A napsütéses, meleg időnek köszönhetően elkezdődött a kérészek rajzása a Tisza alsó szakaszán, vasárnap a napnyugta előtti órákban Szeged és az országhatár közötti részen több helyen is megfigyelhetők voltak a tiszavirágok (Polingenia longicauda). A tiszavirág védett rovarfaj, természetvédelmi értéke egyedenként tízezer forint.
A kérész lárvái a nőstények által lerakott petékből fejlődnek ki a mederfenéken. A kikelő lárvák befúrják magukat a meder falába, és a víz felé nyitott vájatban élnek három évig egymáshoz közel, 10–100 ezres egyedszámú telepeken. Három év után június elején a lárvák előbújnak üregükből és a víz felszínére emelkednek. A rajzás időpontja függ a vízhőmérséklettől, a napos órák számától, de egyes feltételezések szerint még a holdfázis is befolyásolhatja. A vízből kibúvó lárvák leginkább a partról benyúló faágakon, a vízben álló stégeken vedlenek, a nőstények egy, a hímek két alkalommal.
A tiszavirág a legnagyobb európai kérész: 2,5–3,8 centiméteres, a fehér farksertéivel 12 centiméter hosszú is lehet. A nőstényeknek a hímekhez képest nagyobb szárnyuk és testük van, farksertéik rövidebbek, így gyorsabb repülésre képesek. A rovarokat már a vájatok szájánál békák várják, de lesben állnak a ragadozó halak, és a madarak sem akarnak kimaradni a lakomából.
A kikelő szárnyas egyedek a víz felszíne közelében megkezdik rajzásukat. Néhány méter magasságú kavargó tömegben a hímek megkeresik a párjukat, a levegőben párosodnak. A párzás után a hím rövidesen elpusztul, a nőstény a vízbe rakja a mintegy hétezer petéjét.
A tiszavirág és a vele rokon fajok az ipari forradalom előtt még egész Európában előfordultak, a szennyezések miatt azonban ma már csak a Tiszán és mellékfolyóin figyelhetők meg. A faj védett, állományát a vízszennyezés mellett veszélyezteti a folyómeder kikövezése is. A Tiszai Vízi Rendészeti Rendőrkapitányság – a társhatóságokkal együttműködve – a szokásosnál sűrűbb járőrszolgálattal őrködik a kérészek biztonsága felett a tiszavirágzás idején. A rovar egyedének elpusztítója szabálysértést követ el, 150 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Természetkárosítást is elkövethet, aki a rovarok telepét károsítja meg vagy jelentős mennyiségű egyedet gyűjt.