Babel, a kém

Most a Babel-aktákba pillantunk bele. A Lovashadsereg és az Ogyesszai történetek íróját Jezsov bukása után, 1939 nyarán tartóztatták le. Több vád is volt ellene. Elsősorban kapcsolata a kivégzett Jezsovval. (A KGB vezérei egymás után buktak le, ezután következtek bizalmi embereik, ismerőseik, a kihallgató tisztek tehát reálisan is érezték a veszélyt, ami rájuk is leselkedik, ezért mindenáron eredményt akartak produkálni.) A Babel elleni fő vádak: trockista csoportokkal való kapcsolata — ne feledjük, akkor még élt Trockij, Sztálin fő ellenfele, a vezér parancsára csak 1940-ben gyilkolják meg Mexikóban —, a másik a kémkedés. Ez különösen bornírtnak és tragikomikusnak hangzik, hiszen a Malraux-val való kapcsolatot firtatják. A francia író akkor a nemzetközi baloldal eminens alakja, repülőtisztként vesz részt a spanyol polgárháborúban. A kihallgatók szerint viszont kém, és Babel neki szolgáltatott adatokat a Szovjetunióról… Babel átlátta, hogy milyen háló szövődött ellene, ezért először mindent elismert, majd levelet írt a Legfelsőbb Ügyészségnek, s visszavonta a beismerő vallomásokat, kényszerre hivatkozott. De ez sem menthette meg. Íme egy részlet a Hallgassanak meg, kérem! című, Babel tragédiáját megörökítő tanulmányból, amely bőven idéz a periratokból, a kihallgatási jegyzőkönyvekből. Levonhatjuk a következtetést: a KGB kihallgató tisztjei ostobák, szadista gonosztevők és közveszélyes őrültek voltak…