad

2018. május 16., szerda, Világfigyelő
A határon túl élő magyar nemzeti közösségek érdekképviselete továbbra is a magyar külpolitika egyik legfontosabb feladata marad, ahogyan eddig is az volt – mondotta a Külgazdasági és Külügyminisztérium élére jelölt Szijjártó Péter jelenlegi miniszter az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának ülésén Budapesten tegnap, kinevezése előtti meghallgatásán. A magyar külpolitika határozott és kemény lesz – jelentette ki.
  • Szijjártó Péter megérkezik a meghallgatásra Fotó: Szigetváry Zsolt/MTI
    Szijjártó Péter megérkezik a meghallgatásra Fotó: Szigetváry Zsolt/MTI
Szijjártó Péter azt mondta, a nemzeti egység megléte olyan erőforrás, amit nehéz lenne mással helyettesíteni. Úgy vélekedett, hogy kevés ügyben alakult ki pártokon átívelő nemzeti konszenzus az elmúlt években. Amelyekben mégis, azokat leginkább a nemzeti összetartozás bizottságának hatásköréhez lehetett kötni.
Minden nemzetközi nyomástól függetlenül kizárólag a magyar érdeket lesznek hajlandóak figyelembe venni. Az eddigiekhez hasonlóan ezután is használják majd a nemzetközi politikai eszköztár minden létező kellékét a magyar nemzeti közösségek megvédése érdekében, és továbbra is visszautasítják azon bántó és méltatlan vádakat, amelyek azt próbálják láttatni, hogy a magyar kormány határon túl élő magyarokat védő politikáját egy harmadik szereplő határozza meg – szögezte le Szijjártó Péter.
A miniszterjelölt kitért a magyar–román kapcsolatra is.
Szavai szerint a marosvásárhelyi katolikus líceum ügyében még nyitva áll egy kapu, van egy jogi lehetőség arra, hogy az iskola működni tudjon szeptembertől, ugyanis jelenleg olyan irányba módosítják a román oktatási törvényt, hogy az oktatási miniszter saját határozatban tudjon létrehozni egy intézményt.
Amennyiben ez a jogalkotási folyamat nem megy végbe, át kell gondolni, mit szükséges tennie a magyar kormánynak. Ugyanez vonatkozik a marosvásárhelyi orvostudományi egyetemmel kapcsolatban létrejött fúzióra – jegyezte meg.
A miniszterjelölt azt mondta, hogy Magyarország fenntartja a NATO–Ukrajna miniszteri találkozókra és a NATO–Ukrajna csúcstalálkozóra vonatkozó vétóját mindaddig, amíg az ukrán fél jogi garanciát nem ad arra, hogy nem sérti meg a magyar nemzeti közösség jogait. Ha meg tudnak állapodni az ukránokkal abban, hogy 2023-ig nem hajtják végre az oktatási törvény módosítását, és akkor is csak azt hajtják belőle végre, amiben megállapodnak a magyar nemzeti közösséggel, valamint a magániskolákat teljes mértékben kiveszik a törvény hatálya alól, akkor lehet szó a vétó elengedéséről – ismertette.
Átverésnek nevezte, amit az ukránok próbálnak elhitetni a nemzeti közösséggel, hogy a törvény végrehajtásának kitolása 2023-ig megoldja a problémát.
Szijjártó Péter hangoztatta, hogy a kormány álláspontja egybevág az Európai Unióéval: Ukrajnának teljesítenie kell a Velencei Bizottság elvárásait, konzultálnia kell a magyar nemzeti közösséggel, és szerzett jogot nem lehet elvenni. Ukrajna egy nemzetközi hazugságkampányt is indított, amelyben azt a látszatot próbálja kelteni, hogy a magyar kormány kárpátaljaiakat védő politikája mögött az oroszok állnak – mondta a politikus. Tehát adott egy ország, amely azt állítja magáról, hogy az EU-ba és a NATO-ba törekszik, ehhez képest EU- és NATO-tagországok állampolgáraitól venné el az ukrán állampolgárságot – fogalmazott Szijjártó Péter. Azt mondta, nem elfogadható, hogy miközben egy hónapon belül kétszer robbantják fel a kárpátaljai magyarok képviseletét ellátó szervezet székházát, a NATO- és az EU-tagok egy hangot nem mondanak erről a kérdésről.
A Szlovákiával kialakított kétoldalú kapcsolatrendszerről Szijjártó Péter azt mondta, a szó szoros és átvitt értelmében is hidat építenek.
A kisebbségi ügyekben haladnak előre, bár lassabban, mint ahogyan azt a saját ízlésük diktálja. A közelmúltban lehetővé tették a magyar nyelv használatát a polgári peres eljárásokban, a vasútállomásokon magyarul is kiírják a települések nevét, a magyar kisiskolák pedig fenn tudtak maradni a megnövelt költségvetési támogatás révén – sorolta.
A miniszterjelölt beszámolt arról, hogy a jövőben is hangsúlyosan tekintenek a határon átnyúló gazdaságfejlesztési programra. A kormány szerint a magyar nemzetpolitika célja az, hogy a magyar nemzeti közösségeket a lakóhelyükön erősítse meg.
Szijjártó Péter közölte, hogy legutóbbi bizottsági megjelenése óta mintegy 31 ezer pályázót támogattak csaknem 43,5 milliárd forinttal a határon túli gazdaságfejlesztési programmal. A támogatásoknak köszönhetően 82,5 milliárd forintnyi beruházás jött létre magyar vállalkozók által a határon túli területeken.
Cikk megjelenési időpontja: 2018-05-16 08:00
Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint bent marad-e az első ligában a Sepsi OSK labdarúgócsapata?







eredmények
szavazatok száma 913
szavazógép
2018-05-16: Belföld - :

Voiculescut is vádolják

A Gelu Voican Voiculescu volt kormányfőhelyettes elleni bűnvádi eljárás kiterjesztését rendelték el a katonai ügyészek a forradalom-ügyben. Voiculescu ellen emberiesség ellen elkövetett bűncselekmények miatt indult eljárás – közölte a legfőbb ügyészég.
2018-05-16: Világfigyelő - :

A spanyol állami beavatkozás megszüntetését kérik (Katalónia)

A spanyol állam katalóniai beavatkozásának megszüntetésére szólított fel Quim Torra új katalán elnök tegnap Berlinben, ahol elődjével, Carles Puigdemont leváltott elnökkel tartott közös sajtótájékoztatót.