Mindez annak ellenére, hogy a szervezők több tervezett projektről lemondtak, és több létesítmény előreláthatóan nem készül el a holnapi kezdésig. Az előbbi, négy évvel ezelőtti világbajnokság 11,6 milliárd dollárba került Brazíliának, ami szintén rekord volt 2014-ben.

Létesítmények
A vb-re való felkészülés szövetségi állami programja hivatalosan mintegy 11 milliárd dollárjába került az orosz költségvetésnek. A legjelentősebb kiadási tételek között szerepelt a közlekedési infrastruktúra fejlesztése: 6,11 milliárd, a stadionépítés és -rekonstrukció: 3,45 milliárd, a szálláshelyek kialakítása: 680 millió dollár. Mindez a legutóbbi számsor, hiszen az esemény költségvetését a rendezési pályázat elnyerése, 2010 óta tizenkét alkalommal módosították. Természetesen felfelé.
Mindezt olyan körülmények között, hogy a mérkőzéseket az eredetileg tervezett 14 város 16 stadionja helyett 11 település 12 arénájában fogják lejátszani. A szervezők egyebek között lemondtak egy új Moszkva megyei létesítmény megépítéséről és a jaroszlavli stadion rekonstrukciójáról. A közlekedési infrastruktúra szempontjából nem épült meg a Moszkva és a Szocsi közötti, valamint az Európai Unió országai felé vezető gyorsvasút, továbbá az orosz és az osztrák főváros közötti széles nyomtávú vasút sem. Ugyanakkor nem készült el határidőre két légikikötő-fejlesztés, a Moszkva-Domogyedovo új terminálja és Seremetyjevo új leszállópályája, és nem teljesült az a terv sem, hogy a rendező városokban a repülőtérről vonattal lehessen beutazni a belvárosba, valamint töröltek több vízi közlekedési projektet is.
Megvalósult viszont az új repülőtér Rosztov-na-Donuban, új terminált adtak át Moszkvában (Seremetyjevón), Szentpéterváron, Szamarában, Volgográdban és Nyizsnyij Novgorodban, valamint korszerűsítették a jekatyerinburgi légikikötőt. 21 hotelt építettek fel a vb-helyszíneken.

Hozadéka
Arkagyij Dvorkovics orosz miniszterelnök-helyettes még április végén úgy nyilatkozott, hogy a vb-előkészületek az elmúlt öt év során 14 milliárd dollárral, azaz mintegy egy százalékkal járultak hozzá az orosz bruttó hazai termék (GDP) növekedéséhez. Ahogy a miniszter fogalmazott, „a világbajnokság nélkül jelenleg nem lenne növekedés”.
Az orosz GDP az olajár visszaesése és a nyugati szankciók okozta kétévi csökkenés után tavaly 1,5 százalékkal nőtt. Az RBK által megszólaltatott gazdasági szakértők szerint a világbajnokság által gerjesztett gazdasági növekedés gyorsan fel fog szívódni a kormányzati ráfordítások ellenére.
Vlagyimir Putyin orosz elnök múlt csütörtöki éves televíziós fórumán feladatként nevezte meg annak a biztosítását, hogy a világbajnokságra kiépített infrastruktúrát elsősorban a sport fejlesztésére fordítsák Oroszországban. Óvta a régiók kormányzóit attól, hogy hagyják, hogy az új stadionok később piacokká alakuljanak át.

Tapasztalatok
Az elnök megjegyzése korántsem légből kapott, hiszen egy korábbi, szintén rekordokat döntő, rendkívül költséges sportesemény létesítményei – főként a kiszolgáló egységek – már most részben kihasználatlanul hevernek. Pedig a 2014-es Szocsi Olimpia szintén minden idők legdrágább eseménye lett. A téli olimpia rendezési jogát 2007-ben nyerte el Oroszország, rá egy évre pedig meg is indultak a nagyszabású építkezések. Az orosz pályázat, amely 2007-ben lett nyertes még 12 milliárd dolláros költségvonzatról szólt, amely végül megnégyszereződött, vagyis összesen 51 milliárd dollárba került az olimpia megrendezése. Viszonyításképpen hadd emlékeztessünk, hogy ez háromszor annyi, mint a 2012-es londoni nyári játékok. A magas költségeket egyebek mellett az okozta, hogy az új stadionokat és pályákat a nemzetközi trendekhez képest nagyjából háromszoros áron építették fel, de volt olyan sípálya, amit tízszeresen túláraztak. Ennek ellenére az épületek utólagos hasznosítására nem igazán gondoltak, s a helyzeten az sem sokat segített, hogy a városba hozták a Forma–1-et. Ugyanakkor az olimpiai  nyitóünnepségnek helyet adó Fist Aréna lesz a foci-világbajnokság egyik helyszíne.

Csapatárak
A svájci székhelyű Sporttudományok Nemzetközi Központja (CIES) a legújabb kutatásában megállapította, hogy a világbajnokságon részt vevő válogatottak közül melyek a legértékesebbek. A Nemzeti Sport által idézett rangsor élén a francia, majd az angol és a brazil válogatott áll, a végén pedig – korántsem meglepő módon – Irán, Szaúd-Arábia és Panama. Az értékelések olyan vélt vételi árral számolnak a játékosoknál, amelyet a legvalószínűbb jövőbeni vevő klub hajlandó és képes kifizetni érte. A labdarúgók pályán mutatott teljesítménye mellett a jelenlegi klubjuk bizonyos értékeit, teljesítményét is bevették a svájci kutatók az algoritmusba, továbbá olyan adatokat is hozzászámolnak, mint például a játékos életkora vagy a jövőben megkötendő új szerződés időtartama.
A számítások szerint Didier Deschamps kerete 1410 millió eurót ér, utánuk az angolok következnek 1386, majd a brazilok 1269 millió euró értékű kerettel. Nem éri el viszont az egymilliárd eurós keretet a spanyol csapat (965 millió), Argentína (925 millió) és a címvédő Németország (895 millió euró) sem. A félmilliárd eurós összeget további három csapat haladja meg, Belgium (835 millió), Portugália (656 millió) és Uruguay (529 millió), míg további tizennégy csapat száz- és ötszázmillió euró közötti összegre tehető (érdekességként említjük meg, hogy a szenegáli válogatott értéke eléri a 320 millió eurót, de Egyiptom is közel olyan értékű válogatottat tud kiállítani, mint Svájc – előbbi  232, utóbbi 246 millió euróval a tizenhetedik, illetve a tizenhatodik helyen áll). A két évvel ezelőtti európai bajnokság meglepetéscsapata, Izland a maga 79 millió eurójával csupán a huszonnegyedik helyet foglalja el, de a Japán válogatott is ennél olcsóbb, 61 millió eurót ér a kutatás szerint. A rangsor végén a vb-újonc Panama 15 millió euró értékű kerettel szerepel, előtte Szaúd-Arábia 21 millió összértékkel áll a 40 milliós kerettel érkező Irán mögött.

A világbajnokságon szereplő játékosok közül Harry Kane a legdrágább, őt 201 millió euróra taksálta a CIES, majd Neymar jön 195 millió euróval, aztán Kylian Mbappé 187 millió euróval.

Más számítás szerint a rangsor eleje némileg változik. Az átigazolási díjakban mértékadónak számító transfermarkt.de árai alapján Spanyolország (1035 millió euró), Franciaország (1031 millió euró) és Brazília (950 millió euró) az első három. Ugyanakkor a portál össze­állította a világbajnokság legértékesebb csapatát is. A manapság talán leggyakrabban alkalmazott 4–2–3–1-es hadrendben a következőképpen nézne ki az álomtizenegy: David de Gea (Spanyolország, 70 millió) – Daniel Carvajal (Spanyolország, 60 millió), Kalidou Koulibaly (Szenegál, 60 millió), Raphaël Varane (Franciaország, 70 millió), Jordi Alba (Spanyolország, 60 millió) – Paul Pogba (Franciaország, 90 millió), Szergej Milinkovics-Szavics (Szerbia, 90 millió) – Lionel Messi (Argentína, 180 millió), Kevin De Bruyne (Belgium, 150 millió), Neymar (Brazília, 180 millió) – Harry Kane (Anglia, 150 millió euró).